http://www.orientpress.hu/88543
Fókuszban] 2011.09.20 18:00
Veszélyes-e a genetikailag módosított élelmiszer és hogyan szabályozza termesztését hazánk, illetve az Európai Unió? A kép nem egészen tiszta, eddigi információi alapján az Unió egyelőre nem tartja egészségre károsnak a GMO-kat. Hazánk azonban az Alpok-Adria-kezdeményezéshez csatlakozva nulla toleranciát hirdetett, e hét hétfőn az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága egyhangúlag megszavazta ennek érvényben hagyását. A témával kapcsolatban most áttekintő összeállításunkat, következő alkalommal pedig a gazdák és a felelős államtitkárság véleményét olvashatják.
A genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) olyan növények és állatok gyűjtőneve, amelyek genetikai adottságait mesterséges úton módosították annak érdekében, hogy új tulajdonságokat adjanak nekik. Ez lehetővé teszi egyes gének átvitelét egyik szervezetből a másikba, akár nem rokon fajok esetében is. Azokat az élelmiszereket és takarmányokat, tápokat, amelyek GMO-t tartalmaznak – vagy valamely abból készült terméket – genetikailag módosított élelmiszereknek és takarmányoknak nevezzük – ez áll az Európai Unió élelmiszerbiztonsággal foglalkozó oldalán. (ec.europa.eu/food/food/biotechnology). Angol német és francia nyelven az is elolvasható, hogy az Európai Unió dokumentumban írja elő az emberi élet, egészség és környezet magas fokú védelmét, valamint a vásárló széleskörű tájékoztatását, ezért 2009 júniusában a törvényhozó szervezetek egy külső szerve elindította a génmódosított termékek és termények hatásainak felmérését és kiértékelését. Ez a felmérés elkészült és az aktuális törvényhozás két fontosabb aspektusát hivatott szolgálni a gyakorlatban: a kockázatok megállapítását, illetve követelmények meghatározását, az engedélyezés szabályozását segíti. A GMO-kal kapcsolatos, az élelmiszerlánc mentén tapasztalható társadalmi-gazdasági hatásait kiértékelő folyamat jelenleg 27 országban zajlik egyszerre.
A nemzetközi piacon jelenlévő GM élelmiszerek esetében elvégzett kockázatbecslés azt mutatja – áll a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapján –, hogy nem valószínű, hogy azok az emberi egészségre bármiféle kockázatot jelentenének. Azokban az országokban, ahol az átlag lakosság fogyasztott ilyen engedélyezett élelmiszereket, nem tapasztaltak semmilyen káros hatást az emberi egészségre.
Közben – ahogyan erről a Natural News.com. cikke alapján korábban beszámoltunk – a biotechnológia ipar által terjesztett hazugságot leleplező határkőnek számító új tanulmány került nyilvánosságra Kanadában. Leleplezték azt a hamis állítást, miszerint bizonyos fajta genetikai növényvédőszerek, amelyeket genetikailag módosított termények termelésénél használtak nem kerülnek be az emberi szervezetbe a táplálkozás során. A quebec-i Sherbrook Egyetemi Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati osztályának kutatói bebizonyították, hogy a genetikailag módosított kukoricánál és más terményeknél használt Bt méreganyag kétséget kizáróan a véráramban köt ki.
A Reproductive Toxicology című lapban közzétett tanulmány elmagyarázza, hogy a Bt méreganyag nem csupán közvetlenül a genetikailag módosított termék elfogyasztásával lép be az emberi szervezetbe, hanem úgy is, ha olyan húst, tejet és tojást fogyasztunk, melyek olyan állattól származnak, amelyeknek csupán a takarmánya tartalmazott GMO-t.
Hasonló bizonyítékok és érvek alapján több szövetség, így a Magyarországot is tagjai közé számláló Alpok-Adria kezdeményezés is sürgeti a GMO-k száműzését az unió mezőgazdasági területeiről. Hétfőn a magyar parlament egyhangúlag el is fogadta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának kezdeményezését, miszerint Magyarország génmódosított szervezetektől való mentességét továbbra is fenn kell tartani. A bizottság felhívja az önkormányzatokat, hogy ezt a folyamatot segítsék elő.
Korábban, július végén Kovács Zoltán államtitkár a gazdák kártérítésének bejelentése kapcsán felhívta a figyelmet, hogy génmódosított szervezettel (GMO) szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot Magyarország területén tilos forgalomba hozni, a kormány ebben a kérdésben a zéró toleranciát kívánja érvényesíteni. Bognár Lajos helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalmazó felel a vetőmag géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességért.
