2012. március 29., csütörtök
Az eirodalom szerkesztőit kérdezték - "Mindenkit befogadunk, aki minket elfogad"
Részletek
A Káfé Főnix internetes irodalmi portál szerkesztője, Gergely Tamás interjút készített a www.eirodalom.ro két szerkesztőjével a magazin alapításának körülményeiről: erdélyiségről, szándékokról, pénzügyi-szellemi háttérről.
- Hogyan értitek azt, hogy a magazin “szekértáborok fölötti” orgánum? Lehetséges ez a mai politikailag megosztott Erdélyben?
- Lőrincz György: Ez alatt azt értjük, hogy mi igyekszünk befogadni mindenkit, aki minket elfogad. És tudósítani mindenről, ami az irodalomban történik Erdélyben. Senkit nem zárunk ki, viszont, ha bárki elzárkózik tőlünk, lelke rajta. Ismerjük mi is a mondást: „Érdeklődés hiányában a holnap elmarad”! Arról már nem is beszélve: „Bethoven olyan süket volt, hogy azt hitte magáról, festő!”- Magazin vagy fórum? Úgy tűnik, mindent felölel az eirodalom.ro – szépirodalmat közöl valamint recenzálja is azt, vagy csak a kezdet ilyen gazdag?
- Zsidó Ferenc: minél gazdagabb tartalmú portált szerettünk volna, olyant, ami segít tájékozódni az erdélyi irodalomban a nem bennfentesek számára is. Ezért is kerülnek fel a site-ra primer irodalom mellett hírek, tudósítások könyvbemutatókról és más irodalmi rendezvényekről, beszélgetések szerzőkkel, és igen, fontosnak tartjuk, hogy az Erdélyben megjelenő fontosabb könyvekről tájékoztató jelenjen meg – ha nem is elmélyült elemzés, de legalább „hírverés”.
A teljes interjút itt olvashatják: http://kafe.hhrf.org/?p=14572
MIndennapi hősök - Ráfeküdt a robbanó gránátra az őrnagy
Kárpátinfo.net | 03/29/2012
Visszapattant egy éles gránát a lövészárok faláról egy katonai gyakorlaton Oroszországban. A helyszínen lévő parancsnok testével védett meg féltucatnyi újoncot. Sérüléseibe később belehalt.
Életét vesztette az orosz hadsereg egyik zászlóaljparancsnoka egy gránátdobási gyakorlaton szerdán, az Amur menti katonai körzetben az orosz távol-keleten. Szergej Szolnyecsnyikov őrnagy a testével védte meg az újoncokat, amikor az egyik éles gránát visszapattant a lövészárok oldaláról - jelentette a RIA Novoszty orosz hírügynökség.
A katonai körzet szóvivője szerint a parancsnok a testével takarta a robbanó gránátot. Az önfeláldozó tiszt súlyos sérüléseket szenvedett, kórházba szállították, de már nem tudták megmenteni az életét.
Bormustra - Negyvenkét aranyat osztottak ki
Szatmár megye egyik legrangosabb bormustráján vehettek részt szombaton Nagykárolyban a megyebeli és a szomszédos megyékbõl, illetve Erdély más területeirõl érkezõ borosgazdák: a szervezõk bárhonnan szívesen látták a benevezõket, akik szép számban érkeztek a Motel éttermében megtartott, a város és a környék bortermelõi számára fontosnak tartott eseményre. Nagykároly és a Nagykároly környéki községek mellett Dicsõszentmártonból, Egrestõrõl, Szilágyzoványból is akadtak versenyzõk, akik elhozták boraikat a megmérettetésre. Nem csoda tehát, hogy a szakavatott, kóstolgatáshoz szokott zsûritagokat is komoly megpróbáltatás elé állította a százhuszonkét féle bor osztályozása, pontozása. A zsûri elnöke dr. Popa Dorin volt, aki a pálinka- és borkóstolás egyik legelismertebb szakembere országos szinten. Bíráló munkáját ifj. Csávossy György, Bencze Zoltán, Umhauser Valéria és a mátészalkai Somogyi Tamás segítette, akik a kóstolást több órán keresztül végezték. Azt, hogy egyáltalán nem lehetett engedékeny zsûrizésrõl beszélni, bizonyítja, hogy 42 aranyérmet osztottak ki, illetve, hogy a „bajnokbor“ 19,25 pontot szerzett. Ezüstöt 44 termelõ, bronzérmet 25 bor szerzett a versenyen, illetve 11 részvételi emléklapot osztottak ki. A zsûri elnöke, dr. Popa Dorin elmondta: igen kitûnõ borokat kóstolhatott a bizottság, amely a gazdák hozzáértését dícséri, viszont akadtak feldolgozási, tárolási hibákat mutató minták is. A díjkiosztó ünnepségen a nagykárolyi Szent Orbán Borlovagrend, akinek a szervezésében valósult meg a bormustra, tagjai közé fogadta Kovács Jenõ helyi polgármestert. Aranyérmek: Szakács Béla (chardonnay) 19,25, Agrotex (chardonnay) 19, Csóka Ferenc (vegyes) 18,95, Agrotex (feketeleányka) 18,93.Prógli János (olasz rizling) 18,90, Farkas Károly (vegyes) 18,85, Jugrestan Cristian (cuvée) 18,85, Májer István (olaszrizling) 18,83, Jugrestan Ioan (cabernet sauvignon) 18,80, Benze István Zoltán (rizling silvani) 18,78, Leitner Róbert (cabernet sauvignon) 18,78, Szakács Béla (sárga muskotály) 18,78, ifj. Szakács Béla (rajnai rizling) 18,78, Benze István Zoltán (vegyes) 18,75, Benze István Zoltán (cserszegi fûszeres) 18,73, Orbók Ferenc (sauvignon blanc) 18,73, Poósz Szabolcs (cabernet sauvignon barique) 18,73, Racolta Ioan (vegyes) 18,73, Silimon László (furmint) 18,73, Kelementelki Borház (neuburger) 18,73, Kretzinger Imre (királyleányka) 18,73, Jugrestan Ioan (cuvée) 18,70, Sãcãlean Ioan (pinot noir) 18,70, Jugrestan Adrian (chardonnay) 18,70, Szakács Béla (olasz tokaji) 18,70, Jugrestan Adrian (merlot) 18,68, Silimon László (hárslevelû + furmint) 18,68, Agrotex (sauvignon blanc) 18,65, Bélteki Ferenc (muskotály) 18,63, Jugrestan Ioan (olaszrizling) 18,63, Molnár György (cuvée) 18,63, Simai János (cuvée) 18,63, Benze István Zoltán (merlot) 18,60, Prógli József (olaszrizling) 18,60, Bélteki Ferenc (bianka) 18,60, Prógli József (királyleányka) 18,58, Torzsa János (olaszrizling) 18,58, Májer István (királyleányka + cserszegi) 18,55, Sróth Ödön (hárslevelû + furmint) 18,55, Benze György (királyleányka + cserszegi) 18,53, Sãcãlean Ioan (leányka) 18,53, Kretzinger Imre (olaszrizling) 18,53.
Növelte aranykitermelését Oroszország
Oroszország idei első kéthavi aranytermelése 9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - az orosz aranytermelők szövetségének hétfői közlése szerint.
Ebben a két hónapban Oroszországban 21,78 tonna (700.227 uncia) aranyat bányásztak. Oroszország tavalyi aranytermelése 3,6 százalékkal 209 tonnára bővült, meghaladta a várt 205-207 tonnát. Az orosz aranytermelők szövetsége hétfőn azt közölte, hogy várakozása szerint az idén az aranytermelés mintegy 3 százalékkal nő.
Oroszország a világ ötödik legnagyobb aranytermelője, feltárt készletei a második legnagyobbak Dél-Afrika után. 2009-ben 11,2 százalékkal 205,2 tonnára emelkedett Oroszország aranytermelése, 2010-ben ugyanakkor 1,4 százalékkal csökkent. Hétfőn közép-európai idő szerint 13.30 óra körül az aranyár áprilisi határidőre - péntekhez képest - 0,02 százalék (0,4 dollár) csökkenéssel 1.662 dolláron állt unciánként.
Könnyítés szászfenesi ingázóknak
2012. március 29. Ö. I. B.
Szászfenes polgármestere, Ioachim Vancea tegnap közölte a sajtóval, hogy megállapodás született a települést a megyeszékhellyel összekötő járatokat üzemeltető Fany Kft.-vel.
Mint ismeretes, az utóbbi időben megnőtt az elégedetlenkedők száma a busztarifák emelkedése miatt. A jegyárak alakulásába az önkormányzatnak nincs hatásköre beleszólni, de tárgyaltak a céggel, amely nyitottnak mutatkozott a felkérésre, és bizonyos utaskategóriák esetében árengedményeket tett. Ily módon ezer ingázó középiskolás és egyetemista számára 75%-kal csökkentette a jegyárat, az 500 lej alatti nyugdíjra jogosultak évente 32, az 500–700 lejes nyugdíjasok 26, a fizikailag hátrányos személyek 10 ingyenes utazási lehetőséget kapnak a járatokon.
A legutóbbi adatok szerint Szászfenesen hivatalosan 22 ezer ember él, akiknek nagy része Kolozsváron dolgozik vagy tanul.
Malomból kultúrközpont lesz Érmihályfalván
2012.03.27.
Kultúrközponttá szeretnék alakítani Érmihályfalva egyik legfontosabb ipari műemlékét. A több, mint száz éves Gizella-malom romokban áll, építőelemeit folyamatosan lopják. a megvalósíthatósági tanulmány most készül.1900-ban a Glück család építette egy porcelángyárat Érmihályfalván. A vállalkozás nem volt nyereséges, így malommá alakították át. Most háromszintes modern kulturális intézménnyé alakítanák a romos ingatlant. 1 500 000 lej, azaz 100 millió forintnyi pályázati pénzt remélnek az építkezésre.
Bihar megyében többtucatnyi ipari műemlék van, leromlott állapotban. Többségüket raktárnak használják, vagy gazdátlanul, elhanyagoltan állnak. Duna Tv
Eltávozott a mindenki Csipikéje... Elhunyt Fodor Sándor író, műfordító
2012.03.29.
Forrás: lapszemle.ro
Elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, műfordító; az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyéniségét életének 85. évében csütörtökön hajnalban érte a halál – közölte a kolozsvári Szabadság című napilap internetes oldalán.Az író családjának tagjai az MTI-nek csütörtökön elmondták, hogy Fodor Sándor temetése Kolozsváron lesz, egyelőre nem tudni, pontosan mikor.
Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát román-német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó felelős szerkesztője volt.
1954-ben látott napvilágot első kötete, az elbeszéléseket és karcolatokat tartalmazó Fehérfenyő, majd sorra jelentek meg elbeszéléskötetei, regényei, kisregényei, műfordításai. Igazi áttörést a Csipike meseregény-sorozattal aratott. A Csipike-tetralógiát a kortárs kritika a világirodalom olyan filozófiai mélységű művei mellé sorolta, mint az Alice Csodaországban és A kis herceg; a Csipike, az óriás törpe címmel magyar bábfilm is készült a történetekből. A sorozat regényeit román, orosz, litván és német nyelvre is lefordították.
