A kormány azért van, hogy kormányozzon, ne részérdekeknek megfelelve "vigye csődbe az országot" - mondta a Hírszerzőnek Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint sosem éltek vissza a demokrácia játékszabályaival, Tétényi Éva pedig egy "zavaros hölgy". Interjú.
Egész pontosan azt mondtam, hogy Magyarországon óriási erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy elkerüljük a csődöt. Igaznak bizonyult a mondás. Korántsem arról van szó, hogy az új kormány akarna válságot előidézni, hanem hogy az ország eljutott arra a pontra 2009-ben, hogy csak az IMF gigasegítsége mentette meg az államcsődtől, s hogy 2010-ben mi lesz, azt nem tudta senki. A költségvetésbe több százmilliárdos hiányt, és egy ötszázmilliárdos lyukat is "beterveztek", jó példa a tűzoltók túlórapótlékának esete. Tudatosan így tervezték meg a költségvetést.
Miért, talán kifizették a túlórapótlékokat? Nem lehetett tudni, hogy az önkormányzati rendszert úgy tervezték meg, hogy hitelfelvételre kényszerítették a szereplőket? Hogy fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer? Dehogynem lehetett. Tény, hogy nagyon nehéz helyzetben van az ország, és volt akkor is, amikor ezt mondtam, és csak rendkívüli intézkedésekkel - lásd
válságadók - lehetett tartani a költségvetés eredeti hiányát. Egy biztos: ma Magyarországon senki nem gondolja azt, hogy egy gazdag, jól menő ország vagyunk, hanem a többség szembenézett azzal, hogy nagyon komoly újjáépítésre van szükség. Ehhez képest a törekvéseinket alátámasztják a közvélemény-kutatások is, mind a hazai népszerűségünk, mind a külső megítélésünk. Az ország nehéz helyzetben van, de jó irányba indult el, a vélemények ezt igazolják.
De ha nehéz a helyzet, nem pont ezért várhatta volna el mindenki, akit érzékenyen érintenek a tervezett intézkedések, hogy legalább tárgyaljanak velük? Ehhez képest a pedagógusoktól kezdve a rendvédelmiseken át a vegyészekig, orvosokig sokan érzik úgy, hogy a fejük felett, őket meg sem kérdezve döntenek. Ez jól hangzik, csak nem így van. Nincs olyan alapos egyeztetés, ami után valaki ne mondaná azt, hogy kimaradt belőle. Mert azzal mindenki egyetért, hogy mást ne mondjak, mindenkinek dolgozni kell, csak amikor jönnek a részletek, akkor derül ki, hogy neki szerzett jogai vannak, meg méltányolandó élethelyzete, meg az egészségügyi állapota, aztán a végén oda jutunk, hogy minden maradjon a régiben, bármennyire abszurd, éljen a "sztendap" és a jó öreg kádárizmus, nem baj, a végén majd szidjuk a kormányt... akkor már szidják az elején. Egy képviseleti demokráciában a képviselők útján történnek a döntések. Ez a kormány a döntések többségét úgy hozta meg, hogy előtte konzultált, az alkotmányról például, amit nyolc hónapig készítettünk elő…
Nem teljesen új. Akkor meg az a baj, hogy az időközben lezajlott konzultáció eredménye beépült a koncepcióba? Ha van sapka azért, ha nincs, azért?
Sokan érezhetik úgy, hogy ha szóba is állnak velük, az utolsó pillanatban jön egy egyéni módosító indítvány, és mindent felrúg, mint történt ez még tavaly a rendvédelmi dolgozókcafetéria juttatásainak megvonásakor. Most az a kérdés, hogy kormányozzunk a tágan vett közösség, azaz az ország érdekei szerint, vagy minden egyes döntést úgy hozzunk meg, hogy az adott ágazat szűken vett érdekeit képviselő csoportokkal egyezzünk ki? Mert utóbbi volt a szocialista kormányzás - amíg Gyurcsány Ferenc a végén ezt is fel nem rúgta. Mindenkivel kiegyezünk, és közben államcsődbe kergetjük majdnem az országot. Ez régi, kipróbált módszer, nem jött be. A rendvédelmisekre visszatérve: a választók döntő többsége - megkérdeztük - azt mondta, hogy méltánytalannak tartja, hogy életerős, egészséges emberek, 45 éves korban magasabb ellátással vonuljanak nyugdíjba, mint a fizetésük. A rendvédelmi dolgozók tüntetése a saját szempontjukból jogos, de a tágabb közösség érdeke nem ez. És ha lehet, ne ez a késő-kádári és szoci vircsaft legyen már a mérvadó, hanem ha egy konfliktust fel kell vállalni, akkor tegyük azt.
