A termálvízrõl tanácskoznak

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=38297

A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hasonló profilú intézménnyel közösen vesz részt egy közös projektben, amely Hu-Ro Területi Együttmûködési Program keretében valósul meg. A projekt célja geotermikus energia felhasználása a két szomszédos megyében. Ennek érdekében felmérik a két megye geotermikus potenciálját és megvalósíthatósági tanulmányokat készítenek annak gazdasági hasznosítására, valamint egy átfogó adatbázist alakítanak ki a geotermális energiaforrásokról. A témával kapcsolatban mûhelybeszélgetést tartanak Szatmárnémetiben a kereskedelmi kamara székhelyén, a Decebal utca 4. szám alatt július 4-én 11 órai kezdettel, ahová minden érdeklõdõt szívesen látnak.

A gyomnövény-irtásról értekeztek

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=38302

Június 30. és július 1. között a sárközújlaki agrárkutató központ ad otthont annak a terepmunkával egybekötött konferenciasorozatnak, amelyen a részt vevõ szakemberek a gyomnövények elleni harc legújabb módszereirõl értekeznek. A tudományos ülésszak elõadásai között olyan címeket találunk, mint A gyomnövények elleni harc fejlõdése, amely tanulmány szerzõje, Lucian Ghinea egyetemi tanár történeti áttekintést nyújtott a szóban forgó agrártudományi ágazat idõbeli fejlõdésérõl. Emellett az érdeklõdõk megtudhatták, mi a jelenlegi felfogás a gyomnövények kezelése tekintetében, illetve Teofil Fritea mérnök-doktor arról is beszámolt, milyen jövõbeli perspektívák várhatók a kérdésben. A konferencia résztvevõi tegnap délután meglátogatták a sárközújlaki agrártudományi központ kísérleti telephelyét, ahol szemügyre vették a kísérleti parcellák növényállományát, illetve eszmecserét folytattak az alkalmazott módszerek hatékonyságáról. Ma a szakemberek, valamint a konferencia további résztvevõi kilátogatnak néhány nagykárolyi mezõgazdasági társulat telephelyére, és figyelemmel követik az ott folyó gyakorlati munkát. vb.

Valós integráció helyett fal?

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=38283

Kedélyfelkavaró hír járta be az elmúlt napokban a sajtót, amely szerint Nagybánya város vezetése úgy döntött, hogy fallal kerít el egy olyan lakótelep-részt, amelynek szociális lakásaiban zömmel romák laknak. Akik nem képesek beilleszkedni a többség által hajtott rendbe, nem fizetik a rezsit, szemetelnek, hangoskodnak. Nyilvánvaló, hogy a város végsõ megoldásként folyamodott ehhez, ami azt mutatja, hogy Nagybánya sem tud mit kezdeni ezen kisebbség bizonyos hányadával. Mint ahogy Szatmárnémeti se, lásd a minapi tiltakozásokat a romák részérõl, de hasonló a helyzet pl. Sepsiszentgyörgyön, ahol a lakásvásárlási szándékot úgy hirdetik az újságban, hogy X városnegyed kizárva, mert ott romák laknak a szociális lakásokban. Odáig fajult a dolog tehát, hogy senki sem akar a romák közelében élni, ha nem muszáj. Nemrég egyik megyei önkormányzat elnöke egyes falvak „elcigányosodásáról“ is beszélt, ami miatt az ott élõ nem cigányok menekülnek, ha tehetik. A jelenséget jól ismerjük Magyarországról, ott sem akar senki olyan helyre költözni, ahol sok a roma, az érintett városrészekben vagy falvakban az ingatlanok elértéktelenednek. Hasonlókról olvashattunk az elmúlt években Csehország és Szlovákia vonatkozásában. Ezek után éppen ideje volt, hogy az Európai Unió is foglalkozni kezdjen az üggyel, annál inkább, mivel ezen kelet-európai államok csatlakozása után roma tömegek jelentek meg Franciaország és Olaszország és más nyugati országok utcáin, városainak szélén, s ugyanazt az életmódot folytatnák, mint amit itthon folytattak. Nem tudjuk, mi lesz az európai roma stratégia hozadéka, egyvalami azonban biztos: a falak nem jelentenek megoldást. Nem jelentett hosszú távú megoldást a berlini fal, és nem jelent megoldást Izraelben a zsidók és palesztinok közé emelt fal sem. Az ilyen falakat nem szeretõk azonban semmit sem tudnak javasolni a kérdés kezelésre, legfennebb aberrációnak bélyegzik meg a dolgot, mint tette azt Asztalos Csaba, az országos diszkriminációellenes hatóság vezetõje is. Szerintünk a romák integrációja mindenek elõtt a munka világába való visszavezetésükkel lehetséges. A sok pénzbe kerülõ, sok szakértõnek jó keresetet biztosító „programok“ helyett például úgy, hogy a munkaadóknak biztosítsanak érezhetõ fiskális könnyítéseket, ha romákat alkalmaznak. Veres István

Hamarosan kivitelezik az integrált tervet

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=38304&apparition=2011-07-01

Közel egy év alatt készül el Kolcs község két településének integrált fejlesztési pályázata, amely vízvezetéket, kanalizálási munkálatokat, illetve épület-felújítást foglal magába, nyilatkozta lapunknak Domokos Sándor, a község polgármestere. A mintegy 6 millió euró összértékû pályázat kivitelezését a napokban kezdik el, ugyanis a közbeszerzést megnyert vállalt ma veszi át az építési területet. „Hamarosan megejtik az elsõ kapavágásokat, és a vállalkozó ígérete szerint több fronton is dolgoznak majd párhuzamosan, így tartani tudják a kitûzött, közel egyéves határidõt“ - tudatta lapunkkal a polgármester, aki szerint megfelelõ gépekkel és szakmai tudással rendelkezõ kivitelezõrõl van szó, így tatható a határidõ. A szükséges építési és egyéb engedélyeket már korábban beszerezte az önkormányzat, így semmilyen akadálya nincsen a munka elkezdésének. A településvezetõ továbbá arról is beszámolt, hogy a községi szabadtéri sportpálya építését már csaknem befejezték. A 7-es kormányrendelet alapján kivitelezett, 2-es típusú objektum területére a villanyáramot már korábban bekötötték, a napokban pedig az öltözõk vízvezeték-hálózatát üzemelik be. „Hamarosan a játéktér kialakítása következik“ - tette hozzá az elöljáró. Továbbá azt is megtudtuk, hogy a községi fedett sportcsarnok márt teljesen kész, az áram is be van kötve, már csak apróbb külsõ simításokat igényel. A kolcsi önkormányzat több mezei út rehabilitálására is pályázott, és a mezõgazdasági parcellákhoz vezetõ utak lekövezésére közel 1 millió eurót szeretnének kapni. „A kövezés mellett egy kisebb rész aszfaltozását is befoglaltuk a pályázati csomagba. Ez a szakasz a község területén található kecskefarmra vezet“ - részletezte a falu elsõ embere. Domokos kitért arra is, hogy tovább folytatják az ivóvíz vezetését a község falvainak területén. Az integrált fejlesztési pályázatból a község egyik részén finanszírozzák a munkálatokat, a többi beosztott településen, azaz Szamoskóródtól Kiskolcsig a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumtól finanszírozta pályázatukból oldják majd meg. Amint arról korábban már beszámoltunk, ebbõl az alapból Nagykolcs, Kiskolcs, Dobrácsapáti és Szamoskóród ivóvíz- és szennyvízgondjait oldanák meg. A szennyvíztisztító állomás a tervek értelmében a dobrácsapáti legelõ déli részén kap majd helyet, a vegytiszta vizet pedig a Homoród patakba fogják engedni. V. B.