Műfordítóként a román irodalom nagyjait, Caragialét, Sadoveanut, valamint német írók alkotásait ültette át magyarra. Főbb művei: Gyöngyvirágos puszta (elbeszélések, 1955), Jóska meg a sóska (karcolatok, 1962), Önarckép (kisregény, 1964), Csipike a boldog óriás (mese, 1970), Nehézvíz (kisregény, 1971), Tűzoltózenekar (válogatott elbeszélések, 1983), A megálmodott ház (válogatott novellák, 1996), Hány nyelven szól az ördög? (publicisztika, 2002), Sündisznóállás (emlékirat, 2002), Mit gondol az öreg pisztráng? (válogatott novellák, 2003), Kortársuk voltam – kortársaim voltak (2003), Mária lábától a sündisznóállásig (fejezetek egy önéletrajzi regényből, 2005).
1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Az Erdélyi Híradó Kiadó és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy gondozásában tavaly jelent meg A feltámadás elmarad című novelláskötete, amely pályájának legszebb novelláit gyűjti csokorba. MTI/hirado.hu
Megjegyzés
A Kolozs megyei és a kolozsvári MPP vezetősége valamint az Erdélyi Polgár szerkesztősége őszinte részvétét fejezi ki az író családjának, Emléke legyen áldott, nyugodjék békébe!
Hozzászólások
Horváth Piroska írta (2012.03.29. 11:06:02)
Nyugodjék békében! Emléke legyen áldott! Nagy ember volt. Boldog vagyok, hogy ismerhettem öt. Családjának öszinte részvétem, Horváth Piroska, Ausztria
Böjte Csaba testvér várja a konkurenciát
2012.03.29.
A Magyar Kurír a nagyböjt és a húsvét titkairól kérdezte Böjte Csaba ferences testvért, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megálmodóját és működtetőjét.
- Csaba testvér nagyon sok meghívást kap, fáradhatatlanul tevékenykedik, utazik. Mit jelent a nagyböjti felkészülés ebben a nyüzsgésben? Az emberek figyelmének felhívása a szeretetre, a másokkal való törődésre szintén lehet nagyböjti cselekedet.- Ilyenkor nagyböjti témákon próbálok hosszan elmélkedni mások és a magam számára is. Engem az Istennel való kapcsolatomban és a nagyböjti felkészülésemben nem zavarnak ezek az előadások. Ez a hét valóban egy kicsit zsúfolt, sokszor két-három előadás is van, de ez is segít abban, hogy Istenhez közelebb kerüljek. Igazából pap vagyok, misszionárius. Ha megkérdeznék, mit tekintek fő feladatomnak, nem annyira a gyermekvédelmet, mint az evangélium hirdetését. Nagy-nagy élmény volt számomra, amikor eljutottam Ausztráliába és bementem nyakig a tengerbe, elmondtam a Miatyánkot, egyet prédikáltam a halaknak. Ahogy Isten Fia mondta, hogy menjünk el a világ végéig és ott is hirdessük az evangéliumot. Úgy érzem, hogy Isten Igéjére, a vigasztaló, bátorító, erőt adó isteni hangra, az evangéliumra nagy szükség van ma a világban. Azt gondolom, ezen a Jóisten áldása is rajta van.
- A vigasztaló szavakon és a törődésen keresztül az élő evangéliumot is átadják az alapítványnál nevelt gyerekeknek. Van-e valamilyen különleges tartalma ezeken a helyeken a nagyböjti időszaknak?
- Sosem felejtem el azt az évet, amikor a kamaszok hihetetlenül komiszok is voltak. Minden évnek megvan a maga „öröme”: hol a mumpsz, hol a himlő vagy az influenza, valamilyen járvány. Abban az évben a hatodikos-hetedikes nagyfiaink hihetetlenül élvezték bosszantani a tanárokat. Hát én mostam is a fejüket elég gyakran. Jött a nagyhét, és mondtam az egyik kollégámnak: ’Tudod mit, álljunk neki, és mossuk meg inkább a lábukat, ne a fejüket!’ Minden osztályból a legcsintalanabb gyereket kiültettük a templomban az első sorba – ők persze nem tudták, mi fog történni. Szépen sorban mindegyikük előtt letérdeltem, megmostam a lábukat és megpusziltam. Emlékszem, nagy csend volt a templomban, mindenki meg volt hatódva, aztán mise után a gyerekek odaszaladtak hozzám a sekrestyébe, ölelgettek és mondták, hogy most már többet soha-soha rosszak nem lesznek. Úgy éreztem: lehet, hogy többet érek el ezzel az alázatos meghajlással, mint a kiabálással, veszekedéssel. Nem lettek angyalok a gyerekekből, de köztük van például egy olyan is, aki akkor ott ült, és most a munkatársam már öt-hat éve.
- A szegények, a kicsinyek szeretete, felkarolása által sok kis feltámadást él meg. Mit jelent innen nézve a húsvéti öröm, a feltámadás?
- Az az ember, aki képes újrakezdeni, talpra állni, valamilyen módon a húsvét titkának részese. A gonosz szeretné kirúgni a lábunkat, szeretné, ha bedobnánk a törölközőt, szeretné, ha feladnánk a harcainkat, ha elkeserednénk, magunkba roskadnánk. Igen, biztosan szervez nekünk nagyon szép nagycsütörtököket, nagypéntekeket is. Nekünk az a dolgunk: ne hagyjuk, hogy ő diadalmaskodjon felettünk, hanem mi is éljük meg a magunk húsvétját, mi is merjük a magunk szeretteinek, rokonainak, barátainak azt mondani, hogy találkozunk Galileában, és tényleg tudjunk egymásnak egy jó teát, kávét főzni – vagyis halat sütni. Szükség is volna erre, mert nem hiszem, hogy ne volna olyan ember, akinek ne lenne kivel kiengesztelődni, újrakezdeni.
- Amikor Csaba testvér beszél, sokakban fellobban a vágy, hogy odaálljon a kicsinyek mellé és segítsen nekik. Konkrétan hogyan kapcsolódhatnak bele az alapítvány szolgálatába?
- Meg vagyok győződve róla, hogy se én, se az egyház, se az állam nem tudja megoldani a szociális problémákat. Amit én szeretnék: megmutatni, hogy jó dolog kereszténynek lenni, jó dolog szeretetben élni, jó dolog egy elesett, bajban lévő emberhez lehajolni. Az lenne jó, hogy mindenki ott, ahol él, a maga utcájában, falujában, városában, lépcsőházában lehajolna a bajban lévő emberhez. Akkor fog megváltozni a világ. Nem akkor, ha egy-két ember vagy az állam megfeszül és mindent felvállal. Én igazából csak reklámozni szeretném ezt a fajta életet. Sokszor kérdezik, mi a prioritása az alapítványnak: ilyenkor mindig elmondom, hogy 2012-re az egyetlen nagy prioritás a konkurencia állítása. Remélem, hogy az emberek ott, ahol élnek, mindenki a maga módján, talán teszik is a dolgukat. Sokszor döbbentem látom, hogy egész jó családok gyermekeit is elhozzák hozzánk. Volt olyan gyerekünk, akinek a nagybácsija prefektus volt. Az egyik lányunk pedig, aki most 21 éves, a televízióban látott egy mesterszakácsot: nagyon hasonlított hozzá, a családneve stimmelt, és tudta az apjáról, hogy szakács. Írt neki Facebookon, és kiderült, hogy valóban az apukája. Az lenne jó, hogy mindenki a saját gyerekét vagy rokonait támogatná, segítené.
Apor Vilmos, az egyetlen székely, akit boldoggá avattak, képes volt meghalni mások gyerekeiért, családjáért, feleségéért. Milyen jó lenne, ha a mai férfiak is legalább a saját rokonaikért – nem meghalnának, de áldozatokat tudnának hozni.
Kívánok kellemes húsvéti ünnepet, a hölgyeknek sok locsolót s a férfiaknak sok piros tojást! Magyar Kurír
Megdöbbentő! Nyárádszereda főterére továbbra sem kerülhet Csaba királyfi
2012.03.29.
Nyárádszereda városi tanácsának RMDSZ frakciója újra kinyilvánította: nem engedi, hogy Csaba királyfi szobra Nyárádszereda főterét díszítse. A szoborkitevés tervezete 7 NEM (mind RMDSZ-esek) és 6 IGEN vokssal sajnos újra megbukott 2012. március 28-án a városi tanács havi ülésén, ahol a kormányzó tulipánosok megvétózták az ügy napirendre tételét.A Magyar Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak az adománya azért került 2010 novemberében a kerítés mögé, a helyi református templom elé, mert a város RMDSZ-es tanácstagjai akkor is megakadályozták azt, hogy Blaskó János szobrászművész alkotása méltó helyre kerülhessen. Tettüket akkor azzal az ürüggyel indokolták, hogy azért nem engednek köztéri szobrot kihelyezni a főtérre, mert attól félnek, hogy akkor a helyi ortodoxok is elkezdnek mozgolódni: hogy felépíthessék végre harmadik templomukat a fejedelemválasztó város vitatott telekkönyvű főterére.
Miután idén, március 15-én a városi tanács egy Deák Farkas mellszobrot állított a történelmi főtérre, néhány lépésre az ortodoxok által elorzott, a város leltárából immár kivett, idegen kézbe került parcella közelébe, az MPP frakció elérkezettnek látta az időt, hogy beterjessze tervezetét.
Az RMDSZ szoborellenes lépése azért is szomorú, mert a polgári frakció ezúttal azt a tervezetet nyújtotta be, amelyet a székely város RMDSZ-es polgármestere javasolt 2010-ben, mely szerint Csaba királyfi mellszobra álljon a Polgármesteri Hivatal előtti kicsi parkban, a székely lobogó alatt. Az akkor (3 havi) közszemlére tanácsolt alkotás 2 éve „közszemlén” áll, a tulipánosok mégse akarják azt méltó helyre kiemelni. Pedig a javasolt helyszín jogilag tiszta. Miképp az adományozó FIDESZ-esek s a befogadó MPP-sek lelkiismerete is tiszta Csaba királyfi kiszorított szobra ügyében. Csíki Sándor
Hozzászólások
Dinko írta (2012.03.29. 10:44:05)
nem hiszem el amit itt olvastam!Ez nem elhihető.A legtöbb szavazatukat a környező lakósoktól kapta mindig,már megköszönte ezt a járhatatlan útakkal!Ezután nyalja ki az ortodoxok........!Nyugodtan,mert magyar hátsót már erre sem kap.
létrafok írta (2012.03.29. 10:29:35)
aszongya: attól félnek, hogy akkor a helyi ortodoxok is elkezdnek mozgolódni: hogy felépíthessék végre harmadik templomukat a fejedelemválasztó város vitatott telekkönyvű főterére.
Há' ember! Azt nem szavazzátok meg!
Édes Erdély írta (2012.03.29. 10:14:08)
Jó a cikked Sanyi!