A felmérések szerint soha ennyi pártot választani nem tudó ember nem volt még, és a megkérdezettek többsége úgy véli, nem jó irányba mennek a dolgok. Ezen nem gondolkoznak el?
Dehogynem. De a helyzet a következő: ezt az országot "elprivatizálták", érdekeit semmibe vették, gazdaságát tönkretették, költségvetését csődbe vitték, morálisan szétzüllesztették. Egy év alatt nehéz úgy kormányozni, hogy mindenki azt mondja: csak így tovább. Mindezt úgy, hogy tágabb közösségünk, az Európai Unió is történelmi léptékű gazdasági válsággal küzd. Hogy ez ne így legyen, ahhoz minimum az örökmozgót kellett volna feltalálni, csak hát az a fránya termodinamika... Azoknak a döntő többsége, akiknek van véleménye, és el is mondaná egy választáson, a Fidesszel ért egyet.
Munkamegosztás van. A Fidesz nagyban élt azzal a lehetőséggel, hogy a kormányt kihagyva, tényleges döntéseket vitt egyből a parlament elé. Ez normális dolog, egy sor ügynek nem is szabad, hogy a kormány legyen az előterjesztője a parlamentben: ilyen a választójogi törvény, a számvevőszéki törvény, a médiatörvény, sőt maga az alkotmány is. Ezek frakciódöntésen alapultak, természetesen konzultáltunk a kormány érintettjeivel is. A politikai-stratégiai döntések pedig a Fidesz és a KDNP elnökségében születnek.
Akkor a miniszterelnököt ki tájékoztatta félre az egykulcsos adó hatásairól? Mert ő rémhírnek nevezte, hogy bárki jövedelme is csökkenni fog, ehhez képest "bérkommandót" kellett felállítani, annyian vittek haza kevesebb pénzt januárban.
A gyerekkedvezményt ne hagyjuk ki a rendszerből, így a munkajövedelemből élők többsége közvetlenül jól járt az új adórendszerrel. Egy részük pedig nem, valóban. De a kezdetektől azt mondtuk, hogy ez nem a bölcsek köve: arra törekszünk, hogy hosszú távon járjon jól mindenki, vagyis az új adórendszer lehetséges gazdasági hatásai hoznak olyan helyzetet, amiben mindenki jobban jár. A magyar adórendszer abszurditását mutatja, hogy egy adócsökkentés is képes jövedelemcsökkenést eredményezni egyes csoportoknál.
|
Kósa Lajos szerint soha nem éltek vissza a demokrácia játékszabályaival
Fotó: MTI Fotó: Földi Imre |
Ha Debrecenben szocialista többség lenne, és minden tervét megakadályoznák, ellehetetlenítenék a működését és az MSZP vezetése tétlenül nézné az egészet, mit tenne?
Leülnék és megegyeznék velük.
De ha nem lehetne, mint esetünkben is, Esztergomban.
Én még nem láttam olyat, hogy ne kettőn állna a vásár. Gondolatkísérletként persze elképzelhető, de egy megegyezés mindig két félen múlik. Itt sem csak a Fidesz hibája, ami történik.
De mi akkor Tétényi Éva hibája?
Politikusként mondom: ha szót akarok érteni egy politikai ellenféllel, nem lépek át Rubiconokat. Tétényi Évát olyan koalíció támogatta, amiben az MDF, az LMP, az MSZP és a Jobbik is benne volt, most is a Jobbik emelt szót az érdekében a parlamentben. Ez a hölgy politikai értelemben olyan zavaros, amilyen csak lehet: mert aki egyszerre képes megfelelni ezeknek a támogatóknak, közben azt hangoztatja, hogy alapvetően jobboldali, arról egy biztos, nevezetesen híján van minden elvszerűségnek. A Fideszt is egy csomó felelősség terheli az ügyben, de Tétényi Éva sem ártatlan. Ráadásul szándékosan csődbe vitte a városát.
Az, hogy egy önkormányzatnak hitele van, és nem képes fizetni, vagy nem hajlandó, az két különböző dolog. Itt az utóbbi történt, hiába volt pénz a város bankszámláján, nem fizetett. Ráadásul nem hajlandó a közgyűlésre járni, nem végzi a munkáját.