Kevés az igény a biogazdálkodásra

Mindössze 17 Máramaros megyei farmer, illetve gazdaság döntött úgy, hogy átáll a biogazdálkodásra. Legalábbis ennyien nyújtottak be ilyen céllal pályázatot a Megyei Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél az elmúlt esztendõben, és ennyien jutnak hozzá ezekben a napokban igényelt támogatásukhoz.

http://www.nagybanya.ro/reszletes-cikkid-10265.htm	2011-06-29 10:37:53

Japánból befektetők, Németországból turisták jöhetnek Kalotaszegre

http://penzcsinalok.transindex.ro/marketing/cikk/13893

Kudor Emese

Bivalyhajtás, disznóvágás, bútorfestés: ezekkel csalogatják a külföldi turistákat. Oszakában pedig kalotaszegi cukrászda nyílik.

Születőben a komoly-konkrét beruházásötletek?

Kalotaszeg a márciusi berlini turisztikai kiállítás után Japánban is bemutatkozott, a távolkeleti delegáció bukaresti látogatása a szervezők szerint befektetéseket fog hozni Erdélybe – amelyet egyelőre csak az MPP-s települések fognak élvezni. De sebaj, hiszen az általános politikai cél itt is érvényesül: úgy csinálják, hogy abból csakis a helyi közösségek profitáljanak. 

Keizer Róbert, a kolozsvári MPP elnöke kérdésünkre elmondta, hogy nem hisz a stratégiákban, véleménye szerint csak a konkrét lépések vezetnek eredményre. Ezek közül első a gazdasági fejlesztés, enélkül a régió nem létezik a nemzetközi porondon. 

„Céltudatosan Németországot és Japánt szólítottuk meg, mert veszteségeik után nem siránkoztak, hanem tudatosan építkeztek, mára pedig a leggazdagabb népcsoportok lettek” – emelte ki követendő példaként Keiser a két országot. Kalotaszeget pedig azért választották, mert itt egy homogén magyar közösség él, közel van Kolozsvárhoz, a programot azonban a közeljövőben egész Erdélyre kiszélesítik. Arra a kérdésre, hogy miért nem veszik figyelembe a térségben élő román értékeket és érdekeket is, Keiser elmondta, hogy a szászok is a szász értékekre alapoznak, és mégsincs széthúzás. „A magyar ismerőseink értünk jönnek el, de gazdaságilag ebből a román szomszédok is nyernek, hiszen az ő vendéglőjükben is el fogják fogyasztani a kávéjukat”.

Első lépés: Németország bekebelezése? 

Két éve szervezték meg Kolozsváron az első turisztikai fórumot, ahova meghívták Kalotaszegről a turizmusban tevékenykedő magyarokat. Ezt a torockói második fórum követte, „ahol nem Trianon térképét mutattuk be, hanem olyan sikeres magyar vállalatokat ismertettünk, mint a MOL, a Richter-Gedeon, a Fornetti”. Csak hogy tudjuk, léteznek ilyenek (?).

A harmadik fórumot Kalotaszegen tartották Magyarlónán, a negyediket pedig Szentkirályon. A kifeszített turisztikai hálóba a szervezőknek 45 személyt sikerült begyűjteniük, köztük idegenvezetőket is, akik 8-9 települést képviselnek: Méra, Vista, Mákó, Inaktelke, Bogártelke, Körösfő, Szentkirály, Kapus és Magyarlóna.

A találkozók célja volt az is, hogy összeálljon egy csoport, amely képviselheti Kalotaszeget a Berlini Turisztikai Kiállításon. Az esemény kiválasztásakor a „Németország Európa gazdasági szíve” érv mellett fontos volt, hogy ezen a vásáron szinte az egész világ jelen van, így széles közönség előtt mutatkozhatott be a régió. Végül egy héttagú csoport verbuválódott össze és utazott ki Berlinbe: az MPP-s vezetésű Kézdivásárhely önkormányzatának emberei, Deák István borász, Keizer Róbert, két kalotaszegi panziós és egy idegenvezető.

A látogatás célja volt, hogy megismertessék a helyi turisztikai irodákkal Kalotaszeget, a standnál felszolgált pálinkával és kolbásszal pedig a mihamarabbi viszontlátásra csábítsák az érdeklődőket. „A vállalkozások mellett megkerestük a kulturális központokat, diplomáciai területen is nyitottságot tapasztaltunk. Lobbiztunk, kapukat nyitottunk meg, hiszen Kalotaszeg eddig külön egységként nem volt képviselve hasonló jellegű kiállításokon. A kalotaszegi babáért például sorba álltak a nézelődők” – meséli Deák István, kihangsúlyozva, hogy fontosak az emberközeli üzleti taktikák a bemutatókon. Elmondásuk szerint egy férfi például miután elpanaszolta, hogy milyen rosszak itt az utak, a korty legurított pálinka után máris jobb belátásra tért, és azt mondta, hogy ezért mindenképp megéri visszatérnie. Az itt előállított sok finom itallal nem is lesz olyan nehéz a turistacsalogatás.

Kidolgoztunk hét napos és hétvégés programot is a turisták számára – tette hozzá Deák István sajtószóvivő. „Ehhez először feltérképeztük a potenciális igényeket, fő, hogy ne legyen becsapás a dologban, ne szépítsük meg a valóságot. Ezek között helyet kapott például Szentkirályon a hecsedlilekvárfőző-fesztivál és a szekerezés is. Ez utóbbit nagyon szeretik, ugyanis Nyugaton már kivonták a forgalomból ezt a közlekedési járművet. De van kőfaragás, disznóvágás, esküvő, keresztelő, bútorfestés, kötés, varrás, bivalyhajtás, fejés, sajtkészítés, kenyérsütés. A sátor alatti miccssütés is vonzó volt” – fejtette ki Keiser Róbert. A programok biztosítása valószínűleg az illető turisztikai egységek feladata lesz, a bemutatott vad vidéki élet azonban megfoghatta az elkényelmesedett német turistákat.

