http://erdely.ma/autonomia.php?id=96628
Felháborodással vette tudomásul a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete, hogy a megyei tanács nem tűzte napirendre, s nem is válaszolt a Székelyföld új státusát célzó beadványukra. Az RMDSZ-es önkormányzati elnök a tegnapi ülésen higgadtságra intette politikai ellenfeleit, rámutatott a benyújtott tervezet formai és tartalmi hibáira, s azzal vetett véget a vitának, hogy hétfőre tárgyalóasztalhoz hívta az MPP megyei elnökét.Az MPP háromszéki és Hargita megyei elnökének aláírásával július 13-án tanácshatározat-tervezetet iktattak mindkét megye önkormányzatánál. Ebben helyi népszavazás kiírását kezdeményezik. Arról kérdeznék meg a lakosságot, akarják-e egy Székelyföld nevű területi-közigazgatási egység létrehozását, ugyanakkor állásfoglalást sürgetnek arról, hogy Székelyföld egységes és oszthatatlan régió.
Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök, a megyei tanács polgári frakciójának vezetője közölte: felháborodással vették tudomásul, hogy beadványukra nem kaptak választ, s a tanácsülés napirendjén sem szerepelt kezdeményezésük. Kifejtette, mint a székely nép választott képviselőinek (MPP-s és RMDSZ-es megyei tanácstagoknak – szerk. megj.) közösen kell eldönteniük Székelyföld sorsát. Egy posztkommunista és a nemzetközi törvényeket be nem tartó államban a közös fellépés az egyedüli eszköz. Javasolta, hogy a Kovászna és Hargita megyei képviselők tartsanak együttes tanácsülést, s úgy döntsenek a közös dolgokról. Elegünk van abból, hogy Bukarestből döntsék el, mi jó nekünk – fakadt ki. A nemzetközi jog kimondja, minden népnek joga van szabadon élni. A Székely Nemzeti Tanács által korábban szervezett népszavazást a román állam nem vette figyelembe. Ha az állam nem veszi figyelembe a székely nép akaratát, azt jelenti, nem számol vele, ezért szükséges, hogy együtt döntsenek közös dolgaikról, zárta szónoklatát az MPP-s politikus.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének vezetője válaszában kifejtette: előbb egyezségre kell jutni a közös kérdésekben, nem célravezető ilyen horderejű témában egyoldalúan előterjeszteni a határozattervezetet. Sorjázta a beadvány formai hibáit, amelyek önmagukban elegendőek lennének a visszautasításhoz. Felidézte: az MPP-sek kezdeményezték a március 15-i szabadnap ügyét, melyet a prefektus megtámadott a bíróságon, s meg is nyert, míg ő a hangsúlyt a tartalmi részre fektette. Ilyen kérdésben le kell írni, hogyan nézne ki az új megye, melyek a határai, mi lenne a székhelye. Amíg ezt nem tudják megbeszélni, azelőtt nincs értelme mesterséges vitát gerjeszteni – fejtette ki. Ezeket a kérdéseket végig kell beszélniük, előbb itthon, egymás között, aztán a Hargita megyei és esetleg Maros megyei kollégákkal is. „Úgy érzem, a lovakat – hogy ne ökröket mondjak – a szekér elé fogtuk" – vélekedett.
Fazakas Tibor MPP-s tanácstag Traian Băsescu államfő nyolc megamegyéről szóló indítványából kiindulva vázolta a vészhelyzetet. Ezt megelőzendő javasolta, hogy nyilatkozatban mondják ki: a népakarattól felhatalmazva nem egyeznek bele abba, hogy megyénket besorolják egy román többségű megyébe. A törvények népszavazást javasolnak minden átalakításra. Mi is népszavazást javasolunk – szögezte le. Meg tudjuk kérdezni, az emberek akarják-e, hogy Kovászna és Hargita megyét más közigazgatási egységbe sorolják, s azt is megkérdezhetjük, akarják-e, hogy létrehozzunk egy székelyföldi gazdasági fejlesztési régiót, egyelőre nem közigazgatási egységet – magyarázta.