Márton L. írta (2012.03.29. 10:06:36)
Hát elképesztő! Még ebben a magyar kisvárosban is! Az RMDSZ-ből csupén az R maradt, vagyis az, hogy Román(iai). Mind a Magyar, mind a Demokrata rég elkopott. A szövetség is egy klikk érdekszövetségévé silányodott. És ezek a kis félvárosi pribékek is a vezetőket utánozva köpnek a magyarságra...
dengezik írta (2012.03.29. 09:10:21)
xxx csórók vagytok,ti Nyárádszeredai tanácsosok...Azt tanácsolom, szavazzátok meg Paunescu szobrát...
lokálpatrióta írta (2012.03.29. 08:42:55)
Ez az RMDSZ csúcscsapat szavazta meg: a 150 éves magyar iskolaépület lebontását és átadását az ortodoxoknak, ők vették ki közvagyonból a főtérrészt az ortodoxok javára, és ők voksoltak az autonómia ellen minimum 5 alkalommal. A román SRI boldog lehet, helyette is dolgozik az udmr.
piszkapeti írta (2012.03.29. 07:42:32)
A fejsze nyél az csak fejsze nyél marad, ha kormányba ha azon kivül. Az RMDSZ mindég a magyar érdekek kiárusitója volt és az is marad!
2012. március 28., szerda
Mennyibe kerül egy folyószámla?
2012.03.21 manna.ro
A folyószámla az alaptermék, amelytől egyáltalán elindul a bank és ügyfele közötti kapcsolat. Ezért a banknak is biztos bevételi forrás, amelyhez jócskán hozzá is nyúlt a válságban.
Nagyon eltérnek a bankok elképzelései arról, mennyire érdemes megvágniuk ügyfeleiket, azaz mennyit kérnek azért az alapszolgáltatásért, amelytől válságban sem válunk meg. Mivel a drágább és bonyolultabb szolgáltatásokat vagyunk hajlamosak hamarabb visszamondani, ezért sok bank az alapnak számító folyószámla kezelési költségét emelte meg.
A hazai bankok átlagosan havonta két lejt kérnek el természetes személyek folyószámláinak kezeléséért, de egyes pénzintézetek ennek dupláját vagy akár a háromszorosát is. A romániai csúcstartó az UniCredit Ţiriac bank a maga havi 7,5 lejes (1,75 euró) tarifájával, míg a legnagyobb bankok a legátlagosabbak: a Román Kereskedelmi Banknál (BCR Erste) 2,5, a Román Fejlesztési Banknál (BRD) 3 lejért vezethetjük folyószámlánkat.
Az UniCredit nem véletlenül árazta túl ezt a terméket, mivel arra szeretné ösztönözni ügyfeleit, hogy az évi 20 lejes (havi kb. 1,7 lejbe kerülő) csomagját válasszák, amelynek a folyószámla mellett egy bankkártya is része. A BCR pedig jövő héten emeli a díjat 3,5 lejre.
3 és 3,5 lej közötti kezelési költséget számít fel a Bancpost, a Banca Românească vagy a Credit Europe, míg az osztrák tulajdonú Raiffeisen Bank nemrég emelte fel másfél lejről havi 2,5 lejre.
Hogy pótolják az összeomlott hitelpiac miatt kieső bevételeiket, a bankok nemcsak új tarifákat vezettek be, de gyakran változtatták a folyószámla-szolgáltatásokra szabott díjrácsukat is. A nagy játékosok abból igyekeztek profitálni, hogy olcsó szolgáltatást igénybevevő, de sok ügyfelük van. A kamatokból származó kisebb bevételeket a széles ügyfélkör vállára helyezett terhek emelésével szeretnék kompenzálni, hogy megspórolják a jelentős kiadáscsökkentést.
"A folyószámlák kezelési költségeinek emelése a bankok könnyű bevételi forrásának számít főként a jelenlegi feltételek között, amikor égetően szükségük van több pénzre. Természetesen könnyebb a díjakat növelni, mint átszervezni a teljes intézményt. Azért is tudtak könnyebben árat emelni, mert a bankok közötti verseny lanyhult, az ügyfelek nehezebben költöztetik vagyonukat egyik banktól a másikhoz" - nyilatkozta Dragoş Cabat pénzügyi elemző.
A bankok adminisztratív kiadásai, mint az alkalmazottak fizetése, a bankfiókok bérleti díja a hitelek kamataiban köszönnek vissza, de ha a hitelek értékesítése alacsony, és a pénzügyi mérlegben a bevételi oldal nem növekszik, a bankárok a tranzakciós szolgáltatásokból igyekeznek kiegészítő jövedelmet termelni.
Bár sokat emlegették kiadáscsökkentési erőfeszítéseiket, a válság kezdete óta eltelt három évben a bankok területi kirendeltségeinek, fiókjainak száma, valamint az alkalmazottaiké csak nagyon kis mértékben csökkent. A bankrendszerben foglalkoztatottak száma kevesebb mint 10 százalékkal csökkent a 2008-as csúcshoz képest mintegy 66 500 személyre, és kevesebb mint 500 bankfiókot szüntettek meg, melyek száma most hatezer körül mozog.
Az olyan bankok, mint az ING, az Alpha Bank vagy a Piraeus, két lejért tartja fenn ügyfelei folyószámláját, míg az erősen megtépázott hírnevű Volksbank és RBS egy lejért. Az Alpha Banknál egyébként ez a szolgáltatás ingyenes volt a válság előtt.
Megőrizte ingyenesként ezt a szolgáltatást az ügyfelei hűségére hajtó Transilvania Bank, a CEC Bank, a Citibank, a Carpatica és a romániai OTP Bank.
Ősztől újra bevezetnék az egyetemi felvételi vizsgákat
2012.03.28.
Egy, a Hivatalos Közlönyben március 13-án közzétett rendelet szerint a felsőoktatási intézményeknek ősztől ismét be kell vezetniük a felvételi vizsgákat.
A minisztériumi rendelet értelmében írásbeli illetve szóbeli vizsgákkal kell felmérni a jelentkezők tudását, a művészeti karokra való felvételinek pedig gyakorlatinak kell lennie.
Mindezek mellé számításba kell venni az érettségi-, államvizsga- vagy a disszertációjegyeket is. Ioan-Aurel Pop, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora elmondta, hogy hivatalos állásfoglalásra csupán a dékánok és rektorhelyettesek megválasztása után kerülhet sor.
A BBTE-n tanuló egyetemisták képviselői szerint az intézkedés a jelentkezők eltántorításához vezet majd, akik olyan egyetemekhez pártolnak majd át, ahova könnyebb lesz majd bejutni.
A különböző karok vezetői egyelőre nem viszonyulnak pozitívan a rendelethez. Paprika Rádió/citynews.ro
Idéntől felvételi lesz minden egyetemen
2012. március 28. Írta: Központ
Felvételi vizsgát kell szervezniük a felsőoktatási intézményeknek a 2012/2013-as tanévtől az érvényben lévő jogszabályok szerint. Az egyetemeknek az alapképzés mellett a magiszteri és a doktori képzésre is felvételi vizsgát kell hirdetniük.A rendelet szerint az intézmények maguk dönthetik el, hogy szóbeli vagy írásbeli vizsgát szerveznek. Kiskaput kínál a felvételi szervezéséhez az, hogy figyelembe vehetik az érettségin elért jegyeket vagy az érettségi vizsgán szerzett értékelések átlagát is.
Az eddigiekkel ellentétben a felvételi vizsgán szerzett végső jegybe nem számíthatók be a középiskolai négy év során szerzett értékelések, illetve ezek átlaga. A felmérések módszertanát az egyetemek saját hatáskörben dolgozhatják ki. A művészeti és sportegyetemek esetében a felvételit kizáró jellegű gyakorlati megmérettetésnek kell megelőznie.
Forrás: mediafax, manna.ro
Félmilliárd eurót meghaladó veszteség a Praktikernél
2012-03-28
A félmilliárd eurót is meghaladta a Praktiker csoport vesztesége tavaly. Ez sorban már a harmadik esztendő, hogy veszteséges a kiterjedt kelet-európai hálózattal rendelkező német barkácsáruházlánc.
A társaság gyorsjelentése szerint adó után 554,7 millió euró volt a veszteség - az előző két évben ennél kisebb volt a mínusz -, a bevétel 8 százalékkal 3,2 milliárd euróra csökkent.
A veszteség oka a gyenge kereslet mellett egyes vagyon-és üzletrészek értékének leírása volt, de apasztotta a profitot az is, hogy rendszeresen komoly árleszállításokat hajtott végre a cég.
A csoport főrészvényese a napokban azt vetette fel, hogy a Praktikernek vissza kellene vonulnia a kelet-európai piacról. A Cipruson bejegyzett osztrák Maseltov befektetési társaság szerint a kelet-európai üzletág eladása 50-70 millió euró bevételt hozhatna a cégcsoportnak. Ezt a pénzt a vállalat pénzügyi helyzetének javítására lehetne fordítani. MTI
Kövér László: sikeres az elmúlt másfél-két év
Az Országgyűlés elnöke szerint a lehetőségekhez és a körülményekhez képest a kormány elmúlt másfél-két éves tevékenysége kifejezetten sikeresnek mondható.
Kövér László szerdán Marcaliban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezete országjáró kerekasztal-beszélgetésének vendégeként a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón azt mondta: "vállalva a kritika kockázatát", és házelnökként bizonyos értelemben kívülről nézve mindazt a kihívást, nehézséget, problémahalmazt, amivel a kormány tagjainak, benne a miniszterelnöknek keresztül kellett menni az elmúlt másfél-két esztendőben, "azt gondolom, hogy emberfeletti teljesítményt produkáltak".
Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője a KÉSZ szerepéről, jelentőségéről szólva kiemelte: "a KÉSZ egy olyan civil szervezet, amely nem direkt politikai céllal, viszont határozott értékrenddel működik, ezért nagyon fontosak ezek a rendezvények, ahol ugyan politikusok is szerepelnek, de mindig (...) a nemzet egészéről, az ország sorsáról van szó"
Románia: alkotmányellenes a lusztrációs törvény
WL Forrás: MTI 2012. március 28.
Alkotmányellenesnek bizonyult a román lusztrációs törvény – amely a kommunista tisztségviselőket tiltotta volna el öt évre a közélettől –, miután a román alkotmánybíróság szerdai döntésével a legfelső bíróság óvásának adott helyt.
A legfelső bíróság a bírák és ügyészek szakmai szervezetének javaslatára kért normakontrollt. A román képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt román kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. A parlament már 2010-ben is megszavazta ezt a törvényt, ám azt is visszautasította az alkotmánybíróság.
Az alkotmánybíróság mostani döntésének indoklását később hozza nyilvánosságra.
Az óvás beterjesztését a legfelső bíróság azzal indokolta, hogy álláspontja szerint a lusztrációs törvény a kollektív felelősség és kollektív bűnösség elvére épül, és sérti az ártatlanság vélelmének alkotmányos előírását. Az indoklás külön kitér arra, hogy a törvény kollektív büntetésben részesíti azokat, akik ügyészként dolgoztak 1989 előtt, és korlátozza azon alkotmányos jogukat, hogy köztisztségeket töltsenek be.