Nem sokkal ezután ugyanis megérkezett Kalotaszegre az első, turisztikai ügynökség által beszervezett 40 fős németországi csoport. A Nádas-mentére érkező, az átlagéletkort tekintve 70 évet meghaladó utazóközösséggel a szervezők szerint végre „Kalotaszeg is felkerült a turisztikai világtérképre”. László György író közreműködésével egy filmet is készítettek a régióról, amit szintén levetítettek a vásáron. „Még Berlusconi TV-stábja is kint volt Kalotaszegen forgatni” – emelik ki beszélgetésünk során az interjúalanyok.

„Németországban hatalmas aduja van a magyarságnak, ugyanis körülbelül 600 ezer magyar él ott. Ezt a lehetőséget érdemes kihasználni. Mi elsősorban ezekre az emberekre fókuszálunk, főleg különböző alapítványokon, szervezeteken keresztül könnyebb őket megszólítani. A német turisták elsősorban a szász részre jönnek, körülbelül másfél millióan érkeznek évente és komoly pénzeket hagynak itt. A turizmusban viszonylag könnyű, a nyersanyag megvan. Először eljönnek az idősek, ők elmondják a fiaiknak, hogy milyen jól érezték itt magukat, és így megy ez tovább” – avatott be terveibe Keizer.

Távolugrás – Japánig

Tavaly tíz városban tartottak kalotaszegi napokat Japánban, mindezt a japán kulturális minisztérium támogatásából. Ezután delegáció érkezett a Japán Kereskedelmi Kamara elnökének, Yasuyuki Takaginak a vezetésével, aki remélhetőleg sok terméket visz el, és még több pénzt hoz Erdélybe. Hogyan kezdődött?

“Három évvel ezelőtt Lázár Attila néptáncoktató elmesélte, hogy a feleségével Otsuka Nami san-nal Japánban már öt éve tartanak kalotaszegi napokat. Akkor felvetettük az ötletet, hogy mi lenne, ha nem csak 2-3 városban, hanem tízben is megszerveznénk? A japán kulturális minisztérium támogatásával tavaly tíz nagyvárosban több mint 40 Kalotaszeget népszerűsítő rendezvényt szerveztek. 8-10 fős csoporttal kiutaztak Japánba, zenészekkel és táncosokkal, táncokat és énekeket mutattak be. Ezután karácsonyra lehívtunk körülbelül száz japán vendéget Kolozsvárra, húsz közülük Kalotaszegre is lejött disznót vágni, tésztát sütni, sajtot készíteni” – meséli Keizer.

Ezután delegációkat állítottak fel, akik felkutatták a közös gazdasági érdekeltségeket. A japán delegáció június 23-án hagyta el Bukarestet, és számos befektetési ígérettel kecsegtettek. Annyit már lehet tudni, hogy a befektetéseket MPP-s településekre fogják irányítani, úgy mint Barót, Kézdivásárhely vagy éppen Gyergyószentmiklós. „Csak példamutatás végett”, a mintát a Német Fórumtól vették, amely Szatmár megyében hat polgármesterrel és két alpolgármesterrel rendelkezik, és hozzájuk irányítja a beruházásokat. 

Kalotaszegi kávézó és szövőműhely Japánban

A karácsonyi közös sütikészítés további terveket is életre hívott. Ilyen a kalotaszegi cukrászda ötlete: „ez a magyarság kulturális központja is lenne Oszakában. Ott magyar egyetemi oktatás is működik, körülbelül száz diák tanul magyarul” – mondta Keizer Róbert. A sütizésen kívül a tervek szerint varrottas-, bútorfestészeti, fafaragó vagy gyöngyfűzési tanfolyamokat is indítanának. Augusztusban Nagano-ban szerveznek egy kalotaszegi népművészeti tábort, ezután indul el a partnerkeresés, hogy ősztől már kalotaszegi sütiket falatozzanak a kávé mellé az oszakai lakosok.

Közömbös az EU a családi gazdaságok iránt

Az alábbi cikk még április folyamán lett készítve, de aktualitásából szinte semmit sem veszített ezért közreadjuk.  A megszólaltatott egy személyben a gazdaegyesület elnöke és udvarhelyi tanácsos is:
http://www.erdelyinaplo.ro/?hir=83

