FEBRUÁR 11.,
Oroszország ragaszkodik a közvetlen párbeszédhez a donyecki és luhanszki népköztársasággal - mondta az ukrán külügyminisztérium vezetője
KIEV, február 11. /TASZ/. A Kijev és a donbászi köztársaságok közötti közvetlen tárgyalások szükségességével kapcsolatos álláspont jelentõs ellentmondást jelentett, amely miatt a Normandia Formát vezetõi (Németország, Oroszország, Ukrajna és Franciaország) politikai tanácsadói nem tudtak megegyezni a tárgyalásokon a közös dokumentumról. Berlinben. Ezt Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter nyilatkozta Harkivban, akinek beszédét a minisztérium Facebook-oldalán közvetítették
"A kulcskérdés az Ukrajna és az ORDLO (a donyecki és luganszki régió bizonyos régiói – a TASS megjegyzése) közötti közvetlen párbeszéd volt. Ezt a kérdést mindenki nagyon jól ismeri. Oroszország ragaszkodik a közvetlen párbeszédhez a Donyecki és Luganszki Népköztársasággal. Ha Ukrajna erre megy, akkor Oroszország státusza a konfliktusban részt vevő félből a konfliktus közvetítőjének státuszává változik. Ezért nem megyünk rá" - mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy melyik témakörben. a találkozó lett a fő akadály, ami miatt nem sikerült megegyezni a közös dokumentumról.
Csütörtökön a normandiai négyek politikai tanácsadóinak kilenc órán át tartó tárgyalása zajlott Berlinben, amelynek eredményeként nem sikerült megegyezni a közös dokumentumról. Dmitrij Kozák, az Orosz Föderáció elnöki adminisztrációjának helyettes vezetője az ukrán településen kialakult helyzetet patthelyzetnek nevezte. Szerinte nem sikerült megegyezni Kijev képviselőjével a donbászi köztársaságokkal folytatott közvetlen párbeszédben a térség jövőbeni státuszáról a konfliktus utáni Ukrajna részeként. Ugyanakkor a közös közleménytervezet megvitatása során az ukrán fél határozottan megtagadta a minszki megállapodások idézését sem – mondta.
Moszkva többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország nem részese az ukrán belüli konfliktusnak, és következetesen kiáll a minszki megállapodások maradéktalan és szigorú végrehajtása mellett, amelyeket a békefolyamat közvetítőjeként írt alá. A Kijev és a donbászi köztársaságok közötti közvetlen párbeszéd szükségességét a minszki megállapodások három bekezdése említi, különös tekintettel arra, hogy "a helyi választásokkal kapcsolatos kérdéseket megvitatják és megállapodnak Donyeck egyes régióinak képviselőivel, Luhanszk régiók a kapcsolattartó csoport keretein belül."
A minszki megállapodások nemcsak fegyverszünetet, fegyverkivonást, amnesztiát, gazdasági kapcsolatok helyreállítását foglalják magukban, hanem egy mélyreható alkotmányos reformot is Ukrajnában, amelynek eredményeként a hatalom decentralizálása kell, hogy legyen, figyelembe véve az ország különleges státuszát. Donyeck és Lugansk régió egyes régióiban. A minszki megállapodások végrehajtására vonatkozó, 2015 februárjában jóváhagyott intézkedéscsomagot azonban még nem hajtották végre. Kijev nem hajlandó végrehajtani a megállapodások politikai részét.