Tamás Sándor közölte, ezzel egyetért, de az MPP beadványa nem erről szól. A népszavazás szervezéséről lehet és kell is beszélni, de ősszel kell lebonyolítani. Arra kérte a polgáriakat, érzelmek, indulatok, pártpolitikai csatározások nélkül lássák be, hogy felvetésük a benyújtott formában nem állja meg a helyét. Megállapodtak, hogy hétfőn 11 órakor Kulcsár-Terzával kettesben tárgyalnak a kérdésről. Szekeres Attila Háromszék
Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök, a megyei tanács polgári frakciójának vezetője közölte: felháborodással vették tudomásul, hogy beadványukra nem kaptak választ, s a tanácsülés napirendjén sem szerepelt kezdeményezésük. Kifejtette, mint a székely nép választott képviselőinek (MPP-s és RMDSZ-es megyei tanácstagoknak – szerk. megj.) közösen kell eldönteniük Székelyföld sorsát. Egy posztkommunista és a nemzetközi törvényeket be nem tartó államban a közös fellépés az egyedüli eszköz. Javasolta, hogy a Kovászna és Hargita megyei képviselők tartsanak együttes tanácsülést, s úgy döntsenek a közös dolgokról. Elegünk van abból, hogy Bukarestből döntsék el, mi jó nekünk – fakadt ki. A nemzetközi jog kimondja, minden népnek joga van szabadon élni. A Székely Nemzeti Tanács által korábban szervezett népszavazást a román állam nem vette figyelembe. Ha az állam nem veszi figyelembe a székely nép akaratát, azt jelenti, nem számol vele, ezért szükséges, hogy együtt döntsenek közös dolgaikról, zárta szónoklatát az MPP-s politikus.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének vezetője válaszában kifejtette: előbb egyezségre kell jutni a közös kérdésekben, nem célravezető ilyen horderejű témában egyoldalúan előterjeszteni a határozattervezetet. Sorjázta a beadvány formai hibáit, amelyek önmagukban elegendőek lennének a visszautasításhoz. Felidézte: az MPP-sek kezdeményezték a március 15-i szabadnap ügyét, melyet a prefektus megtámadott a bíróságon, s meg is nyert, míg ő a hangsúlyt a tartalmi részre fektette. Ilyen kérdésben le kell írni, hogyan nézne ki az új megye, melyek a határai, mi lenne a székhelye. Amíg ezt nem tudják megbeszélni, azelőtt nincs értelme mesterséges vitát gerjeszteni – fejtette ki. Ezeket a kérdéseket végig kell beszélniük, előbb itthon, egymás között, aztán a Hargita megyei és esetleg Maros megyei kollégákkal is. „Úgy érzem, a lovakat – hogy ne ökröket mondjak – a szekér elé fogtuk" – vélekedett.
Fazakas Tibor MPP-s tanácstag Traian Băsescu államfő nyolc megamegyéről szóló indítványából kiindulva vázolta a vészhelyzetet. Ezt megelőzendő javasolta, hogy nyilatkozatban mondják ki: a népakarattól felhatalmazva nem egyeznek bele abba, hogy megyénket besorolják egy román többségű megyébe. A törvények népszavazást javasolnak minden átalakításra. Mi is népszavazást javasolunk – szögezte le. Meg tudjuk kérdezni, az emberek akarják-e, hogy Kovászna és Hargita megyét más közigazgatási egységbe sorolják, s azt is megkérdezhetjük, akarják-e, hogy létrehozzunk egy székelyföldi gazdasági fejlesztési régiót, egyelőre nem közigazgatási egységet – magyarázta.
Tamás Sándor közölte, ezzel egyetért, de az MPP beadványa nem erről szól. A népszavazás szervezéséről lehet és kell is beszélni, de ősszel kell lebonyolítani. Arra kérte a polgáriakat, érzelmek, indulatok, pártpolitikai csatározások nélkül lássák be, hogy felvetésük a benyújtott formában nem állja meg a helyét. Megállapodtak, hogy hétfőn 11 órakor Kulcsár-Terzával kettesben tárgyalnak a kérdésről. Szekeres Attila Háromszék