Az Európai Unió közös agrártámogatási stratégiája 2013-ra készül el. A jelenlegi támogatási rendszer vesztesei elsősorban az őstermelők, de azok a nagyobb vállalkozásokba kezdett gazdák sincsenek sokkal jobb helyzetben, akik az elnyert pályázataik önrészét banki kölcsönökkel akarták fedezni. A termelők jelenéről és jövőbeli kilátásairól a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnökével, Sebestyén Csabával beszélgettünk, aki az általa irányított szervezet mindennapos gondjairól is beszámolt. – Számunkra pillanatnyilag a 2013 utáni közös agrárpolitika előkészítése a legfontosabb. Nagyon szeretnénk olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek az erdélyi családi kisgazdaságok számára is elérhetővé tennék a támogatásokat, hogy ne vesztesei, hanem nyertesei legyenek az uniós csatlakozásnak. Próbálunk más országok hasonló egyesületeivel, mint legutóbb például a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségével is megállapodásokat kötni a közös kárpát-medencei agrárstratégia megszerkesztésében, ami a kisebb gazdaságok számára is előnyös lehet. A hazai kapcsolataink nem alakultak túl jól az utóbbi időben: a termelők országos ligájával és szövetségével nézeteltéréseink támadtak, ami miatt az RMGE ki is lépett az egyesületből. A programjuknak két pontjával semmiképp nem tudtunk egyetérteni: egyik a génmódosított fajok termesztésének az engedélyezése, másik a területalapú támogatások feltételeinek a módosítása úgy, hogy csak az öt hektárnál nagyobb földet művelő gazdák részesülhessenek benne. Mivel utóbbi elfogadásával az erdélyi gazdák kilencven százaléka elesne a támogatástól, és semmilyen kompromisszumos megoldásra nem volt akarat a többség részéről, kiléptünk a ligából. – Mindenki tudja, hogy a génmanipulált növények fogyasztása egészségtelen. Komolyan gondolják ezt a román gazdák, és mennyire korlátozzák az uniós szabályok a génkezelt termesztést?– A génmódosított növények termesztése kevesebb munkával-költséggel és nagyobb hozammal jár. Világos, hogy a több ezer vagy tízezer hektáron gazdálkodó román termelő erre adja a voksát. Az EU a tagországokra bízta a génkezelt növények termesztésének engedélyezését. Magyarország például betiltotta ezt a módszert, Románia pedig a gazdák nyomására valószínűleg engedélyezni fogja. – Az EU-s támogatásokon kívül az erdélyi gazdák számíthatnak-e valamilyen segítségre akár a román állam, akár a magyarországi kapcsolataik révén?– Románia uniós csatlakozásával életbe lépett a közösségi támogatási rendszer, és ezen kívül semmilyen segítségre nem jogosultak a gazdák. A nemzeti költségvetésből akkor lehetett volna továbbra is alapokat lehívni, ha 2009-ben más támogatási csomagot nyújt be az ország. Jelenleg tehát csak a terület alapú támogatásra, illetve a szarvasmarha-tenyésztés esetében a nemzeti alapú kiegészítő támogatásra számíthatnak az igénylők. Ezzel párhuzamosan fut az országos vidékfejlesztési terv, amelynek az intézkedéseit folyamatosan indítják. Ilyen a 212-es számú, ahol a farmok bővítésére és korszerűsítésére, mezőgazdasági üzemek létrehozására lehet pályázni. Júniusban válik elérhetővé a félig önellátó gazdaságok támogatását célzó évi személyenként 1500 eurós program, júliustól 10-től 25 ezer eurói terjedően az ifjú gazdák kapnak lehetőséget, ősszel pedig a turisztikai szektor juthat kedvezményekhez. –Első hallásra mindez egyszerűnek tűnik, de hol vannak a buktatók?– A legnagyobb gond a befektetés. A legtöbb esetben, például a farmok létrehozására azért nem tudnak pályázatot benyújtani a kezdeményezők, mert nincs pénzük az önrész kifizetésére. A bankok pedig elfogadhatatlanul magas kamattal kínálnak, vagy egyáltalán nem adnak hitelt ilyen célra. Mivel a mezőgazdasági befektetés az időjárás és egyebek miatt bizonytalan szektor a pénzintézetek számára, létezik egy alapvető bizalmatlanság a bankok és a gazdálkodók között. Az állam által biztosított garancia-alap nem működik, olyan értelemben, hogy a bankok azt nem fogadják el. Több ezer megnyert pályázat áll, vagy el lett utasítva azért, mert a beígért banki támogatás az önrész befizetésekor késett vagy elmaradt.– Szakemberként a jelenlegi gazdasági helyzetben az agrárium melyik területét érzi piacképesnek, vagy milyen termékeket tart „eladhatónak”? – A fogyasztói igények pozitív értelemben vett befolyásolása az EU, a kormány és nem utolsó sorban a gazdák feladata lenne. A szépen becsomagolt külföldi silány termékek helyett vissza kellene csábítani a vásárlókat a minőségi és hazai árukhoz. Ahhoz azonban, hogy a nagyáruházakkal vállalható legyen a verseny, ki kellene építeni egy jól működő elárusítási hálózatot az egészséges falusi termékeknek. Az EU-s támogatással ilyen szempontból éppen ez a gond: magát a termelést akkor is támogatja, ha a gazda nem termel semmit, a piacra jutáshoz azonban szinte semmi segítséget nem nyújt. Az eladható termékek jövőjét megjósolni lehetetlenség. Bár az alapvető élelmiszerek esetében van bizonyos stabilitás, itt is voltak már meglepetések: egy-két ével ezelőtt a tej szinte eladhatatlan volt, most ismét jó piaca van; tavaly a pincében elrohadt burgonyát alig tudták kihordani, az idén pedig hiánycikk és a többszörösére emelkedett az ára. Szerintem egy aranyszabály létezik: aki komolyan gazdálkodik és a piacot is megtalálja magának, az bármelyik ágazatban nyereséges lehet. – Lát-e valamilyen segítő szándékot a román kormány részéről az őstermelők, az egytehenes gazdák irányában?– Aki követi az RMGE tájékoztatóit tudhatja: a jelenlegi kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy a kisgazdaságokat megszüntesse. Tavaly óta a tejtermelők esetében a támogatást csak három tehén fölött adják, és itt is úgy megemelték az adót és a többi járulékot, hogy sokan inkább lemondtak róla. Ahol könnyebb volt, ott nehezítettek: az ifi gazdák pályázatába bevonták azt a passzust, miszerint a pályázat kivitelezése során semmit nem lehet változtatni. Eszerint a pályázónak öt évre előre tudnia kell, mit és mennyit termel, s ha ettől eltér akkor visszafizettetik vele támogatás összegét. Szeretnénk ha az erdélyi magyar politikusok is mögénk állnának, hiszen a 2013-as agrárpolitikai stratégia az egész régió szempontjából létfontosságú lehet. – A kisgazdaságokat nem lehetne szövetkezetek, társulások útján megmenteni?– Szerencsére nemcsak az RMGE, hanem Dacian Ciolos EU-biztos is felvetette már, hogy a kis családi gazdaságok számára 2013-ra egy másfajta támogatási rendszert kellene kitalálni, mivel a meglévő források sokak számára elérhetetlenek. Ezt a levest most főzik, és most kellene anyagokkal ízesíteni annak érdekében, hogy számunkra is ehető legyen majd. – Az arányok szemléltetéseképpen: támogatás szempontjából mi a különbség ma egy nyugati és egy erdélyi kisgazda között?– Nyugaton már csak a területalapú támogatás többszöröse a hazainak, de náluk egyéb kedvezmények is vannak, hogy a piaci értékesítés biztosításáról, vagy a technológiai eszközök fényévnyi különbségeiről ne is beszéljünk. Szerintem nem is mennyiségileg kellene versenyképeseknek lenniük az erdélyi magyar gazdáknak, hanem abban, hogy olyan természet közeli gazdasági modelleket alakítsanak ki, amelyek a szociális és kulturális értékeinket, valamint a környezetünket is megőrzik.Jakab Lőrinc

A Communitas esete a magyar sajtóval

Egyik olvasónk küldte el az alábbi cikket amelyet a Makkay József barátunk blogjában került leközlésre, s amelyet a cikkíró utólagos beleegyezésével mi is leközöljük. Nagyon fontos és főleg pontos adalékot kommentelt be Nagy István űr is amit szintén közreadunk: 

http://erdelyinaplo.ro/makkay/ http://erdelyinaplo.ro/makkay/?p=7#comments

Posted on május 23, 2011 by

Szinte észrevétlenül jelent meg a napokban a Communitas Alapítvány tavaszi kiírásának az eredményhirdetése. A kuratóriumok hozták formájukat, különösebb meglepetést nem okoztak. Az RMDSZ holdudvarához tartozó, vagy hozzájuk közel álló szervezetek idén is taroltak. Az alapítvány által kezelt lejmilliók kis hányadát nyilvános pályázati úton elosztó kuratóriumok hűek maradtak önmagukhoz: ahogyan eddig is,  tették  „kötelességüket”, és kirostálták a nem oda való, a más magyar pártok irányába elcsángáló delikvenseket.

Lévén, hogy idén egy-két ellenzéki napilapnak is hullattak némi morzsát, nagy felhajtás nem volt a Communitas örökös visszaéléseinek ügyében. Az meg bizonyára sokaknak nem tűnt fel, hogy a százszázalék RMDSZ-ellenőrzés alatt álló heti- és havilapok, vagy más időszakos periodikák kuratóriumában az RMDSZ-monopóliumot legkeményebben bíráló Erdélyi Napló, Polgári Élet vagy Erdélyi Gazda idén sem kapott egy banit sem.