A lusztrációs törvény idei változatát Máté András, javaslata alapján terjesztették ki a kommunista ügyészekre is. A képviselő indoklásképpen akkor azt mondta, „azoknak az ügyészeknek, akik részesei voltak az 1989 előtti elnyomó rendszernek, akik például az 1987-es brassói felkelés résztvevőinek ügyében vizsgálódtak, nincs helyük a közéletben”.
A kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke, Emil Boc azonban a kiegészítést az RMDSZ bosszújaként értelmezte, amivel Monica Macoveinek, a PDL – ügyészmúlttal rendelkező – európai parlamenti képviselőjének törlesztett, amiért az igazságügy-miniszteri mandátuma idején nyilvánosan korrupcióval gyanúsította az RMDSZ egyes vezetőit.
Az Agerpres hírügynökség szerint a lusztrációs törvény 165 bírát és ügyészt érintett volna, köztük a legfelső bíráság elnökét, Livia Doina Stanciut is.
Flashmob - Végigsöpör a világon: a Deák tér is elnémult láttán
Bucsy Levente 2012. március 28.,
Egyszer csak leült 150 ember a Deák tér közepén a betonra, kinyitotta könyvét, és elkezdett olvasni. A kapcsolat- és közösségalkotás különleges formája volt a Pay It Forward könyvcsereakciója. Filmre vettük!
Ma már elkerülhetetlen, hogy az újságíró egy esemény közérdekűségét – vagy csak egyszerűen érdekességét – aszerint is mérje, hogy a hozzá kapcsolódó Facebook-esemény falán hányan jelezték részvételüket. Ez alapján akár több ezer, de legalább sok száz könyvolvasóra lehetett számítani szerda délután 4-kor a Deák téren. A könyvolvasó és -cserélő flashmobon azonban jó, ha százötvenen megjelentek. Hogy a közterületi jókedvből anyagi haszon is származzék, egy idős bácsi a gyülekezők közé települt a hegedűjével – csak azért nem írjuk, hogy „hegedülni kezdett”, mert sokkal inkább keltette fűrészelés hatását az, amit csinált.
A közösségi oldalon az olvasásra érkezőket arra is kérték, jöjjenek kicsit hamarabb négynél, hogy hozott könyveikbe beletehessék a kiosztott szóróanyagot, mielőtt a betonra ülve olvasgatják, majd továbbajándékozzák. A papíroson többek között az állt: „Kedves BARÁTOM, először is KÖSZÖNÖM, hogy elfogadtad ezt az apró ajándékot tőlem. Ez a könyv, amit Neked adtam, egy olyan könyv, ami szerintem nagyon különleges. Engem arra késztetett, hogy másképp szemléljem az életemet, és az oldalakon lévő szavak arra ösztönöztek, hogy másokkal is megosszam (mint például Veled), annak reményében, hogy rájuk is ugyanolyan hatással lesz.”
Négy órakor a piros manósapkát viselő Tóth Szilvia pokrócot terített a Deák kövére, majd leült, a többiek pedig köré gyűltek, és ugyanígy cselekedtek. Hallatlan csend szállta meg a teret, a fűrészelés is abbamaradt. Csupán néhány meglepett járókelő pusmogott egymással.
Néhány percig tartott az ücsörgés, majd felkerekedett mindenki, és a szabályok szerint minden könyvkedvelő odalépett valakihez, és elcserélte kötetét – volt, aki úgy kapott könyvet, hogy nem is hozott, és bizony olyan is volt, aki adott, de nem várt cserébe semmit. Közéjük tartozik maga Tóth Szilvia, a „Pay It Forward” („Add tovább az élményt!”) magyarországi szervezője.
– Az ötlet nagyon érdekesen jött. Volt egy beszélgetés a Pay It Forward nemzetközi mozgalom vezetője, Charlie Johnsson és egy másik tag között, amiben arra keresték a választ, mivel lehetne felhívni a figyelmet a mozgalomra. Másnap meghirdették, minden városból lehetett jelentkezni szervezőnek, és most itt vagyunk – mondta lapunknak a szervező. Hozzátette, a világ rengeteg pontján van most ilyen villámcsődület; mivel mindenütt négykor tartják, dominóként söpör végig a földgolyón. Hogy ennyire kevesen jelentek meg, nem elégedetlen: – Egyáltalán nem baj, tökéletesen jó így. Amikor elkezdtem szervezni, azt mondtam, hogy ha öten leszünk, akkor öten, úgyhogy nagyon boldog vagyok. Én egyébként Gandhi önéletrajzát hoztam, sok „köszönöm”-öt kaptam érte – fogalmazott az MNO-nak.
Nyitott szemmel az éjszakában
2012. március 28.,
Március 25-én és 26-án a csillagos égen a bolygók gyönyörű táncát láthattuk. Vasárnap este a vékony, sarlószerű Hold a Jupiter közelében, tőle jobbra volt látható.
Hétfő este a Vénusz közelében volt, tőle balra. Ebből arra következtethetünk, hogy 24 óra alatt Földünk kísérője égi pályáján áthaladt a két bolygó között. A három égitest fölött, tőlük balra a Fiastyúk halvány csoportja látszott, a keleti égen az Oroszlán csillagképben pedig a Mars. Akad látnivaló, csak nyitott szemmel kell járnunk. Koszta ZoltánA sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom fölött. A szerző felvételei
Függetlenként a polgármesterségért
2012. március 28.,
Három, pártszínekben induló polgármesterjelölt után tegnap egy független is bejelentette: megpályázza a sepsiszentgyörgyi városvezetői tisztséget. Papp Attila vállalkozó, egykori RMDSZ-es politikus saját megfogalmazása szerint az emberek hangját akarja hallatni.
Eddig Antal Árpád jelenlegi RMDSZ-es polgármester jelentette be, hogy újrázni akar, illetve Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt és Codruţ Opaiţ, a Demokrata-Liberális Párt jelöltje közölte szándékát. Az EMNP és az MPP egyelőre kivár, tartanak még a felső szintű egyeztetések, háromszéki képviselőik állítják, megvannak jelöltjeik a polgármesteri megmérettetésre, és teljes a tanácstagok listája is, de nem hozzák nyilvánosságra, csak azt követően, ha eldől, lesz-e jobboldali összefogás. Legutóbb március végére ígérték a helyzet tisztázását a pártvezetők.
Papp Attila 41 éves vállalkozó, 2004-ig az RMDSZ-ben politizált, egy időben a háromszéki területi szervezet ügyvezetője volt, akkor lépett ki, amikor "soron kívüli emberek jöttek a szervezetbe, és őket juttatták tisztséghez". "Pontos elképzelésem van, hogy miről kellene beszélnünk Sepsiszentgyörgyön, a háromszéki közösség egyre jobban elszegényedik, sokan kénytelenek más megyékben munkalehetőséget keresni. Ez nem természetes állapot" – fogalmazott. Megemlítette azt is, az önkormányzat egyáltalán nem védi az embereket – példaként a vízórákat s a felszámolt veszteséget említette –, s elmondta, ezek miatt döntött úgy, vállalja a megmérettetést. Hozzájárul elhatározásához egyéni sérelme is, négy és fél éve pereskedik a városházával az Europiacért, amelyet azáltal lehetetlenítettek el, hogy nem számolták fel a jogtalanul működő oroszpiacot. Elmondta, ez ügyben a Korrupcióellenes Ügyészséghez fordul, és eljuttatja a luxembourgi Európai Bírósághoz is panaszát. A korrupcióellenes ügyészektől azt várja, vizsgálják ki, miért nem hoz döntést az önkormányzat az oroszpiac ügyében. "Vagy számolják fel, vagy törvényesítsék" – mondotta.
Emberek állnak mögötte, vállalkozók biztatták, ígértek támogatást, olyanok, akik kifogást emelnek a jelenlegi "vállalkozóbarát önkormányzat ellen, ahol barátok vannak, és nem vállalkozások", s felemlegette azt is, nem tartja helyénvalónak, hogy a jelen gazdasági körülmények között a polgármester 42 ezer lejt költött irodája felújítására. A hivatalos jelöltséghez ezer aláírást kell összegyűjtenie, ezt nagyjából már teljesítette, nem lesz akadálya indulásának – hangsúlyozta. Szerző: Farkas Réka
Szinte hihetetlen - Tettlegességig fajul a kampány
2012. március 28.,
A szó szoros értelmében kiütéses győzelmet aratott Bodó Lajos, az RMDSZ orbaiszéki megyei tanácstagja Ferencz Botond kovásznai városi MPP-elnök ellen. A tettlegességre március 15-én a Turist vendéglőben került sor.
A két politikai szervezet a méltóságteljes közös ünneplés után ült le koccintani. Szemtanúk szerint Bodó azért támadt Ferenczre, mert azt hitte, az MPP-elnök le akarja cseréltetni az éppen műsoron lévő román zeneszámot.
Bodó újságírónak is nyilatkozott az ügyről. A hangfelvétel szerint többek között ezeket mondta: "Nézeteltérés két ember között megtörténik. (...) Jó, ha esetleg többet ittam, s nekiestem. De ez most verekedés, vagy minek lehet nevezni? (...) Szerintem nem volt megfejelve, mert az én arcom is be lenne hasadva. (...) Nem látom, hogy politikai keretben történt volna."
Az MPP politikusa nem tervez visszavágót. "Nem viszem jogi útra az ügyet, de egy nyilvános bocsánatkérést elvártam volna Bodótól" – mondta. Azt viszont megjegyezte: sajnos, ilyen emberek képviselik Orbaiszéket a megyei tanácsban.
Szász Jenő országos MPP-elnök így nyilatkozott: "Ha egyik orcánkat megütik, mi odatartjuk a másikat is, ez az MPP hivatalos hozzáállása. De még egyszer nem biztos, hogy oda fogjuk tartani..." Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök érdeklődésünkre azt mondta: nem tud az ügyről, de ha valóban megtörtént, akkor szó lesz róla a megyei tanács holnapi, kovásznai kihelyezett ülésén. Szerző: Bokor Gábor
Lendületet adott a kistermelői rendelet a helyi piacoknak
2012. március 28.
A kistermelői rendeletnek köszönhetően egyre több helyen nyílnak helyi piacok, így jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerülhetnek a fogyasztókhoz – jelentette ki V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a „Helyi termék, helyi piac a Völgyvidéken” című konferencián, Alcsútdobozon.
A kistermelői rendelet legfontosabb módosítása, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús, stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász, stb.) az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül értékesíthetők – emlékeztetett az államtitkár. Fontos változást hozott a közbeszerzési törvény módosítása is: kikerült a közbeszerzés hatálya alól a hús és a zöldség-gyümölcs, így a kistermelők közvetlenül értékesíthetik termékeiket a közétkeztetésben.
A termelői piac fogalmát a kereskedelmi törvényben rögzítette az Országgyűlés. A jogszabályváltozásnak köszönhetően ez év elejétől a helyi termelői piac üzemeltetéséhez elég bejelentést tenni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatta Font Sándor képviselő kezdeményezését, hogy könnyebben lehessen helyi termelői piacokat nyitni és egyszerűbb legyen a működési szabályzatuk, mert az előző jogszabály indokolatlan terheket rakott a piacok szervezőire. A tárca a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyi termelők portékái a lehető legrövidebb úton jussanak el a vásárlókhoz. Hamarosan beadhatják pályázataikat a kistermelők az élelmiszeripari termékek értéknövelésére (élelmiszer-feldolgozásra, például vágópont létesítésére), és az év második felében megjelennek az új piacok nyitását segítő pályázatok is – mondta V. Németh Zsolt.
