Meglepő, ahogyan az ukrán vezetés inkább a nacionalizmusra épít, minthogy az ország gazdasági újraépítésével foglalkozna.
Igaz az is, hogy a militarista attitüddel lényegében éppen a gazdasági problémáról illetve azok megoldhatatlanságának a be nem ismerését akarják leplezni.
A nemzetközileg elismert és elfogadottak alapján kéne a megoldásokat keresni és nem a vélt vagy nem valós területviszaszervzésért a katonai megoldást választani.
Sem a Krim sem pedig donbaszi területekre nem lehet azt állítani, hogy azok természetes évezredes határok lennének ahol a népközösségek egymás melletti élésére nem kell figyelni.
Ahelyett. hogy annak örülnének, hogy nem veszítettek csak a luganszi és a donetzki területek maradtak autonóm státusba kerülését, faltörő kosként gondolkodnak, bízva a nagymennyiségű orosz gyártmányú fegyverekbe, harckocsikba.
Elfelejtik, hogy a nemzeközi porondon a wilsoni elvek szerint elvált krimi területen levő lakossági akarat lehet a meghatározó, hogy ők kötelesek azt elfogadni.
Ehhez hasonlóan a dombaszi területen élők akaratát is el kell fogadniuk, hiszen nem lehet egyetlen törvény sem megosztó még ha az új ukrán alkotmányba bekerült, hogy csak ukrán nyelv az államilag elismert nyelv.
2014-ben már bebizonyosodott, hogy a dombasziak készek fegyverrel is megvédeniük a régi törvényekben foglaltakat igy az autonom területi státusukat is. Viszont nem akartak az ukrán államtól elvállni.
Feltevődik az a kérdés, hogy akkor a demokratikus Nyugat miért nem akarja az eddig érvénybe levő wilsoni elveket elfogadni? Sőt az ukrán vezetést mindegyre az oroszellenességre hajtani...
Az is fura, hogy már az első harcok alatt a hadkötelesek közül a kisebbségeket így a magyarokat, románokat, stb sorozták be és küldték a dombászi harctérre... de lelkük rajta Z.S.
2021. március 17.Nadezhda Datsyuk
Ukrán diplomata úgy véli, hogy Németországnak minden rendelkezésre álló politikai és gazdasági eszközt fel kell használnia
Andriy Melnyk ukrán németországi nagykövet kijelentette, hogy Németországnak segítenie kell Ukrajnát a "krími kérdés" megoldásában. Ez az ő "erkölcsi kötelessége".
- A Szövetségi Köztársaság erkölcsi kötelessége Németország Ukrajna iránti történelmi felelősségéből fakad a náci zsarnokságért. Németország a múlt században kétszer is megszállta a Krím katonai eszközökkel - írja Melnik a Berliner Zeitung című cikkében.
Ezért a diplomata úgy véli, hogy Németországnak minden politikai és gazdasági eszközt fel kell használnia ahhoz, hogy Ukrajna minden eszközt felhasználhasson a Krím "visszatérésére".
Korábban a Bundestag helyettese, az "Alternatíva Németország számára" pártból Waldemar Gerdt azt mondta, hogy a nyugati országok csak akkor tudják elismerni Krímet orosz régiónak, ha a nyugati politikai elit megváltozik.
Efim Fiks, a Krími Köztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, a Krím 24-hez fűzött kommentárjában elmondta, hogy az Egyesült Államok már 1793-ban elismerte az Orosz Krímet, miután II. Katalin „A Krím-félsziget elfogadásáról az orosz állam alatt ”. Fix szerint azonban, ha megváltozik az európai politikai elit, ez lehetővé teszi számunkra, hogy meglássuk az ukrán hatóságok valódi politikai motivációját.