Érdemes néhány szót szólnom a sajtótámogatások ügyéről, már csak azért is, mert a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének igazgatótanácsi tagjaként az előző években nekem is szerepem volt abban, hogy a napilapok által megpályázható nyilvános sajtótámogatások megítélésében az újságírószakmának is beleszólása legyen. Elértük, hogy hosszas kirekesztés után nem csak a Krónika, hanem a két, ellenzéki hangvételű megyei napilap, a Háromszék és a Reggeli Újság is támogatásban részesülhessen.

Ha jól számolom, a MÚRE képviseletében összesen három ilyen kuratóriumi ülésen vettem részt. Ha már a jobboldali sajtó részéről egymagamban voltam ott, valamit mozdítani próbáltam. Napilap számára jelképes összeg a megítélt évi 10 000-20 000 lej, mégis jó volt tudni, hogy a Reggeli Újság vagy Krónika részére nem volt kis siker keresztülvinni ezeket a döntéseket.

A párhuzamos sajtókuratóriumban viszont ez a fajta szakmai egyeztetés már nem működött. Itt a Communitas Alapítvány hozta hagyományos formáját: mindig hithű RMDSZ-katonák osztották az erdélyi magyarság pénzét, így természetesen szóba sem jöhetett, hogy az RMDSZ-vonaltól eltérő lapok részesüljenek támogatásban.  Persze, mindig akadt egy-két kuratóriumi tag, aki azért rákérdezett, hogy az Erdélyi Napló például kaphat-e pénzt? A kétezres évek végéig ez úgy működött, hogy Markó Béla tudatta a nagyérdemű kuratóriummal, kik vannak tiltólistán. Az Erdélyi Napló néhány más lappal együtt hosszú éveken át a lista oszlopos tagja volt. Aztán kis erdélyi világunk változott, és az RMDSZ egyezkedésre kényszerült Tőkés Lászlóval. Ettől persze az RMDSZ-csúcs nem változott meg, de  hirtelen, szemszúrásból eltűnt a virtuális lista. Tíz év után így eshetett meg, hogy az Erdélyi Napló 2009-ben egyszer csak kereken 5 000 lejt kapott, nagyjából annyit, mint egy községi polgármesteri hivatal faliújságja. Összehasonlításként írom, hogy az RMDSZ egyik szócsöveként elhíresült Erdélyi Riport hetilap abban az évben  az általunk kapott összeg több mint hatszorosához jutott hozzá.

Amikor RMDSZ-tisztségviselőknek panaszkodtunk a méltánytalan pénzosztásról, válaszuk rendszerint az volt: miért nem megyünk Tőkés Lászlóhoz vagy Szász Jenőhöz pénzt kérni? Az természetesen egyikük fejében sem fordult meg, hogy a szétosztásra kerülő pénz nem valamiféle RMDSZ-mágnás személyes vagyona, hanem a romániai magyarság adólejeiből megítélt támogatás.

Az RMDSZ pénzosztó kuratóriuma semmit nem hajlandó saját hibáiból tanulni. Úgy tűnik, idén a kuratóriumokban ismét „listás szavazás” folyt. A Communitas ismétli önmagát, akár a történelem. Miközben a magyarországi kormányváltás rendre mindent kihúzott az RMDSZ alól, a figyelmeztetés nem elegendő. Ugyanott folytatják, mintha mi sem történt volna.

István says:

június 13, 2011 at 7:24 de.

A támogatottak lajstroma:
http://www.communitas.ro/media/84_eredmenyek-sajto-2010.xls

A sajtótámogatás legnagyobb iktatószáma a http://www.harit.ro-é, SAJ-11/1-0193. A kedvezményezettek száma 73. Legalább 124 kiadvány nem kap semmit. Összesen 505 500 lejt osztottak ki.
- a napilapok kategóriában 9 napilap 167 000 lejt kap, és 3 sajtós intézmény további 40 500 lejt.

Az Ifjúsági Szaktestület legalább 810 kérvényezőjéből 258 kapott, és 552 nem, összesen 214 000 lejt.

A Művelődési Szaktestület 1397 kérvényezőjéből 645 kapott és 752 nem összesen 657 550 lejt.

Az Alkotói Ösztöndíj Bizottság 244 igénylésből 42-t támogatott és 202-t nem, összesen 28 700 lejjel.

A Sport Szaktestület 221 kérvényből 83-at támogat 68 800 lejjel, és 138-at nem.

A Szórvány Szaktestületének
- szórványgondozó lelkészeknek a 160 kérvényéből 136-t támogat, 24-et nem, összesen 40 500 lejjel.
- szórványba ingázó pedagógusok 153 kérvényéből 69 kap támogatást, és 84 nem. A megítélt – 27 és 1008 lej közötti – összes támogatás 26 112 lej.
- szórványprogramok és magyar házak 304 kérvényéből:
- 107 program kap 57 950 lejt, programonként 150 és 3 200 lej közötti összegeket.
- 56 magyar ház kap támogatást, összesen 97 150 lejt 200 és 9 300 lej közötti összegekkel.

Az Utazástámogatási Szaktestület 141 kérvényéből 56 kap 140 és 1700 közötti lejt, összesen 50 000-et.

Csak a könyvkiadási támogatásokat nem döntötték még el.

Az eddig odaítélt támogatások összege 2 140 912 lej.

Köddé vált a Hargita megyei termőföldek fele?

http://hnepe.files.wordpress.com/2011/06/11063009.pdf

Agrárgazdaság

Még Valeriu tabără mezőgazdasági miniszter is meglepődött a decemberben és januárban lezajlott általános mezőgazdasági összeírás első részeredményein. a számlálóbiztosok ugyanis a szaktárca által várthoz képest országos szinten 1,2 millió hektárral kisebb termőföldterületről adtak számot, de nagyon nem stimmelnek az állatállományról gondolt adatsorok sem.  Hargita megyében például 10 ezer szarvasmarhával kevesebbet számoltak, mint amiről a szaktárca eddig tudott, de nem egyezik a most összeírt 45 ezer hektár termőföld a hivatalosan nyilvántartott 91-92 ezerrel sem.

A napvilágra került első, megdöbbentő részadatok alapján úgy tűnik, máris nem volt fölösleges a 2010 decembere és a 2011 januárja között lebonyolított általános mezőgazdasági összeírás, amelyet első alkalommal szerveztek meg az Európai Parlament és Tanács 2008/1166-os előírásaival összhangban. Ilyen 

jellegű nagyszabású összeírásra ugyan tízévenként eddig is sor került, de az első uniós szabályrendszer szerint ez volt az első alkalom. A területeket illetően az adatok a 2009–2010-es mezőgazdasági évre vonatkoznak, az állatállomány számadatai pedig a 2010. december 1-jei állapotokat rögzítik. Az összeírás során begyűjtött adatok feldolgozása, összesítése és ellenőrzése ugyanakkor még folyamatban van, a végleges és részletes adatközlésre még hónapokat is várni kell.