Kérdéseinkkel a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetek Szövetségét (MAGOSZ)valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerbiztonságért felelős államtitkárságát kerestük meg. A válaszokat beérkezésükkor az OrientPress Hírügynökség oldalán, a Fókuszban rovatban tesszük közzé.OrientPress Hírügynökség
Hívatlan vendég 2.: pillanatfelvétel a GMO-csatáról
http://www.orientpress.hu/88658
[Fókuszban] 2011.09.22 15:35
Szerdai cikkünk témájához most a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége(MAGOSZ) szól hozzá, ismertetve a gazdák álláspontját, stratégiáját a génmódosított terményekkel és élelmiszerekkel kapcsolatban.
A minisztérium írásos válaszát teljes terjedelmében közöljük, majd Győrffy Balázs fideszes képviselővel, a mezőgazdasági bizottság tagjával, a MAGOSZ alelnökével készített telefonos interjúnkat olvashatják a magyar gazdák és a bizottság állásfoglalásáról a GMO-kal kapcsolatban.
- Mely országokkal állunk egy platformon a GMO-mentesség ügyében?
- Hazánkhoz hasonlóan több tagállam - többek között Ausztria, Németország, Görögország, Franciaország és Luxemburg – is moratóriumot hirdetett a genetikailag módosított szervezetek termesztésére vonatkozóan. A MON810 GM kukoricát Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Görögországban, és Magyarországon tilos termeszteni. Az “Amflora” GM burgonyát Ausztriában, Luxemburgban és Magyarországon tilos termeszteni, és a mellékterméket ipari célra felhasználni. Számos tagállam, többek között Ausztria, Bulgária, Ciprus, Görögország, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta és Szlovénia tette nyilvánvalóvá, hogy GMO-mentességre törekszik, miközben több tagállamnak, köztük Franciaországnak, Németországnak és Olaszországnak is fenntartásai vannak egyes GMO-k lehetséges káros hatásaival kapcsolatban.
Az Európai Bizottság jelentése szerint egyre több európai polgár ellenzi a géntechnológiával módosított élelmiszereket. Ezt jelzi többek közt az a kezdeményezés is, amely során civil szervezetek több mint egymillió aláírást gyűjtöttek, követelve a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó hatályos európai uniós jogszabályok szigorítását.
- Hogyan kivitelezhető az Európai Unión belül ez a szorosabb együttműködés (például az Alpok-Adria kezdeményezés)?
- A határ-menti régiók/területek GMO-mentességének megőrzésére kétoldalú tárgyalások, egyeztetések szükségesek. Erre jó példa, hogy 2010 során a Horvát Köztársaság Országgyűlésének Környezetvédelmi bizottsága – a szomszédos országok országgyűlései illetékes szakbizottságainak megkeresésével – kezdeményezte az Alpok-Adria együttműködésben érintett országok területének a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentessé nyilvánítását.
GMO-mentességét ezen kívül már számos régió (az úgynevezett GMO-free regions hálózat) is kinyilvánította. A GMO-k termesztését azonban csak az európai uniós jogszabályokkal összhangban lehet tiltani, amennyiben megfelelő tudományos eredmények igazolják az adott GMO környezeti és/vagy egészségügyi káros hatását/hatásait. Bizonyos területek GMO-mentességének deklarálása egyfajta jelzés az Unió döntéshozói számára, hogy az önkormányzatok, a helyi szervezetek a GMO-mentes termesztés fenntartása mellett adják le voksukat. Hazánkban elsőként 2005 februárjában a Nyugat-Dunántúli Régió hozott döntést a térség génmódosítás-mentességéről. Azóta számos régió és önkormányzat alulról jövő kezdeményezésekkel próbálja kiszorítani területéről a génmódosított növényeket.
Ezeknek a kezdeményezéseknek, a GMO-mentes stratégiát hirdető országokkal való együttműködésnek tehát igen komoly szerepe van a GMO mentesség fenntartásában, a termelők kölcsönös megállapodásán alapuló GMO-mentes övezetek létrehozásában.
- Milyen reakciók tapasztalhatók/várhatók a megvalósuló együttműködés, tehát a GMO tartós kizárása esetén, az Európai Parlament részéről?
- Az Európai Bizottság 2010. július 13-án új „GMO-javaslatcsomagot” nyújtott be, melynek célja – a tudományos alapokon nyugvó, meglévő európai uniós engedélyezési rendszer módosítása nélkül – annak biztosítása, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek arról, hogy a területük egészén vagy egy részén korlátozzák, illetve megtiltják-e a genetikailag módosított szervezetek termesztését. A magyar EU elnökség ideje alatt a Bizottság javaslatát módosítottuk, amelyet a tagállamok számszerű többsége támogatott, azonban néhány meghatározó ország sajnos nem értett egyet azzal, hogy a tagállamoknak nagyobb döntési szabadsága legyen a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésével kapcsolatban. A magyar elnökség sikere, hogy a merőben eltérő álláspontok nagyban közeledtek egymáshoz, azonban a Tanácsban nem sikerült megállapodásra jutni. Ezzel szemben az Európai Parlamentben 2011. július 5-én az eredeti Bizottsági javaslathoz számos módosító javaslatot szavaztak meg a képviselők, jelezvén, hogy készek támogatni annak a lehetőségnek a megteremtését, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy területükön szabadon dönthessenek a GMO-k termesztéséről.
