"Megáll az ember esze" mondta tegnap az egyik ismerősöm miután az alábbi cikket elolvasta. majd igy folytatta: " már több éve halljuk, olvassuk hogy a budapesti szinművészetin "nehéz a nők megélhetése s most amikor végre megoldás született és egy biztos pénzforrást, megélhetést biztosító alapitványt adnak nekik, hogy ezután is nyugodtan oktathassanak, megmozdítják a hallgatókat, hamis infókkal traktálva őket és a szinházkedvelőket A "pártolók" az "elvesztett" függetlenségről zengenek, holott csak annyiról van szó, hogy a vezetőválltást nem akarják, nem pártolják.
A magyar kormány még szinházi kormánybiztost is kinevezett, hogy a külhöni szinházakat támogathassák. akkor nem volt ellenkezés... De valójában kik is ezek, akik nyíltlevelet tettek közzé ?
Éppen azok, akik Erdélyszinten a ballibes oldalt képviselik... A székely szinházigazgatók, akik alapitványi támogatásra vannak utalva éppen az ugatják meg és annak harapják a kezét - rossz kutya módjára -, aki a megélhetésüket bizotsító alapokat adja... "
Nos ehhez, sokmindent nem lehetne hozzátenni, de rövídlátás sokszor rossz tanácsadó. A szinészi élet nem egyfajta elkülönéthető balliberális kaszt, ahová más ne nagyon merészkedjen. Azonkivül amelyik szinész el kezd politizálni nincs kizárva, hogy elveszítheti a nézőserege javát. Mint igazgató lényegében az egész testületet képviselik, igy csak magánszemélyként fogalmazhatna meg véleményt" és nem mint intézményi vezető.
Mind a négyen székely szinésztársadalom tagjai-vezetői, így rossz fényt vetíthet ezekre is a megnyilvánulásuk. Lényegében "beavatkozás"-t éppen ők fogalmaznak meg akkor, amikor megnyilvánulnak és nyílt levelet írnak.
Tévedni emberi dolog mondhatnánk, de itt kemény politikai állásfoglalást tapasztalunk.
Ilyen "állásfoglalás-beavatkozás" nem történt meg akkor amikor a szinészcsemetéket - főleg a szebb nem képviselőit - akaratukon kivüli dolgokra kényszertítették", (az egyyetemi autonómia keretében)... De most, amikor, vezetőválltás és szemléletváltás történik igencsak beleszólnak a dolgokba. Megéri?
Szerintünk, nem!
A dolgok nemismerete vagy a teljes igazság ismeretének a hiányában nem szoktak "nyilatkozni", nyíltlevelet írni. Ezúttal nem így történt...
Az, amit a magyar kormány tett (és nem egy politikai párt) azaz, hogy egy kurratóriumra bizná a pénzalapok kezelését, egy normális és főleg adminisztratív dolog, mert közpénzről van szó! Ez nem jelenti azt, hogy az egyetemi autonómia sérül, arról nem is beszélve, hogy a vezetőség lemondásával már tárgytalan arról csevegni, hogy van vagy nincs vagy nem lenne szólásszabadság.
Szinte mindenki elmondhatja a véleményét, de ez után csak mint magánszemély!
Ami sértő és megosztó a nyíltlevélben, hogy nemzeti és főleg népközösségünk elleni kinyilatkoztatást tartalmaz. Vajon csak a ballibes kultúrpolitika az európainak a része? A nemzeti kultúrpolitika nem az?
Amikor azt irják, hogy nem akarnának politikai doktrinát képviselni - és más se tegye azt - lényegében éppen azt árulják el magukról, hogy nem tetszik nekik, hogy a jobboldalinak tartott Vidnyánszki a saját libaralizmusukat megzavarja. De vajon igy lenne?
Amikor le merik írni, hogy nem tudják elfogadni azt, hogy egy politikai párt ráerőltesse a maga akaratát és programját, lényegében hibát követnek el, hiszen a népközösségi képviseletünk "akaratát" szinte egy az egyben elfogadják, hogy a megélhetésükhöz szükséges pénzalapokat megkaphassák...
Akkor megkérdezhetjük kinek és főleg kiket szolgálnak Ők?
Lényegében a nemzeti oldalt illetve a népközösségünket és ezen belül a székelyek megcsúfolását is jelképezi a nyílt levelük. HZ.
2020. szeptember 12. 10:07, utolsó frissítés: 10:22
A romániai színházi és zenei előadó-művészeti szervezetek igazgatói is nyílt levélben álltak ki a függetlenségükért küzdő budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tanárai és hallgatói mellett. Az SZFE Facebook-oldalán közzétett nyílt levél szerint az igazgatók szomorúan és aggodalommal tekintenek „arra a durva beavatkozásra, amely a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem szervezeti felépítésében történt, s amely által az Egyetem vezetését egy olyan alapítványra ruházták át, amelynek a kuratóriumát politikai szempontok alapján nevezték ki”. „Úgy gondoljuk, hogy az államnak kötelessége támogatni az egyetemi művészképzést, és mindennél fontosabb, hogy az Egyetem megőrizhesse autonómiáját, az akadémiai szabadságot annyiról van szó, hogy nem és a szólás szabadságát, anélkül, hogy bármely politikai párt ráerőltethetné programját és anélkül, hogy csatlakoznia kellene bárminemű politikai doktrínához. Hisszük, hogy a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem életébe történt ilyen mérvű beavatkozás károsan érinti a teljes kulturális életet. Csatlakozunk azon személyekhez és intézményekhez az európai kultúra térségéből, akik szolidaritásukról biztosították a SZFE hallgatóit és Szenátusát”- áll a nyílt levél szövegében. Az aláírók között ott van Gáspárik Attila, A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Albu István, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója és Kányády Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója is.