A napokban azonban az összeírással kapcsolatosan mégis napvilágot láttak egyes ideiglenes és nem hivatalos 

számadatok. Ezeket ismertette keddi sajtótájékoztatóján Valeriu Tabără mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. A tárcavezető ugyanakkor sem meglepetését, sem rosszallását nem rejtette véka alá, az összeírás ugyanis az eddig nyilvántartotthoz képest 1,2 millió hektárnyi termőföld „eltűnéséről” tanúskodik. „Jelen pillanatban nem beszélhetünk 9,4 milliónyi szántóterületről, csak 8,1-8,2 millió hektárról. Gyakorlatilag nem egészen tíz év alatt, azaz a 2003-as esztendei általános mezőgazdasági összeírás adataihoz viszonyítva azt látjuk, hogy Románia szántóterülete közel 1,2 millió hektárral csökkent. Nem akármilyen nagyságrendű terület ez” – magyarázta Tabără. A miniszter szerint ugyanakkor minden nyolc hektárból egy hektár már nem is megművelhető.

Kusza birtokviszonyok között tűnik el a föld 

Az 1,2 millió hektáros szántóterület „eltűnése” mellett Dragoş Frumosu, az Élelmiszeripari Szakszervezetek 

Föderációjának elnöke sem tudott elmenni, aki viszont a váratlan termőföldapadást rejtély helyett országszerte a községi polgármesteri hivatalok könnyelműségével magyarázza. Okfejtése szerint az önkormányzatok a 

szaporodó lakóingatlan-építkezések miatt az elmúlt években könnyedén hagyták jóvá a területek mezőgazdasági körforgásból való kivonását, de nem zárta ki azt sem, hogy a birtoklevelek hiánya vagy tisztázatlansága miatt egyes területekre vonatkozóan nem nyilatkozhatott senki birtoklói vagy tulajdonosi minőségben. Olyan vélemények is voltak, miszerint a „keresett” szántóterületek beerdősödtek, illetve rég legelőkké lettek átminősítve, ám a minisztérium illetékesei szerint a beerdősödés nem lehet ilyen nagy ará-

nyú: országos viszonylatban ugyanis egy helységre számítva átlagosan 375 hektárnyi szántóterület került ki a „leltárból”. A mezőgazdasági miniszter újra szót emelt a kisparcellás birtokszerkezet ellen is: Tabără adatai szerint Romániában jelenleg egy üzemegységre átlagosan 3,45 hektárnyi terület jut, ami európai viszonylatban is az egyik legkisebb. A jogi személyiség nélküli gazdaságok esetében a birtokolt átlagterület 1,91 hektárt tesz ki, míg a jogi személyiséggel rendelkező farmok, agrárcégek esetében az átlagos területnagyság már 190 hektárra rúg. Ugyanakkor míg a szaktárca a kisgazdaságok számát 3,85 millióra becsüli, addig jogi személyiségű farmok számát csak alig 31 ezerre. 

Hargita megye: hol a földek fele?

A mezőgazdasági összeírás első adatai és a hivatalosnak tartott adatsorok ellentmondásainak magyarázata 

kapcsán ugyanakkor van min gondolkozni Hargita megye esetében is. A 2003-as mezőgazdasági összeírás 

adataihoz viszonyítva bár lényeges változás nem következett be sem a mezőgazdasági, sem a szántóterületek, sem pedig az üzemegységek összterülete tekintetében, a lapunk birtokába került dokumentumok szerint a szántóterületek – a legfrissebb összeírás adatai alapján – megyénk szintjén 45 754 hektárt tesznek ki. Majdnem annyit, mint 2003-ban. A folyó statisztikában, illetve a szaktárca által az Országos Statisztikai Intézetnek közölt nyilvántartásban viszont Hargita megye esetében a szántóterület az utóbbi esztendőkben 92 504 és 91 724 hektár között mozgott, ami viszont. Ez kétszerese annak, mint ami szerepel az összeírási nyilvántartásban. Hogy honnan ez a különbözet, nem tudni. „A számlálóbiztos az adatlapba azt írja be, amit neki bediktálnak, illetve azokat az adatokat, amelyeket a rendelkezésére bocsátanak. Neki nem áll jogában, sem hatáskörében ellenőrizni, kétségbe vonni vagy kiigazítani a közölt adatokat” – nyilatkozta lapunknak a kérdés kapcsán egy neve elhallgatását kérő szakember. De a termőföldeken kívül túl nagy eltérést mértek a Hargita megyei szarvasmarha-állomány tekintetében is: 

az adatlapok összesítése ugyanis – a szaktárca nyilvántartásában szereplő állományhoz képest – több mint 

10 ezerrel kevesebb kérődzőt rejt. De nem találnak a számadatok a kifizetési ügynökség nyilvántartásával sem. A szakemberek szerint ugyanakkor az eltérésért biztosan nem az összeírást végzők okolhatók.

Egy biztos: sok a kisparcella

A birtokunkba került összeírási adatok alapján ugyanakkor nem talál a Hargita megyei kurrens statisztikával a használatban levő, 358 823 hektáros mezőgazdasági területméret sem. Ezzel szemben a megműveletlen mezőgazdasági területek közel 19 935 hektárt tesznek ki. A legelők és a kaszálók területe együttesen közel 310 155 hektárra, a családi kerteké pedig mintegy 2620 hektárra rúg – derül ki ez összeírás adataiból. Az „összterület” fogalmába ugyanakkor a módszertani normák értelmében belefoglaltatik a hasznosított mezőgazdasági terület, a halastavak és tavak, a hasznosítatlan mezőgazdasági területek, a beerdősödött területek, valamint a különböző mezőgazdasági rendeltetésű építmények (csűrök, istállók, mezőgazdasági utak, valamint udvarok) területe is. A tulajdonosi kategóriák megoszlása szerint a szántóterületek 85 százalékát magánszemélyek birtokolják, míg 3175 hektárnyi szántóterület az 1999/36-os törvény értelmében megalakult mezőgazdasági kereskedelmi társaságok tulajdonában van. Ezek a cégek jobbára magántőkéjű vállalkozások. 

A helyi tanácsok, polgármesteri hivatalok 41 hektárnyi szántóterületet  birtokolnak. A többi felhasználási kategóriák tekintetében is nagy vonalakban hasonlóképpen fest a tulajdonosi struktúra. Megyénkben az összeírók 104 211 gazdaságot számláltak össze, ebből jogi személyiség nélküli gazdaság 103 197, engedélyezett magánszemélyként (PFA) ebből is csak 343 gazdálkodott. Egy üzemegységre átlagosan 4,76 hektárnyi összterület jut: a parasztgazdaságok esetében ez az átlag 2,32 hektár körül van, jogi személyiségű üzemegységek esetében pedig 252,6 hektár. Ha csak a megművelt mezőgazdasági területeket tartjuk szem előtt, akkor egy gazdálkodóra átlagosan 1,96 hektár jut, jogi személyiségű üzemegységre pedig 154,4 hektár. A jelentés szerint a magángazdaságok esetében a használaton kívüli mezőgazdasági területek részaránya a hasznosított területekhez viszonyítva 5,2 százalékot tesz ki, a jogi személyiségű üzemegységek esetében pedig 6 százalékot. szarvasmarha-állomány: a 63 ezer nem 72 ezer Az összeírási adatlapok összesítése szerint a Hargita megyei szarvasmarha állomány 63 047 jószágra rúg, amiből 59 703 a magánszemélyek, míg 3344 a jogi személyek tulajdonában van. 