Mert törvénysértő határozatokat hoz a Fidesz-frakció.
Ez lehet, és ilyenkor el kell járni. De össze sem hívni? Ez nonszensz. Valamilyen okból az esztergomiak úgy határoztak, hogy megválasztják Tétényi Évát, és mellé egy fideszes többségű közgyűlést. Lehet, hogy ez neki nem tetszik, de ez nem jogosítja fel arra, hogy ne vegyen róla tudomást.
Szegeden a Fidesz fogott össze a Jobbikkal, hogy Botka László mozgásterét a minimálisra szűkítse.
Azért mert egy kérdésben ugyanúgy szavaztak - az önkormányzat SZMSZ-e esetében - azt jelenti, hogy szövetségesek?
Nem csak ebben. Közösen váltották le az összes városi cég vezetését, és ültették a helyükbe a saját embereiket.
Biztos nem értettek egyet a szocialista vezetéssel. De ettől még kampányban nem működtek együtt. Szó sem volt arról, hogy a Fidesz elfogadja a Jobbik támogatását. Az egy másik párt. A parlamentben is sokszor együtt szavaz a Jobbik az MSZP-vel, ettől még nem politikai szövetségesei egymásnak, ugye?
Azt mondtam, a lehetőségek nagyon szélesek, akár ez is lehetne. De én a vegyes rendszer híve vagyok. Ez okozza a legkevesebb torzítást úgy, hogy meglegyen a közvetlen kapcsolat a választókkal.
Milyennek tartja a viszonyt a KDNP-vel? Jó néhány kérdésben nem támogatták őket, például a médiatörvénnyel kapcsolatban, elmérgesedett a vita az oktatásról, miközben gesztusokat is kaptak, például a kormány szervez abortuszellenes kampányt helyettük.
Szerintem ezek a viták nagyrészt nem a két párt közti viták, hanem konkrét kérdésekről szólnak. Én például személyesen is támogattam az abortuszellenes kampány elindítását. Az élet védelme, az oktatás, a szociális ügyek - ezekről nem annak mentén döntünk, hogy milyen a viszony a KDNP-vel.
Nem csodálkozom rajta, mert az oktatás azon kérdések közé tartozik, ami mindenkit érint, közvetve vagy közvetlenül, és mindenkinek van is véleménye róla. Szerintem ahhoz képest még egész kordában tudjuk tartania vitát. Rengeteg az érintett, és a jövőt alapvetően meghatározó ügyről van szó. Itt az ügyön van a hangsúly, nem azon, hogy ki, hogyan, milyen stílusban vitatkozik. Különben is, jó, ha fenntartjuk azt a helyzetet, hogy ha elnézünk valamit, valaki szóljon, hogy ami ott szembe jön, az a fal... Ez még jól jöhet.
|
A debreceni polgármester még nem tudja, hogyan folytatja 2014 után
Fotó: Fazekas István |
Tállai András "fejét is leordították" a frakcióülésen az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban. Itt mik a törésvonalak?
Nem ordított senki, ott voltam, feltűnt volna. Az egyes szereplők véleményét az befolyásolja, hogy milyen önkormányzati típusban érintettek, vagy hogy mit várnak el egy kormánytól, egy önkormányzattól. Ez egy értékvita: aki azt várja el az államtól, hogy segítsen rajta, az más állásponton van, mint aki azt mondja, az állam a minimális feltételek biztosítása mellett hagyja békén az embereket.
De itt konkrét ügyek vannak: például a közoktatás államosítása. Ezt támogatná?
Itt csak arányokról lehet vitatkozni, mert most is többféle fenntartó van. Van kb. 1600 olyan önkormányzat az országban, amelyik alapfokú oktatási intézményt tart fenn. Ebből 1300 saját erőből ezt nagyon nehezen tudja megoldani. Ráadásul minél kisebb egy település iskolája, annál valószínűbb, hogy a helyi politikai életet meghatározza az iskolából kikerülők köre: igazgató, helyettes, vezető tanár. Tehát a döntések inkább iskolai nézőpontból születnek, nem településiből. Ezen önkormányzatok többségében, ha az állam átveszi az iskolát, holnap odaadják neki. A nagy kérdés a maradék 300 fenntartó: a nagyvárosok, megyék, kerületek, kisvárosok. Itt van vita arról, hogy mit adjunk át, és milyen célt akarunk elérni.
Mi a cél?