A minisztérium írásos válaszát teljes terjedelmében közöljük, majd Győrffy Balázs fideszes képviselővel, a mezőgazdasági bizottság tagjával, a MAGOSZ alelnökével készített telefonos interjúnkat olvashatják a magyar gazdák és a bizottság állásfoglalásáról a GMO-kal kapcsolatban.
- Mely országokkal állunk egy platformon a GMO-mentesség ügyében?
- Hazánkhoz hasonlóan több tagállam - többek között Ausztria, Németország, Görögország, Franciaország és Luxemburg – is moratóriumot hirdetett a genetikailag módosított szervezetek termesztésére vonatkozóan. A MON810 GM kukoricát Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Görögországban, és Magyarországon tilos termeszteni. Az “Amflora” GM burgonyát Ausztriában, Luxemburgban és Magyarországon tilos termeszteni, és a mellékterméket ipari célra felhasználni. Számos tagállam, többek között Ausztria, Bulgária, Ciprus, Görögország, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta és Szlovénia tette nyilvánvalóvá, hogy GMO-mentességre törekszik, miközben több tagállamnak, köztük Franciaországnak, Németországnak és Olaszországnak is fenntartásai vannak egyes GMO-k lehetséges káros hatásaival kapcsolatban.
Az Európai Bizottság jelentése szerint egyre több európai polgár ellenzi a géntechnológiával módosított élelmiszereket. Ezt jelzi többek közt az a kezdeményezés is, amely során civil szervezetek több mint egymillió aláírást gyűjtöttek, követelve a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó hatályos európai uniós jogszabályok szigorítását.
- Hogyan kivitelezhető az Európai Unión belül ez a szorosabb együttműködés (például az Alpok-Adria kezdeményezés)?
- A határ-menti régiók/területek GMO-mentességének megőrzésére kétoldalú tárgyalások, egyeztetések szükségesek. Erre jó példa, hogy 2010 során a Horvát Köztársaság Országgyűlésének Környezetvédelmi bizottsága – a szomszédos országok országgyűlései illetékes szakbizottságainak megkeresésével – kezdeményezte az Alpok-Adria együttműködésben érintett országok területének a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentessé nyilvánítását.
GMO-mentességét ezen kívül már számos régió (az úgynevezett GMO-free regions hálózat) is kinyilvánította. A GMO-k termesztését azonban csak az európai uniós jogszabályokkal összhangban lehet tiltani, amennyiben megfelelő tudományos eredmények igazolják az adott GMO környezeti és/vagy egészségügyi káros hatását/hatásait. Bizonyos területek GMO-mentességének deklarálása egyfajta jelzés az Unió döntéshozói számára, hogy az önkormányzatok, a helyi szervezetek a GMO-mentes termesztés fenntartása mellett adják le voksukat. Hazánkban elsőként 2005 februárjában a Nyugat-Dunántúli Régió hozott döntést a térség génmódosítás-mentességéről. Azóta számos régió és önkormányzat alulról jövő kezdeményezésekkel próbálja kiszorítani területéről a génmódosított növényeket.
Ezeknek a kezdeményezéseknek, a GMO-mentes stratégiát hirdető országokkal való együttműködésnek tehát igen komoly szerepe van a GMO mentesség fenntartásában, a termelők kölcsönös megállapodásán alapuló GMO-mentes övezetek létrehozásában.
- Milyen reakciók tapasztalhatók/várhatók a megvalósuló együttműködés, tehát a GMO tartós kizárása esetén, az Európai Parlament részéről?
- Az Európai Bizottság 2010. július 13-án új „GMO-javaslatcsomagot” nyújtott be, melynek célja – a tudományos alapokon nyugvó, meglévő európai uniós engedélyezési rendszer módosítása nélkül – annak biztosítása, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek arról, hogy a területük egészén vagy egy részén korlátozzák, illetve megtiltják-e a genetikailag módosított szervezetek termesztését. A magyar EU elnökség ideje alatt a Bizottság javaslatát módosítottuk, amelyet a tagállamok számszerű többsége támogatott, azonban néhány meghatározó ország sajnos nem értett egyet azzal, hogy a tagállamoknak nagyobb döntési szabadsága legyen a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésével kapcsolatban. A magyar elnökség sikere, hogy a merőben eltérő álláspontok nagyban közeledtek egymáshoz, azonban a Tanácsban nem sikerült megállapodásra jutni. Ezzel szemben az Európai Parlamentben 2011. július 5-én az eredeti Bizottsági javaslathoz számos módosító javaslatot szavaztak meg a képviselők, jelezvén, hogy készek támogatni annak a lehetőségnek a megteremtését, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy területükön szabadon dönthessenek a GMO-k termesztéséről.