A folyó statisztikákban ugyanakkor az elmúlt esztendők során a Hargita megyei szarvasmarhalétszám 79 000 és 72 260 között mozgott, az összeírás keretében tehát egy bő tízezer fős hiány találtatott. A juhállomány a múlt év végén 160 936-ra volt tehető, ebből 158 482 van személyi tulajdonban, 2454 darab pedig jogi személyiségű üzemegységek tulajdonában. A megyében 19 013 kecske „mekeg” és 50 969 sertés „röfög”, a szárnyasok száma viszont megközelítette az 500 ezret. 

A lóállomány 18 215 egyedből áll, aminek közel 99 százaléka magántulajdonban van. A statisztikai összeírás szerint Hargita megyében 2010. december 1-jén 22 743 méhcsalád volt, amelynek ugyancsak 99 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt. 

Az összeírás szerint a 2009–2010-es mezőgazdasági évben az ágazat öszszesen 153 327 személynek biztosított munkát, a ledolgozott – közel 7,894 millió – munkanapok száma alapján pedig egy személyre átlagosan több mint 51 nap jutott. Hecser Zoltán, hecser.zoltan@hargitanepe.ro

Magyarvalkói-napok-2011

http://kolozsvar.info/20339/magyarvalkoi-napok-2011

Feltöltve: 2011. június 29.

júl	júl
15	17

2011 július 15-17. ismét lesznek Magyarvalkói Napok, melyre mindenkit szeretettel várunk. Minden korosztály számára biztosítunk érdekes programokat, így unalomra ebben az évben sem számithatnak.

Az idei falunapi mottonk: ”A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.” Vörösmarty Mihály.

Programterv:

Péntek 15:
-18:00 – bográcsfőzés, élőzenés nótaest
-23:00 – fáklyás felvonulás.

Szombat 16:
-10:00 – programok minden korosztálynak: Gyerekeknek kézműves foglalkozások, népi játékok; felnőtteknek erő és ügyességi próbák.
Fényképkiállítás,
Magyarvalkó község jelképei kiállítás,
Kürtös- , hólabdasütés;
-16:00: Hivatalos megnyitó.
Néptáncfellépések: magyarvalkói kisiskolások;
Vendégeink: – Kiszsombori néptánccsoport;
– Piliscsabai néptánccsoport;
– Tiszacsegei néptánccsoport;
– Suhanc néptánccsoport-Bánffyhunyad;
– Felszeg gyöngye-Kalotaszentkirály;
-21:30 Homonyik Sándor koncert;
-23:00 RIOT koncert;
-1:00-Táncház;
-AFTER PARTI DJ PICI-vel szabadtéren.

Vasárnap 17:
-10:00 – Templomlátogatás, Istentisztelet.
-14:00 – Sportvetélkedők felnőtteknek,gyerekeknek (foci, lovaglás);
-20:00 – Szabadtéri bál a CROSS zenekarral.

Mindenkit szeretettel varunk!!!

Szociális lakásokat adtak át 66 családnak

http://www.paprikaradio.ro/hirek.php?hir=31893

2011-6-29 14:28
66 családnak adta át ma az igényelt szociális lakásokat Sorin Apostu, Kolozsvár polgármestere. 30 lakást adtak át a monostori Taberei utcában, a beruházás itt 1.220.520 lejbe került. A Hóstát negyedi Cojocnei utcában 36 szociális lakást adott át a polgármester, a projekt összértéke 1.390.567 lej. A bérleti díjak 50 és 300 lej között mozognak a lakások méretétől függően. 498 család pályázott szociális lakásra, közülük még 60-an kapnak majd lakást a Iuliu Coroian utcában épülő tömbházépületben, 24-en pedig az Albac utcában lévő épületben. 
(Paprika Rádió, M.É.)

Megkezdődtek a felújítási munkálatok

http://www.paprikaradio.ro/hirek.php?hir=31889
2011-6-29 14:27
Mint, ahogy arról korábban beszámoltunk szerdától csak a monostori Kálváriáig közlekedik a villamos, a híd és a végállomás közötti villamosvonal felújítása miatt. A villamos a híd körül fordul meg, azok akik a monostori végállomás felé szeretnének utazni, átszállhatnak a villamospótló autóbuszokra, jegyeik és bérletek az autóbuszokon is érvényesek lesznek. A beruházás összértéke 128 millió lej, a munkálatokat európai pénzekből finanszírozzák.(Paprika Rádió, M.É.)

Roma fiatalok középiskolai beiratkozása

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=38252

A 2011-2012-es tanévben a tanfelügyelõség minden líceumban két helyet biztosít a roma tanulók számára. A nyolcadikos fiataloknak igényléseiket az általános iskolájuk titkárságán kell leadniuk – innen továbbítják ezeket a Szatmár Megyei Tanfelügyelõségre július 1-jéig. A speciális helyek elfoglalásához dossziét kell összeállítaniuk a diákoknak, amelynek tartalmaznia kell egy roma szervezet ajánlását, beiratkozási kérvényt, személyi igazolványt, a születési bizonyítvány hitelesített másolatát, az általános iskolai jegyeket, a jegyátlagot tartalmazó iratot és egy orvosi igazolást – tájékoztatta lapunkat Mariana Brumboiu, a tanfelügyelõség szóvivõje. A július 1-ig leadott kéréseket ugyanazon hónap 4-6. között a megyei felvételi bizottság bírálja el, a leosztásra pedig nyílt meghallgatáson kerül sor július 6-án, szerdán a tanfelügyelõség multimédia termében. Amennyiben a kijelölt helyekre túljelentkezés van, az V–VIII. osztályban szerzett jegyek átlagát is figyelembe veszik a felvételkor. Mint megtudtuk, évrõl évre egyre több roma diák veszi igénybe a speciális helyek nyújtotta lehetõséget. Azonban felmérve a képességeiket, többnyire szakiskolákat választanak, ahol szakmát tanulhatnak, s így könnyebben el tudnak helyezkedni. (bumbulut)