A rendszerváltáskor megszűnt az, hogy az állam számon kérheti, mit kap a pénzéért: autonómia van, tanszabadság, miközben a tanfelügyeleti rendszer felbomlott. Szerintem normális, ha az állam valamilyen ellenőrzést szeretne: hogy ezt tanfelügyelőkkel, vagy fenntartóként, arról még vita van.
A polgármesteri képviselői összeférhetetlenséget is kimondanák. Ön melyiket választaná?
Ezt akkor tudom megválaszolni, ha majd döntenem kell.
Jogában áll egy képviselőnek beterjeszteni a parlament elé egy indítványt? Igen. Korlátozza-e ezt valamilyen szabály? Nem. Demokratikus lenne-e megfosztani a képviselőket ettől a joguktól? Nem. Ha mégis a Fidesz elvenné ezt a jogot a demokráciára hivatkozva, jól tenné-e? Nem. Lenne-e gigatüntetés emiatt azok részéről, akik most kifogásolják az egyéni indítványokat? Lenne. Fellármázná-e Európát az MSZP? Sőt! Lenne itt újra minden, zizi-bambi-körhinta, Kis Péter éhségsztrájk, Gyurcsány Ferenc égő fáklya, Cohn-Bendit vizit (óvodába nem), Strauss-Kahn látogatás...nem, ő most nem jönne. Szóval, miről is beszélünk?
De a parlamenti demokrácia játékszabályait megkerülik, visszaélnek vele.
De nem kerüljük meg, ez a lényeg! Ez egy létező jog. Nem mi találtuk ki, eddig is volt, sőt az MSZP is élt vele! Akkor rendben volt, most nem?
De ha nekimegyek az Alkotmánybíróságnak az első nekem kedvezőtlen döntés után, és aztán úgy korlátozom a hatáskörét, hogy ne "akadékoskodhasson" tovább, az sem visszaélés?
Semmiképpen sem. Csak alkotmányosan kell csinálni, törvényesen! Van-e olyan szervezet Magyarországon, amelyiket a parlament nem tud korlátozni? Nincs. Parlamenti demokrácia vagyunk. Parlamenti. Vagyis a parlamentnek jogában áll döntést hozni mindenről, ha betartja az eljárási szabályokat, és ez nem antidemokratikus. Innentől kezdve csak tárgyi vita, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét szabad-e korlátozni. Egyébként pedig a testület nyíltan felvállalt álláspontja a "láthatatlan alkotmányról" több alkotmányos és demokratikus aggályt is felvetett. A "láthatatlan alkotmány" ugyanis nincs leírva, így lehet, hogy Sólyom László így látja, Gaudi-Nagy Tamás pedig amúgy, mindkettőnek joga van hozzá. Jobb, ha az alkotmányt leírjuk, kevesebb a vita belőle. Ebben az esetben pedig újra kell szabályozni az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket.
Ennyi erővel a kormánytöbbség a választói akaratra hivatkozva az ellenzék jogköreit is korlátozhatná ideiglenesen.
Hoztunk ilyen döntést? Nem! De fel lehet-e számolni a demokráciát demokratikus eszközökkel? Ad absurdum igen. Mi sosem fogunk ilyen döntéseket hozni. Tetszik-e vagy sem, a demokráciát mégis az emberek demokráciába vetett hite tartja fenn. És ez a hit nem rendült meg, pedig a Gyurcsány-kormány elég sokat tett érte. Politikai szempontból persze lehet egyes kérdésekből tárgyi vitát rendezni, de az még nem demokrácia-vita.
Az elmúlt egy évben arról beszéltek, hogy "forradalmi törvénykezést" kell megvalósítaniuk. Mikor jön akkor a "konszolidáció"? Most az országot kell újjáépíteni, és azt kérdezi, ez meddig tart? Nem tudom, még eltart egy darabig. De szerintem eddig sem történt semmi olyan, amit demokratikus szempontból ne lehetne vállalni. És nem is fog. Demokrácia van, szólásszabadság, az emberi méltóságot tiszteljük, a törvény előtt egyenlőek vagyunk. Van tüntetés a Parlament előtt rendőrattak nélkül, az újságokban szabadon lehet írni, a tévé azt mond, amit akar, az interneten még a kiegyensúlyozottság sem követelmény. Van szabad választás, és ha rajtunk múlik, lesz is. És jogában áll mindenkinek azt gondolni és mondani, amit akar. Örülök neki.
