2020. szeptember 3., csütörtök

Ritka fémek halmozódtak fel a világ egyik legnagyobb mocsarának alján

Vaszjugan láphelye

Sergej Fomin 
A Tomszki Műszaki Egyetem és a James Hutton Intézet kutatói elemezték a Vaszjugan mocsár egy szakaszát, és kimutatták, hogy az ásványi anyagok intenzív átalakulása zajlik a tározóban, és a ritka fémek koncentrálódnak. A kapott adatok elősegíthetik a szénlelőhelyek fejlődését. A tudósok munkáját a Catena folyóirat publikálja .
„Geológiai normák szerint a tőzeglápok viszonylag fiatalok. A Vaszjugan láp körülbelül 5-12 ezer éves. Egy ilyen mocsár alapja agyag és vályog. Közöttük pedig egy nagyon érdekes, akár 60 centiméter vastag szerves ásványi anyag rétegek találhatók. A tőzeglerakódásokból származó anyagok, valamint az agyagok és vályogok ásványai aktív átalakuláson mennek keresztül. Ezt a réteget 2 km-es szakaszon elemeztük. Ehhez egy sor kutat fúrtunk a láp különböző tájzónáiba, 5–10 centiméterenként vettünk mintákat a magból, majd figyeltük, hogyan változnak a minták fizikai tulajdonságai, ásványi és kémiai összetétele ”- magyarázza a munka vezető szerzője, a TPU Geológiai Tanszékének docense, Maxim Rudmin.
A kutatók szerint korábban azt vették észre, hogy egyes szenek és lignitek sok germániumot és más ritka elemeket tartalmaznak. Ezeket a fémeket a modern technika számos területén alkalmazzák, ezért a kutatók azt keresik, hogyan lehet ezeket szénből kinyerni. Ehhez azonban meg kell érteni a ritka elemek tartalmában bekövetkező változások jellegét és mintáit.
Az új munka szerzői arra keresték a választ, hogy az ásványi anyagok és más kémiai vegyületek hogyan oszlanak meg a tőzeglápban, a szén geológiai prekurzorában. Ennek eredményeként az orosz tudósok kimutatták, hogy az ásványi anyag aktív átalakulásokon megy keresztül, és a ritka elemek koncentrálódnak.
Kiderült, hogy ez számos esetben összefügg a karbonát egyensúly eltolódásával: ebben az esetben a vékony közbenső rétegben nő a karbonátionok koncentrációja és a pH. Ennek eredményeként számos fém kevéssé oldódó karbonátjai csapódnak ki, és más elemek is kicsapódnak velük együtt.
"A Vaszjugan mocsár egyedülálló természetes laboratórium, ahol megpróbálhatja megérteni, hogyan halmozódnak fel a kémiai elemek a vizes élőhelyeken a világ más régióiban és más geológiai korszakokban" - összegzi az egyik kutató, Oleg Savicsev, a TPU Földtani Tanszékének professzora. "Ennek a tanulmánynak az adatai felhasználhatók a jövőben a lignitekben és a szénben lévő kémiai elemek tartalmának felmérésére, új hatékony környezetvédelmi intézkedések kidolgozására mesterséges geokémiai akadályok létrehozása révén."