Kastner a Hans Lindnernél

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=38277

A napokban nem hivatalos úton, egy erdélyi körút kapcsán Szatmárnémetibe látogatott Susanne Kastner, a német Bundestag egykori alelnöke, és többek között a Hans Lindner Alapítványnál is tiszteletét tette, tájékoztatta lapunkat Oláh Norbert, az alapítvány munkatársa. Röviden bemutatták az alapítványt a volt alelnökasszonynak, majd látogatást tettek az alapítvány munkatársaival a Szent Rita Alapítványnál, ahol az ott gondozott hátrányos helyzetû gyerekek akkor érkeztek vissza egy táborozásból. A gyerekek énekekkel kedveskedtek Susanne Kastnernek, majd a hátrányos helyzetû gyerekek problémáiról beszélgettek. Ezt követõen ellátogattak a Hans Lindner Alapítvány által biztosított ingatlanban mûködõ Szent Benedek autista központba, ahol Drágus Norbert, a Szent Benedek Egyesület elnöke fogadta õket. Az elnök bemutatta a központot, valamint az egyesület tevékenységérõl és a nehézségekrõl tartott beszámolót. A látogatás a Hans Lindner Alapítvány tréningközpontjában ért véget, ahol Koczinger Tibor, az alapítvány igazgatója részletesebben ismertette az alapítványt, valamint annak tevékenységeit. Az igazgató bemutatta a korábbi szociális tevékenységeket, valamint a jelenlegi programokat, többek között a Reménysugárt, a Fit for Life-ot és a Jointec-et. A látogatás kerekasztal-megbeszéléssel végzõdött, ahol olyan problémákról esett szó, amelyek az autista és a down kórral voltak kapcsolatosak. A Hans Lindner egyik programja, a Jointec elnevezésû vállalkozói játék a napokban fejezõdik be. A határon átnyúló vállalkozásfejlesztési program június 30-án Nyíregyházán, július 1-én Szatmárnémetiben megrendezett közös expóval zárul. A kiállításnak a Szakszervezetek Mûvelõdési Háza ad otthon, ahol 25 csapat mutatja be vállalkozási ötleteit, amelyeket a szatmárnémeti Hans Lindner Alapítvány a nyíregyházi Fiatalok Kulturális Szövetsége-Ifjúsági Egyesületével közösen segített nekik megvalósítani. Az Jointec program expója Szatmárnémetiben pénteken egy órakor kerül megnyitásra. Varga Sándor

A községé lett a termálkút

Községi tulajdonba kerül az Érmindszent határában található termálkút, döntötte el tegnapi tanácsülésén Érkávás község önkormányzatának képviselõtestülete. „A falutól mintegy 1,2 kilométerre fekvõ lelõhely eddig a román állam tulajdonát képezte, és nem lehetett pályázni a kiaknázására. Korábban több befektetõ is érdeklõdött iránta, de nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, ugyanis nem lehetett megfelelõen összeállítani a pályázatokhoz szükséges dokumentációt“ - fogalmazott lapunk kérdésére Csomay Antal alpolgármester. A szóban forgó termálkút és a körülötte lévõ 56 ár terület ezentúl a község tulajdonát képezi, és nyitott lehetõséget biztosít a további felhasználásra. Az értékes meleg víz jelenleg kihasználatlanul vész kárba, ugyanis a kút sincsen lezárva, és így az ártézi jelleggel feltörõ termálvíz a közeli árokba folyik. A vizsgálatok szerint egyébként a forrásból feltörõ gyógyvíz 67 fokos. Korábban arról is volt szó, hogy a településen szabadidõ- és konferenciaközpontot létesítenének, amely Ady Endre, a település nagy szülöttje nevét viselte volna. Ebben a komplexumban a termálvizes gyógytúrizmusnak is komoly szerepe lehetett volna, és az érintettek szerint a tervek megvalósítása még nem dõlt teljesen dugába. A falunak nagyon fontos lenne ez a létesítmény, vagy valami hasonló, a termálvíz kiaknázására irányuló beruházás, ugyanis az elöregedõ Érmindszent lakosságának munkaehetõséget biztosítana, illetve az idegenforgalmat is megnövelné. A kulturális turizmus, amely az Ady-emlékház apropóján mûködik, gyógyászati és kikapcsolódási jellegû idegenforgalmi aktivitással bõvülhetne. Ezek a tevékenységek menthetik meg a települést a teljes kihalástól, ugyanis az utóbbi években nagyon kevés fiatal maradt otthon, mert a mezõgazdasági tevékenységekben nem találtak megélhetési lehetõséget. Az érkávási képviselõtestület emellett 92 ezer lejt ítélt meg a kávási és gencsi ravatalozók építésére. „Ebbõl a pénzbõl az egyházközségek el tudják készíttetni az épületek részletes tervét, és a maradék pénzbõl még a kivitelezési munkálatokat is elkezdhetik“ - részletezte a településvezetõ, aki szerint új tanácstagot is iktattak be tagnap, aki a Szociáldemokrata Párt színeiben fogja képviselni a lakosságot. Végh Balázs

Vörös vércse család mentése Túrterebesen

Az elmúlt napokban a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai hat vörös vércse fiókát költöztettek el a felújítás alatt lévõ túrterebesi Perényi Kastély szellõzõnyílásából. A túrterebesi Perényi kastély renoválásán dolgozó felújító cég munkásai egy vörös vércse fiókákkal teli üregre bukkantak a kastély északi oldalán. A Polgármesteri Hivatallal arra a döntésre jutottak, hogy a madarak védelme érdekében leállítják a munkálatokat. Koczán Levente, Túrterebes község polgármestere értesítette az Erdélyi Kárpát Egyesület szakembereit. „Tudtuk, hogy Romániában a ragadozó madarak, így a kastély szellõzõ üregében költõ vörös vércsék is fokozott védelemnek örvendenek, ezért azonnal beszüntettük a munkálatokat. Már több ízben dolgoztunk együtt a szatmári EKE-vel, így tõlük kértünk tanácsot“ - mondta az elöljáró A szervezet munkatársai arra a döntésre jutottak, hogy vércseodút helyeznek el a kastély melletti hársfára, és oda költöztetik a fiókákat. Szabó D. Zoltán, a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem biológia-geológia Karának oktatója, az EKE tudományos tanácsadója elmondta, hogy az áthelyezés a madarak és a munkások számára egyaránt optimális megoldást jelent. Az erre a célra kifejlesztett mesterséges odúban biztonságos körülmények között fészkelhetnek a madarak, akár több éven keresztül is. Átköltöztették a fiókákat, amelyek meg is lettek gyûrûzve. Így folytatni lehet a tatarozási munkálatokat, a munkások jelenléte nem zavarja a fiókák életét. Kiss István, a Túr menti védett területek természetvédelmi õre a vércsék fontos szerepét hangsúlyozta: „A vörös vércsék, mint a ragadozók általában, fontos elemét képezik a természetes életközösségeknek, azáltal, hogy kiszelektálják a beteg vagy sérült egyedeket a zsákmányállatok populációiból, és nem engedik túlszaporodni azokat. Nem kis meglepetést jelentett számunkra, hogy a kastélyban fészkelõ pár hat fiókát nevelt fel, hiszen a faj átlagos fészekalja 3-4 tojás és a tojásból kikelt fiókák sem érik el minden alkalommal a kirepülési kort.