Az államtitkár kitért a LEADER Helyi Akciócsoportokra (HACS) is, amelyeknek szerepe 2014-től nőni fog. A LEADER-csoportok gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásában vesznek részt: maguk dönthetnek arról, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani, és több uniós pályázat értékelésében is részt vesznek.
A konferenciát a 17 települést összefogó Völgy Vidék LEADER Közösség rendezte, amelynek legfontosabb célja a helyi termékek fejlesztése, értékesítési lehetőségeinek növelése, ezáltal a helyi lakosság munkához és jövedelemhez juttatása. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Megjegyzés
A "helyi termék, helyi piac" akkor lehetne igazán áttörő értékű ha kiegészítődne a "helyi pénz"-zel, mert akkor a termék még olcsóbb lehetne. Ami a kistérségi fejlődésnek egyik nagy hiányosságát lehetne kiküszöbölni és pedig a pénzforgalom helyett a helyi pénzben kifejtett munkadíj sőt az alapanyagokat is lehetne forgalmazni. Az ellenértékek elismerésével pedig kialakulhat egy aránylag jól működő rendszer amelyben mindenki csak annyit kell nyerjen amennyire szüksége van. (Erdélyi Polgár)
Erős földrengés volt Chilében
2012.03.26.
Az ország középső részét két évvel ezelőtt romba döntő földrengés óta ez volt a legerősebb rengés.
7,2-es erősségű földrengés volt vasárnap este Chile középső részén, a hatóságok szökőártól tartva felszólították a lakosságot egy hosszú partszakaszon, hogy hagyja el otthonát. Emberéletben vagy anyagiakban történt kárról egyelőre nem érkezett jelentés.A rengés központja Talca várostól 32 kilométerrel észak-északnyugatra volt, a földmozgás a lakosok elmondása szerint egy percig tartott. Az ország középső részét két évvel ezelőtt romba döntő földrengés óta ez volt a legerősebb rengés, akkor 8,8-es volt az erőssége, majd szökőár sújtotta az országot, és mintegy 500-an meghaltak.
A chilei haditengerészet figyelőszolgálata szerint a mostani rengés nem olyan jellegű volt, mint amely szökőárt idéz elő, de az evakuálásra vonatkozó utasítást egyelőre nem vonták vissza.
Az amerikai földtani intézet első jelentése szerint a rengés középpontja az óceánban volt, Santiagótól 215 kilométerrel délre. Több városban az emberek ijedtükben kifutottak az épületekből az utcára, és egyes helyeken megszűnt az áramszolgáltatás. MTI
Forgalomkorlátozások térképe Kolozsváron
2012. március 28.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint az elkövetkező időszakban forgalomkorlátozásra kerül sor a kincses városban. Az intézkedést a villamossínek cseréje érdekében vezetik be.
Fukusimában nagyobb a baj , mint gondolták
2012.03.28.
Még mindig életveszélyesen nagy a sugárzás a fukusimai atomerőmű egyik megrongálódott reaktorában, és a becsültnél kevesebb hűtővíz van benne – derült ki a reaktor belsejében végzett újabb vizsgálat során, amely ismét kételyeket ébresztett az erőmű stabil állapotával kapcsolatosan.Az erőműben komoly károkat okozó egy évvel ezelőtti földrengés és szökőár óta most másodszor vizsgálták meg belülről az erőmű kettes számú reaktorát: egy apró videokamerát, hő- és sugárzásmérőt, illetve vízszint mérőt juttattak a belsejébe.
A keddi mérésekből arra lehet következtetni: a kár oly nagy, hogy különleges berendezések és technológiai eljárások kifejlesztésére lesz szükség a reaktor lebontásához. Az odabent uralkodó sugárzás mértéke tízszerese a halálos dózisnak. Feltételezések szerint még rosszabb a helyzet a másik két reaktorban, ahol ugyancsak magolvadás ment végbe. MTI
Az MPP, Frunda és Kincses is előválasztást szeretne
2012. március 23. Írta: P.P.
Mai sajtótájékoztatóján László György, az MPP Maros megyei elnöke elmondta,hogy különböző módszereket vetnek be annak érdekében, hogy a másik két magyar politikai pártot is meggyőzzék afelől, hogy a jelenlegi helyzet előválasztást követel. Így holnaptól egy héten át különböző helyszíneken fogják az előválasztás fontosságát hirdetni, természetesen törvényes kereteken belül.„Holnap és vasárnap 10 órától 12-ig a lakónegyedbeli piacokon leszünk jelen bannerjeinkkel, hétfőtől péntekig pedig 12 és 14 óra között az RMDSZ székháza előtt fogunk tüntetni” – jelentette ki László, aki hozzátette, reméli, hogy 2-3 héten belül meg tudják győzni a szövetségieket, hogy egy effajta megméretkezésre rábólintsanak.
„Jelenleg, 70 nappal a választások előtt három olyan polgármester-jelöltje van a városnak, akik magyar voksokat szereznek majd. Ez egyértelműen megosztja a szavazatokat, és ezt a helyzetet kizárólag az előválasztás intézménye tudja feloldani” – jelentette ki László. Hozzátette – az előválasztás legitimitását és megbízhatóságát alátámasztván –, hogy a Polgári Koalíció jelöltje, Benedek professzor a megméretkezés ötletének felmerülésekor már kijelentette, hogy amennyiben nem az ő kerül ki győztesként, visszavonul a polgármesteri székért folyó harcból, sőt a nyertes jelöltet feltételek nélkül támogatja. „Mi ezt szeretnénk kérni a másik két jelölttől is, hadd döntse el Vásárhely lakossága, hogy kit szeretne látni a polgármesteri székben az elkövetkezendő négy év alatt” – összegzett az MPP elnöke.
„Ma közvetített rádióadásban Frunda György, RMDSZ-es szenátor, de dr. Kincses Előd ügyvéd is már régóta hangoztatja, hogy az egyetlen demokratikus megoldás az egységes magyar polgármester-jelölt nevesítésére az előválasztás” – állítja László. Bíznak abban, hogy az RMDSZ, de az EMNP is rájön arra, hogy az egyetlen demokratikus út a vox populi érvényesítése. „Ha a Szövetség továbbra is elutasítja az előválasztás megszervezését, akkor az maradéktalanul azt támasztja alá, hogy köztük és a PDL között egyezség született, melynek értelmében a város a demokrata-liberális Dorin Florea, a megyei tanács pedig – Lokodi Edittel az élén – RMDSZ vezetés alatt marad.”
László György azt is elmondta, hogyha mégsem jutnának közös nevezőre a két politikai alakulattal, akkor – mindenféle RMDSZ-es híresztelések ellenére –, továbbra is dr. Benedek Imre orvosprofesszorral mennek tovább.
Marosvásárhely: Az RMDSZ kezében a döntés
2012. március 27. Írta: Központ
„Meggyőződésem, hogy amennyiben az RMDSZ rábólint az előválasztások megszervezésére, Marosvásárhelynek lenne egységes magyar polgármester-jelöltje” – állítja Tőkés András, Tőkés Lászlónak, a frissen bejegyzett EMNP védnökének a testvére, akit az MPP által szervezett tüntetésen kérdeztünk.„Magánemberként jöttem ki az RMDSZ székháza elé tüntetni, de teljes mértékben egyetértek az előválasztások megszervezésének fontosságával” – jelentette ki lapuknak Tőkés András. Hozzátette: úgy tartja legitimnek ezt a fajta megméretkezést, hogy a pártszínekben indult jelöltek közül kikerült nyertes kizárólag függetlenként vagy választási koalíció színeiben szállna be a polgármesteri székért vívott harcba.
„Bár hat hónappal ezelőtt lehetett volna más mód az egységes magyar jelölt kiválasztására, jelen pillanatban egyetlen út vezethet az közös magyar jelölt nevesítésére, és ez az előválasztás, és úgy gondolom, hogy a Néppárt is beleegyezne egy effajta megméretkezésbe” – mondta Tőkés, aki szükségesnek tartja azt a megállapodást is, hogy az előválasztás vesztese(i) visszalépnének a nép akarata által kiemelt nyertes javára.
Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ miért vonakodik az előválasztások megrendezésétől, Tőkés a helyzetet eképpen illusztrálta: „a disznó azért szereti a trágyalevet, mert bár büdös, de langyos” – fogalmazott. Hozzátette azt is, nem tartja szerencsésnek azt, hogy a Szövetség sokkal inkább a magyar pártokkal áll versenyben, mintsem a román alakulatokkal, sőt, az utóbbiakkal koalícióban van. „A másik oka, hogy a szövetségiek ellenzik az előválasztást, az az a konkrét tény, hogy nem akarnak Marosvásárhelyen magyar polgármestert. Hisz, ha magyar ajkú városvezető kapná a legtöbb voksot a helyhatósági választásokon, az egyben Borbély László és Kelemen Atilla csúfos bukását támasztaná alá” – összegzett Tőkés András.
Mint ismeretes az MPP egy hetes tüntetéssorozatot szervezett az RMDSZ-székháza előtt, ahol bannerekkel és szórólapokkal felszerelve szeretnék rávenni a Szövetséget, hogy rábólintson az előmegméretkezés megszervezésére.
Kisebbségi hőérzetünk
Sike Lajos | 2012-03-27
Remek kis előadást tartott a napokban a kecskeméti nemzetközi energetikai konferencián Guttmann Szabolcs műépítész, aki pár éve az Európa kulturális fővárosaként is bemutatkozó Nagyszeben főépítésze volt, most pedig Kolozsváron igyekszik tenni azért, hogy „kisebbségi hőérzetünk” elfogadhatóbb legyen. Lényegében egy fotókkal illusztrált esszét jelenített meg.
Remek kis előadást tartott a napokban a kecskeméti nemzetközi energetikai konferencián Guttmann Szabolcs műépítész, aki pár éve az Európa kulturális fővárosaként is bemutatkozó Nagyszeben főépítésze volt, most pedig Kolozsváron igyekszik tenni azért, hogy „kisebbségi hőérzetünk” elfogadhatóbb legyen. Lényegében egy fotókkal illusztrált esszét jelenített meg. Behavazott, fagyos, zúzmarás kolozsvári képekkel indította, a Szent Mihály templommal, a Mátyás szoborral és a magyarságnak oly fontos belvárosi utcákkal. Változik a kép, és cselekvő fiatalok tűnnek fel, s próbálják elfogadhatóvá, számunkra vonzóbbá tenni a leromlott tornyot, a lepusztult könyvtárat s az egész környezetet. A konferencia közös vacsoráján a valóságban is megismerjük őket: a műépítészek új nemzedéke, Guttmann tehetséges munkatársai, akik „ a Kárpát-medencében szunnyadozó magyar közösségi hőérzet újra álmodott lehetőségét” megvalósíthatják. Mégpedig azzal, hogy a fotókon feltűnő tereket közösségi életünk színterévé teszik. Amit nem csak kell, de lehet, sőt jövőnkért muszáj. S máris jobb a kedvünk, elfogadhatóbb a hőérzetünk.