- Győrffy Balázs fideszes képviselőt, a mezőgazdasági bizottság tagját most mint a MAGOSZ alelnökét is kérdezem: hogyan viszonyulnak a szövetségben és a parlamentben a GMO-terményekhez?
- A MAGOSZ-ban elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely a GMO-k elfogadása irányába mutat. Horvátország és Ausztria is ebben érdekelt, ezért alakult meg e három országból az Alpok-Adria kezdeményezés. Képviselőként a mezőgazdasági bizottságban is tárgyaltuk a kérdést; a megnyilvánulásokból egyértelműen kiderült, hogy csodálatos módon ebben a témában minden párt hasonlóan gondolkodik. Megjegyzem, nem is vélekedhetünk másképpen az alaptörvény alapján, hiszen ez deklarálja, hogy GMO-mentes élelmiszerekkel kell biztosítani az egészséges életkörülményekhez való jogot. („(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő” – Idézet az alkotmányból [a szerk.])
- Mi a következő lépés a génmódosított vetőmagok elleni védekezésben? Hol tartunk a GMO-lobbi elleni harcban?
- További teendőink is vannak: a közeljövőben a mezőgazdasági bizottság újra tárgyalja a problémakört. Nemrég ugyanis két csapás érte a GMO-pártiakat. Egyrészt megjelent a szuperbogár, amely megeszi a GMO-s kukoricát, így tehát a korábbi hivatkozási alap – tudniillik, hogy a génmódosított növény kivédi a kártevő kukoricabogarat – többé nem érvényes. Másrészt a GMO-s kukorica saját maga megtermeli annak a méreganyagnak akár százszorosát, amit eddig permetezéssel juttattak ki a gazdák a bogár elleni védekezés gyanánt. Ez a saját-méreganyag jelenik meg most az emberi szervezetben, ahogyan ezt egy új kutatás kimutatta (erről lásd cikkünket itt)
- Mit szól az Alpok-Adria kezdeményezéshez, vagyis a génmódosított vetőmag behozatalának hazai tilalmához az Európai Unió?
- Az Európai Unió nem ért egyet velünk. Mi most megpróbáljuk kiharcolni, hogy külön polcra kerüljenek a GMO-s termékek, s innentől kezdve a vásárlók dönthessék el, hogy akarnak-e gyermekeiknek ilyen élelmiszert adni. A probléma az, hogy a magyar állattenyésztés is alkalmazza ezeket az alapanyagokat, hiszen Argentínából behozott GMO-szójára épül. Jó lenne, ha a kanadai tanulmányra hivatkozva elérnénk azt, hogy megtilthassuk a GMO-s takarmány behozatalát. Ez viszont már kereskedelem, ami szabadságát az Unió erősen védi. Ha meg is tiltanánk a behozatalt, nekünk kellene előteremteni azt a szóját, és erre majd a kidolgozás alatt álló fehérje program adhat megoldást.
Mire hivatkozik az Unió, amikor nem tiltja a GMO-k vetését?
- Arra, hogy nem bizonyítható az emberi szervezetet károsító hatásuk. Ha bebizonyosodik az igazunk, akkor a GMO-ra épített amerikai gazdaság megrendülhet. A MONSANTO viszont, hogy úgy mondjam, nem egy csokor ibolya, hanem elképesztő lobbierő. Az már eredmény, hogy az EU nem azt mondta: általánosan engedélyezi a GMO termesztését, hanem mindezt tagállami hatáskörbe utalta. Magyarországon a GMO-s tulajdonságok egyébként sem igen érvényesülnek. Ráadásul ez a kapu rögtön be lett zárva, amikor a GMO-k először megjelentek. Magyarország példaértékűen viselkedett ekkor, mivel, jóllehet csak néhány szem szennyezett kukoricát találtak, mégis zéró toleranciát hirdetett a kormány: be kellett zúzni a teljes termést. Azóta is, csak olyan vetőmagot lehet értékesíteni, amit az MGSZH bevizsgált. Az már önmagában is nonszensz és gyanús, hogy idegen vetőmagot hoztak be, mikor pedig hazánknak óriási, kiváló minőségű vetőmagkészlete van.
Harmath Artemisz