Akaratlanul Markó Béla Itt miénk a tér című verskötete jut eszünkbe. A költészet nyelvén és metaforáival ő is arra biztat, hogy a tér a miénk, vegyük birtokunkba, tegyük közösségi életünk részévé. Egy civil műépítész és egy költő-politikus ugyanúgy kívánja javítani kisebbségi hő(és köz)érzetünket.
Kérdés: így akarja-e (nemcsak verbálisan, de a gyakorlatban is) minden fontos tényező? A napokban nálunk járt a magyar külügyminiszter, s miközben dicséreteket zengett a két állam kitűnő kapcsolatáról, egy szót nem ejtett arról, hogy az RMDSZ jelenléte a román kormányban és azok a pozitív változások, amelyeket például az érdekvédelem által kiharcolt új tanügyi törvény biztosít, milyen fontos elemei a stratégiainak nevezett kapcsolatnak. Ha Kelemenék nincsenek ott a bukaresti kabinetben, nemcsak a kettős állampolgárság megadása nem ment volna simán, de azt sem engedték volna meg, hogy a Fidesz egy új pártot hozzon létre Erdélyben. Mert két ország kapcsolatában enyhén szólva szokatlan, hogy az egyik a másikban nyíltan bábáskodik egy új párt születésénél. Ha csak nem valóban igaz, amit régóta beszélnek: Orbán és Băsescu közös megegyezéssel akarja szétverni az RMDSZ-t. Mert mindkettőnek kényelmetlen. Hogy utána mi lesz, azt csak a Fennvaló tudja.
A felvidéki választások azt valószínűsítik, hogy inkább rosszabb. A Fidesz-támogatta MKP ezúttal sem jutott be a parlamentbe. Nagyon vacogni fogunk, ha Orbánék egyoldalú erdélyi ténykedése miatt ez nekünk sem sikerülne. De miért lesznek ők ettől boldogabbak?
Megjegyzés
A cikkíró újra fényesen bizonyította a szövetségiekhez való viszonyát mert egy "menő" épitész terveit összeboronálta a leköszönt elnök egyik verseskötetével, mintha kesztűként ráillene egyik a másikra...
Már egy jó ideje összehasonlításra kerülnek a szlovák és az erdélyi választók és pártok, de eddig senki sem értette meg, hogy ezeket semmiképpen sem lenne szabad egy lapra tenni, már a méretkülönbségek miatt sem.
A szövetségiek a kormányban inkább csak "bólogató jancsi"-ként mint sem érdemben vannak jelen, ezért a cikkíró dohogása csak puszta szó, mert az általuk "bitosított" érdekképviseletet akár nélkülözhetné népközösségünk. Az említett "hőérzet" helyett a haza és a rőg szeretete lenne az amire a fiataljainkat lehetne biztatni, mert akkor a gyermekeinket nem kéne többségi iskolába adnunk, nem kéne összeházasodnunk, stb.
Feltűnően rossz az emlékezete annak, aki elfelejtette, miként megy a népbutitás olyan szlogenek elcséplésével, amelyek más kontextusban világot is megtudtak remegtetni.
Előhozakodni azzal, hogy a MKP azért nem jutott volna be mert a Fidesz támogatta, kár volt, mert négy évvel ezelőtt az RMDSZ is elnöki szinten kampányolt nekik és még sem voltak eredményesek. Ez pedig mondhatna valamit, igaz ezt meg kéne érteni, de a döly és az önbizalom nem igen engedi meg a mostani szövetségi vezetésnek... Ami a Fidesz általi nyílt támogatást illeti megjegyezhető, hogy nem a párt a hibás hanem a mellette párhuzamos alakulat, amelynek a státuszával van a probléma. Egy pártot be lehet indítani külföldi segítség nélkül is. A két emlitett vezető közti egyezségre, miszerint ők akarnák szétverni a Szövetséget meg kell értenie a cikkírónak, hogy azt csak a saját vezetősége rombolja, mert az eltelt 22 év alatt eltávolódott a választóktól. Az ellenzékre nem úgy néz mint egy demokratikus formára, hanem hegemóniájának az elvesztését látja, holott már rég megérett az öntisztulásra, fiatalításra! A Szövetségnek nem lenne szabad a régi kommunista beidegződéseket folytatni, mert nem egypárt rendszerben élünk. A demokráciában a váltakozás elve nem csak papíron kell létezzen, mint ahogy a párton belüli vezetőségi tisztségek sem személyre írottak. A régi vezetők számára egy szenior testületben kell helyet fenntartani. Ne csak a kikopottak vagy a törvény ellen vétkezők legyenek lecserélve. A máramarosi szövetségi szervezetben beindult fiatalok mozgalma éppen erre utal, ami a cikkíró számára is lehet egy jel, nem csak a szövetségi vezetőknek.
De hogy a műépitész úr se maradjon ki a kritikából elmondjuk, hogy egy olyan dolgot "művelt", amivel inkább csak ártott a népközösségünk ügyének, hiszen a UNESCO listára azért került a kincses város központja, mert "érintetlen " volt! A régi épületei elvesztték varázsukat! A sokak által szeretett parkot átalalkította egy modern multifunkcionálisnak mondott térre, ezzel mintegy megbontva az addigi összhangot!
Ennek az átalakításnak pedig az volt a jövedéke, hogy egy csomó "népünnepélynek" titulált rendezvénynek, tiltakozó eseményeknek a helye legyen, és amelyek éppen a dícsért műépítész által bemutatott Szentmihály templomba misét hallgatókat zavarja - szinte naponta. A funarióta hülyeségek kiteljesedését lehet látni, hiszen sem a zászlórudak sem pedig a modern lámpák sem az asztfaltból kilővellő vízsugarak nem illenek oda. A modernitás velejárójaként a történelmi téren megszólaló hangsugárzókkal pedig a többszázéves épületek falaira ható hangnyomás miatt azok időelőtt fognak leomlani mint, ahogy nemrég az egyik erkély is tette. A tél idején pedig a nem odaillő jégpálya díszeleg, amelynek a patronja - a letartóztatott polgármester barátja - szintén zavarja a templomba levőket a nem éppen halk zenéjével. A "multifunkcionalitást" csak abban lehet látni, hogy a jégpályáról lefolyó hó-és jégdarabok elolvadásukat segíti, hogy a tér arra lejt ahol az van.
Ennek az átalakításnak pedig az volt a jövedéke, hogy egy csomó "népünnepélynek" titulált rendezvénynek, tiltakozó eseményeknek a helye legyen, és amelyek éppen a dícsért műépítész által bemutatott Szentmihály templomba misét hallgatókat zavarja - szinte naponta. A funarióta hülyeségek kiteljesedését lehet látni, hiszen sem a zászlórudak sem pedig a modern lámpák sem az asztfaltból kilővellő vízsugarak nem illenek oda. A modernitás velejárójaként a történelmi téren megszólaló hangsugárzókkal pedig a többszázéves épületek falaira ható hangnyomás miatt azok időelőtt fognak leomlani mint, ahogy nemrég az egyik erkély is tette. A tél idején pedig a nem odaillő jégpálya díszeleg, amelynek a patronja - a letartóztatott polgármester barátja - szintén zavarja a templomba levőket a nem éppen halk zenéjével. A "multifunkcionalitást" csak abban lehet látni, hogy a jégpályáról lefolyó hó-és jégdarabok elolvadásukat segíti, hogy a tér arra lejt ahol az van.
Ha csak ennyit tud tenni az ifjú szaki, akkor már most kijelenthető nem kérünk belőle. A funari időkben telepített fákat pedig kár volt kivágni - éppen akkor mikor már kizöldültek. Az a 380 darab különböző fajtájú fa alig két éves megléte alatt annyira megnőtt, hogy letudta csökkenteni úgy az alacsony mint a magas frekvenciájú városi zajt, de ezt a műépitész úr nem akarta megérteni, sőt az átjárókat kőlapokból építette meg annyira, hogy azóta a közlekedési zajszint is jóval megemelkedett! Ezt pedig az ottlakók nem méltányolják, hiszen az éjszakai pihenésüket is érinti a megugrott mértékű zajszint! (Erdélyi Polgár)
Határtalan Hírhatár Erdélyben
Totka László | 2012-03-27 23:03:04
Az egész Kárpát-medencére kiterjeszthető online lapcsoport romániai egységét mutatta be kedden Stanik István, a projekt romániai szakmai tanácsadója. Mint elmondta, több hónapos teszt-időszakot követően már nyilvánosság elé bocsátható a www.hirhatar.ro webcímen elérhető országos hírportál és a hozzá csatlakozó nagyváradi és nagyszalontai helyi oldal (www.nagyvaradi-hirhatar.ro és www.nagyszalontai-hirhatar.ro).
Az egész Kárpát-medencére kiterjeszthető online lapcsoport romániai egységét mutatta be kedden Stanik István, a projekt romániai szakmai tanácsadója. Mint elmondta, több hónapos teszt-időszakot követően már nyilvánosság elé bocsátható a www.hirhatar.ro webcímen elérhető országos hírportál és a hozzá csatlakozó nagyváradi és nagyszalontai helyi oldal (www.nagyvaradi-hirhatar.ro és www.nagyszalontai-hirhatar.ro).
A nagyváradi sajtótájékoztatón elhangzott: a Hírhatár Online Lapcsoport működése arra a felismerésre épül, hogy minden településnek szüksége van a helyi nyilvánosságot megteremtő médiumra, annak ellenére, hogy a hagyományos formákban egy kisközösség nem tudja biztosítani az ehhez szükséges anyagi és szakmai feltételeket. Ezt a problémát oldja meg a Hírhatár, amely egy, különböző településenként multiplikálható internetes hírportált hozott létre, amely közös szerveren, de saját domain név alatt működteti a helyi lapokat. Ezek a helyi oldalak rendkívül alacsony költséggel működő, független gazdasági vállalkozások, amelyek a helyi reklámpiacon szerzett részesedésből, illetve pályázati finanszírozásból, adományokból, támogatásokból biztosíthatják a működésükhöz szükséges bevételeket.
Monostori Károly (középen) és Stanik István a Hírhatár portált ismertető nagyváradi sajtótájékoztatón
A helyi portálok elindítását bárki megpályázhatja, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik, és jogi személyként franchise szerződésben vállalja a Hírhatár Lapcsoport szakmai, etikai és üzleti feltételeit – mondta el Stanik István. A helyi hírportál tulajdonosa, az éves franchise díj megfizetése ellenében, kulcsrakész hírportált kap: domain nevet, szervertárhelyet, dizájnt, portált működtető optimizált szoftvert, a működés újságírói-szerkesztői, marketing és értékesítési dokumentációját, valamint a tartalom nyolcvan százalékát és a reklámfelület bérbeadásának jogát. Terveik szerint egymillió potenciális olvasóhoz kívánnak szólni 75, de legkevesebb 50 helyi lap csatlakozásával.
A helyi lapok beindulása után a különböző városok Hírhatár oldalainak fontosabb hírei a www.hirhatar.ro központi oldalon futnak egybe, amely aztán lehetővé teszi az olvasók számára, hogy az országos és nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális témák mellett, a csatlakozott városok helyi híreiről, eseményeiről, történéseiről szóló tudósításokat is böngészhessék – hangzott el Hírhatárt bemutató tájékoztatón. Stanik szerint a Hírhatár egyszerre a legkisebb és a legnagyobb szerkesztőség, hiszen minden lapot egyetlen személy szerkeszt, de úgy, hogy rendelkezik még másik 49 újságíró kolléga szakmai teljesítményével.
Monostori Károly médiaszakember, aki Benczi Boglárkával együtt vállalta fel a Nagyváradi Hírhatár működtetését, elmondta, hogy a februári tesztidőszakot követően, másfél hónap alatt 300 hír került fel a www.nagyvaradi-hirhatar.ro-ra és a Facebook profil tanulsága szerint egyes hírek már átlépték a 100-as „like” számot, ami ilyen rövid idő alatt igen jó eredménynek minősül. A honlap látogatottsága pedig meghaladta a kétezret, és napról napra nő.
Erősít a nemzeti oldal
ÚMSZ | 2012-03-27 23:01:33
Beigazolódtak az ÚMSZ év eleji értesülései, miszerint a Tőkés Lászlóék politikai érdekeltségébe tartozó Udvarhelyi Híradó Kft.-hez készül átigazolni Dénes László újságíró.
Beigazolódtak az ÚMSZ év eleji értesülései, miszerint a Tőkés Lászlóék politikai érdekeltségébe tartozó Udvarhelyi Híradó Kft.-hez készül átigazolni Dénes László újságíró. A Reggeli Újság volt főszerkesztőjét a kiadóvállalat az Udvarhelyi Híradó napilap lapigazgatójává nevezte ki – írta kedden az MTI. Lapunk idei január 4-i számában A „Tőkés-trösztnél” Dénes? címmel közölt írást név nélkül nyilatkozó forrásokra hivatkozva arról, hogy a nagyváradi napilap főszerkesztője megválik tisztségétől és tárgyalásokban áll az Udvarhelyi Híradó kiadóval. Dénes Lászlót akkor nem tudtuk elérni, ám másnap a Reggeli Újságban dörgedelmes írásban cáfolta az ÚMSZ értesüléseit.
Változások történtek az Udvarhelyi Híradóhoz tartozó másik sajtótermék, az Erdélyi Napló élén is. A kiadó Csinta Samut nevezte ki a hetilap főszerkesztőjévé. Az új főszerkesztő az MTI-nek elmondta, elvileg március 19-től érvényes a kinevezése, de április elsejétől veszi át Makkay József leköszönő főszerkesztőtől a hetilap irányítását. Hozzátette, nemcsak személyi változás történik az Erdélyi Naplónál. Egy olyan színes magazin kialakítására kapott megbízást, amilyen még nem létezett az erdélyi magyar sajtópiacon. Hozzátette, az új lap a jobboldali konzervatív értékek mentén szeretne igényes, tartalmas olvasnivalót nyújtani az erdélyi magyar közönségnek. Csinta Samu 2008-ig a Krónika napilap főszerkesztője volt, azóta a Háromszék napilap újságírójaként dolgozott. Kijelentette, több hónapos átmeneti időszak következik az Erdélyi Napló életében, ősz elején jelenik meg az A4-es formátumú színes magazinná alakult Erdélyi Napló, amely a Heti Válasz példáját szeretné követni Erdélyben.
Az Udvarhelyi Híradó Kft. – amely eredetileg az azonos nevű udvarhelyszéki napilap kiadására alakult – a magyarországi kormányváltás után az egyik legjelentősebb erdélyi magyar lapkiadóvá nőtte ki magát. Kiadja az Udvarhelyi Híradó, a Csíki Hírlap, a Vásárhelyi Hírlap és Gyergyói Hírlap napilapokat, az Erdélyi Napló hetilapot és januártól a Krónika napilap kiadását is átvette. A kiadóhoz tartozik ugyanakkor a Székelyhon hírportál is. A kiadóvállalatban 2011 júniusában a Magyarországon bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány szerzett többségi tulajdonrészt, az ügylethez a Szerencsejáték Rt. biztosított 250 millió forintos támogatást.
Megjegyzés
Nagyon sajnálnánk, hogy ha beigazolódna, hogy Makkai József már nem lesz az Erdélyi Napló főszerkesztője. (Erdélyi Polgár)
Biró Zsolt: erős nyomást gyakorol az RMDSZ az erdélyi magyar sajtóra
Az olvasónak tudnia kell, hogy sok esetben közelharcot kell folytatniuk az ellenzéki alakulatoknak azért, hogy betartassék az egyenlő távolság elve. Van amikor sikerül is, ezért köszönjük a Krónika szerkesztőségének, hogy megjelentette az alábbi cikket:
2012. március 19.
El a kezekkel a sajtóról! – jelmondattal tartott sajtótájékoztatót az RMDSZ Maros megyei székháza előtt Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt tanácselnök-jelöltje. A Marosvásárhelyi Rádió fél éve fizetés nélküli szabadságon lévő munkatársa arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a szövetség pénzzel próbálja befolyásolni, esetenként sarokba szorítani az anyanyelvű sajtót. Biró ugyanakkor azokra a családi összefonódásokról is szólt, melyek a hazai magyar médiát jellemzik.
„Nem tisztességes, hogy Markó Bélával a felesége készít úgymond pártatlan interjút a közszolgálati televízióban. Nem jó, hogy ugyanezt teszi Borbély László felesége is, aki a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatója volt, de nyugdíjazása után is pozícióban maradt, továbbra is ő felel a romániai kisebbségek műsoraiért. Nem kevésbé szembetűnő, hogy Borbély Melinda helyébe a kormány jelöli az utódot Szász Attila személyében, aki még nem is versenyvizsgázott, de már szétkürtölte mindenütt, hogy azért mondott le az Országos Audióvizuális Tanácsban betöltött tisztségről, mert a vásárhelyi rádióhoz kerül főnöknek. Szintén nem helyes, hogy politikai okok miatt menesztik a Kolozsvári Televízió magyar adása éléről Bardócz Sándort, és helyébe odateszik az RMDSZ-hez kötődő Sebesi Karen Attila feleségét” – sorolta észrevételeit Biró.
A politikai pályára készülő rádiós újságíró megállapítását osztja a Mircea Toma vezette Országos Sajtófigyelő Ügynökség is, melynek felmérése szerint a hazai magyar nyelvű sajtó, beleértve az írott és elektronikus médiát egyaránt, több mint 80 százalékban tulajdonosi, finanszírozási, személyi és családi kötődésű, avagy hivatali alárendeltségi viszonyban van az RMDSZ-szel.
„Ez sajnos legtöbb sajtóorgánum irányultságán meg is látszik, tisztelet a kivételnek” – fejtette ki Biró Zsolt. Elmondta, a magyar közösségnek a szólás és sajtó szabadsága érdekében kell szót emelnie ez ellen, és arra kérte a médiafogyasztókat, hogy „monitorizálják” a sajtótermékeket, így biztosítva a civil kontrollt. Szerző(k): Szucher Ervin
2012. március 27., kedd
A stratégia nem elég, tettekre van szükség
2012. március 27.AgrárHírek (részlet, a teljes cikket itt olvashatják: http://kolozsvari-mpp.blogspot.com/2012/03/strategia-nem-eleg-tettekre-van-szukseg.html )
Bevezetés
A magyar parasztság mindig a jobboldalra szavazott, onnan várta a megváltást. Az idősebb generációt magángazdálkodás nosztalgiája, a fiatalokat történelmi tapasztalatok hiányában az illúziók motiválták. A rendszerváltás azután meghozta számukra a várva várt magángazdálkodást. Nem kellett többé munkaelosztásra járni, mindenki maga oszthatta be az idejét. Kapott durván egy hektár földet emlékül, meg némi kárpótlási jegyet. Eredetileg arra számított, hogy visszakapja a földjeit, hisz a telekkönyvek megvoltak. A kapitalizmus azonban nem így működik. Az Antall kormány mindenkit kárpótolt valós, vagy vélt sérelméért, és mivel kezdetben más kínálat nem volt, földet lehetett licitálni. Ez tudatos politika volt arra, hogy a mezőgazdaságon kívül állók szerezhessék mag a földtulajdont, hogy azután azt bérbe adhassák, és a bérleti díjban a gazdálkodó az örökkévalóságig fizesse a kárpótlást az új tulajdonosnak, aki sokszor azt sem tudta, hogy merre van a földje. A termelői árakban nem volt benne a bérleti díjak fedezete, így nem meglepő, hogy a gazdálkodás súlyos csalódást okozott. Mintegy tízezer külföldre szakadt hazánkfia is részesült kárpótlási jegyben, mellyel akkor legálisan szerzett földet. Az események kapcsán az óriási értékű mezőgazdasági termelő vagyon is ebek harmincadjára került. A parasztság ölbe tett kézzel nézte végig saját kisemmizését. Az Antall kormány közvetlenül a bukása előtt próbálta korrigálni a hibát, de egyrészt már elkésett vele, másrészt a külföldiek mellett a magyar gazdasági társaságoknak is megtiltotta földszerzést. Ezzel megásta az állattenyésztés sírját. A korszerű telepek ez utóbbiak birtokában voltak, akik a továbbiakban bérelt földön termelhették meg a takarmányt. A háztáji állattenyésztés eleve elsorvadt, a nagyüzemit pedig a ráfizetés miatt sorban számolták föl. Ez a folyamat most is tart, és nem véletlen, hogy hagyományos állattenyésztési termékeinkből behozatalra szorulunk. A kiváló szakembergárda hiába tiltakozott, aztán egy idő után szétszéledt, vagy más lehetőség híján kényszervállalkozóvá lett. Korábbi több évtizedes munkájáért köszönet helyett fenyegetést és zöldbárózást kapott.
A kisüzemi, családi gazdálkodás egész Európában csak az Unió adófizetőinek támogatásával tartható fenn. Belépésünk után a gazdák jövedelempótló, és fejlesztési támogatása javított a helyzeten, de szemmel látható, hogy a piacról való kiszorulásunk egyre több termék esetében szembeötlő. Az élelmiszer árakat a szupermarketek versenye valamennyire kordában tartja. Ha az árakat a hazai termelők alakíthatnák, áruhiány lenne, és szerény becslések szerint is legalább 30 százalékkel többet fizetnénk a kasszánál.
A jobboldali konzervatív politika persze sikeresen a maga javára fordította az eseményeket. Kihasználta azt, hogy a gazdák vakon hittek az ígéretekben, ment a zöldbárózás, meg olyan vádak, hogy a véráztatta magyar földet külföldiek kezére játsszák. Ez elég volt a folyamatos tüntetésekhez, melyek mögött az állandó uszítás is szerepet játszott. Érdekes módon most még nem tüntetnek érdemben a gazdák, igaz, hogy nincs is, aki uszítsa őket. Hozzáteszem, hogy nem a tüntetéseket kellene kiprovokálni, hanem tenni kell a gazdák érdekében.
Az Orbán kormány semmiféle agrárpolitikát korábban nem hirdetett meg. Hatalomra kerülése után végül színt kellett vallani. A parlamenti államtitkár által széles körben meghirdetett agrárpolitika lényege az állami földek bérbeadása lett volna családi gazdaságok számára. Kiderült azonban, hogy az elmúlt időszakban hatalmas birtokok kerültek „fű alatt” kormány közeli körök tulajdonába, illetve bérletébe. Az állami földek bérbeadása titkosítottan történik, és nem véletlenül. Semeddig sem tartott ezek után az államtitkárt meneszteni, aki viszont „hálából” kiteregetett. Nevén is nevezett néhány új „zöldbárót”, akik hamarosan az interneten találták magukat. Néhány rájuk vonatkozó jelzője megérdemli, hogy idézzük: „zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók.” A távozó államtitkár ezzel a szöveggel belopta magát a gazdák szívébe, szerényen tüntettek is mellette. Érdekes módon a karvalytőke birtokszerzésével az MSZP is tisztában volt, de tudni nem, csak sejteni lehet, hogy miért, szó nélkül hagyta az egészet, nem kovácsolt belőle politikai tőkét. Egyedül a profi Gőgös Zoltán vívja magányos harcát. Egyébként a párt vezérkarát soha nem érdekelte érdemben a mezőgazdaság és a vidék, kipipálták, megelégedtek a szónoklatokkal, és az egyre fogyó voksokkal. Az agrárérdekek képviselete mind az elnökségben, mind az Unióban súlytalan. Nem kívánok múltba révedni, de amikor annak idején Fehér Lajos azt mondta Kádár Jánosnak, hogy most minden erővel a mezőgazdaságra kell koncentrálni, akkor nem lehetett félrebeszélni, kötelező volt egy irányba húzni a szekeret. És így lehetett nemzetközileg is elismert eredményeket elérni. A parasztság létbiztonságban élt, az élelmiszer olcsó volt. Ezt a korszakot szokás csak úgy egyszerűen átkosnak nevezni, holott nem ártana mindazt átvenni, ami jó volt.
A stratégia nem helyettesíti az azonnali cselekvést, legfeljebb elaltat
Elégedjünk meg a fenti helyzetértékeléssel, és térjünk át néhány fontosabb tényezőre, amelyek az élelmiszer gazdaságot alapvetően befolyásolják, és amelyeket nem elég hosszútávú stratégiaként kezelni, hanem kormányzati feladatként kell programba venni, és haladéktalanul meg kell oldani. Főként ez érdekli ugyanis az élelmiszer gazdaság szereplőit, elsősorban a gazdákat és vállalkozókat. Persze nem árt, ha van előre tekintés, de nekik a jelenben kell megélni.
A hosszútávú stratégia témaköre kormányról kormányra visszatér. Ez már az ötvenes évektől így volt, csak akkor még három és ötéves tervnek nevezték. Mindig csodaszerként kezelték, holott arra volt jó, hogy elterelje a figyelmet az akut, azonnal megoldandó problémákról. A tervciklus végére azután alig lehetett egy példányt előkotorni a fiókok mélyéről, hogy „kiértékeljük” a teljesítést. Ez részemről önkritikának is tekinthető. Joggal érhet elmarasztalás, hogy miért nem akkor voltam okos, mikor a bársonyszékben ültem. Az adott történelmi helyzetbe azonban bele kell helyezni a történéseket, amiket el szoktak felejteni. 1997 tavaszán például olajszőkítő és borhamisító csoportokkal a háttérben először vonultak tömegesen utcára a gazdák. Nem a stratégia hiányzott nekik, hanem tiltakoztak az adatszolgáltatási kötelezettségek ellen, holott látni kellett, hogy a közeledő uniós csatlakozás rendkívül precíz nyilvántartásokat követel, amelyekre el kellett kezdeni a felkészülést. A tüntetések nyomására 1997-ben az EU-konform adminisztráció megkövetelése helyett Agrár Kerekasztallal, Nemzeti Agrárprogrammal, és az úgynevezett agrártörvénnyel csitítottuk a kedélyeket, de a problémák megoldását csak elodázni tudtuk. Ezzel nem a hosszú távú gondolkodás szükségességét tagadom, hanem azt nyomatékosítom, hogy a napi problémák megoldása ennél sokkal fontosabb. A gazdát nem az érdekli, hogy mi lesz öt vagy tíz év múlva, hanem az, hogy el tudja-e adni a terményét és mennyiért, időben megkapja-e az ellenértékét, lesz-e miből megvenni a műtrágyát, vetőmagot, tud-e fizetni a benzinkútnál a gázolajért. Aki csak megjósolja, minden felelősség nélkül, hogy mi lesz a távoli jövő, de a napi problémákat elkerüli, az fél a valós gondoktól, és aligha tudja azokat orvosolni. Megjegyzendő, hogy minden beavatkozás, bármennyire is jó szándékú, nemcsak barátokat, hanem ellenségeket is szül.
A gazdálkodás, vállalkozás elmélyült gondolkodást, és elemző munkát igényel. Nem meglepő, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás évtizedei alatt az egyéni gazdálkodásról és annak felelősségéről sajnálatosan leszoktatott, bérmunkássá vált valahai magyar paraszt elfelejtette a ceruza használatát. Sajnálatos módon ennek a levét ma is isszuk, illetve isszák, de különösen ittuk akkor, mikor eljött az igazság pillanata, az Unió tagjává válás. Amikor a magyar piac világpiaccá bővült egyik napról a másikra. A csatlakozási tárgyalásokon évekig bizonygattuk magas színvonalú felkészültségünket és versenyképességünket. Sajnos csak szavakban és nem tettekben. Az EU intézményrendszerének késedelmes beidegzése, a regisztráció hiányosságai és egyéb adminisztratív kötelességek, mint a támogatások előfeltételei, súlyos gondokat okoztak a pénzek időben történő lehívásához, különös tekintettel az EU utó finanszírozási rendszerére. A felkészületlenségre önhibáján kívül ráment egy miniszterünk. Ebből következik, hogy a hosszútávú stratégia mellett szükség van taktikára is, amely tartalmazza a konkrét tennivalókat. Ma aligha lehet megjósolni, hogy mi lesz például 2017 és 2020 között. Az viszont meg kell tervezni, hogy mit teszünk 2015-ig. Meg kell jegyeznem, hogy nem minden gazda felejtette el a ceruzát. Van, aki átugrotta, és számítógépre váltott. A jövőben nekik lehet bizodalmuk.
A már említett 1997. évi CXIV. törvény, illetve annak 2005 évi XXVIII. törvénnyel módosított változata kötelező jelleggel írja elő, hogy a kormány az agrárgazdaság előző évi helyzetéről köteles az országgyűlésnek beszámolni. Az 1997-ben, a fenti törvény által életre hívott Agrárgazdasági Tanács a kormány 2010 évi beszámolójához figyelemre méltó észrevételeket tett, és 14 javaslatot fogalmazott meg, melyet szerencsés lenne, ha az illetékeseknek figyelmébe vennének. Itt rövid és középtávú, tényleges problémákról van szó.
Csatlakozom az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásához. Ahhoz társulva, azt kibővítve szeretném felhívni a figyelmet az általam legfontosabbnak vélt további feladatokra. Teszem ezt azért is, mert a szakma szereplői gyakran úgy gondolják, hogy a feladatok megoldása az agrárpolitikában csupán tetszés és elhatározás kérdése. Azt teszünk, amit akarunk, az agrárpolitika konkrét megvalósítása jó, vagy rosszindulat, netán hangulat kérdése. Sokan, akik az adózásról csak hallottak, azt gondolják, hogy van pénz, csak nyomtatni kell, és eszükbe sem jut, hogy támogatás abból van, ha azt az adófizetőktől beszedik. Erről a gondolkodásmódról le kell szoktatni az embereket. Az adóelkerülésre kifundált őstermelő kategória nyugodtan minősíthető hungarikumnak. A behatárolt lehetőségeket, a szűk mozgásteret világosan el kell magyarázni a gazdálkodóknak és tudatosítani bennük, mert túl sok az elvárás, sőt követelés az államtól, pontosabban az adófizetőktől, megszokottá vált a másra mutogatás. A kormányt és az EU-t szidni pénzbe nem kerül, és sokak számára ezzel a probléma már meg is van oldva.
Élelmiszer gazdaságunk előrehaladása elsősorban a fejekben dől el
Még mielőtt végleg elfeledtetnék, be kell mutatni a nagyüzemi gazdálkodás eredményeit, a világ szinvonalú termelési rendszereket, melyek az ország legeldugottabb területein általánosak voltak, és nem utolsó sorban azt a szociális hálót, amelyet azóta sem tudtak pótolni. Tájékoztatni kell a lakosságot, különösen a fiatal korosztályt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás tette lehetővé a nyugdíj bevezetését a termelőszövetkezeti parasztság számára. Ha ez nem történt volna meg, vajon miből élne a falvak idős generációja? Be kell mutatni a sajátos magyar modellt, amelynek jelentős országok a csodájára jártak, amely a háztáji gazdaságokat integrálta, és gazdaggá tette azokat, akik szerettek dolgozni. Ekkor szűnt meg az alvég és felvég kasztrendszere. Ekkor épültek újjá a falvak, tűntek el a cselédlakások, épültek át garázsokká a korábbi pajták és istállók a házak mögött, és ekkor tudták egyetemekre küldeni a gyerekeiket a parasztok. A szakmunkások képzése természetes volt. A Lajta-Hansági Állami Gazdaságban például három helyen folyt gépszerelő szakmunkásképzés előadótermekkel, kollégiumokkal, és a legkorszerűbb technikák helyszínen történő gyakorlati elsajátításával, végül munkahelyek biztosításával. Ez jellemző volt a korszakra. Hol vagyunk ma ettől? Ma azt panaszolják és tanítják, hogy a parasztokat beverték a szövetkezetbe, lovukkal, boronájukkal együtt. Arról nem szól a fáma, hogy az unokáik már olyan traktorokat és kombájnok vezettek a tsz-ben, melyek fülkéje semmiben sem különbözik egy luxusautóétól, televízióval, GPS-el, mobiltelefonnal, rádióval felszerelve. Jó lenne ezt ma is megközelíteni. Nem titok, hogy ebben pártutasítások is szerepet játszottak. Ma a pártutasítások teljesen más irányúak. A fiatal korosztály a múltról szinte semmit nem hall, nem tud, így könnyen megtéveszthető.
Az élelmiszer stratégiai termék, melyet vidéken kell megtermelni
Ebben a témakörben nem mellőzhető a mezőgazdaság, feldolgozóipar, és a kereskedelem, mint termékpálya összefüggéseinek vizsgálata. Nem elég kiragadni valamelyiket közülük, mert egyik következik a másikból. A termelés célja viszont a végtermék értékesítése, még pedig minél nagyobb hozzáadott érték realizálása mellett. Az árhoz bevételként kapcsolódik a támogatás számos formája, amely Európában bevett gyakorlat. Ezeknek kell biztosítani a bővített újratermelés, de legalább a fenntarthatóság forrásait.
Tudatosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelés szolgálja ki az élelmiszeripart, az élelmiszeripar pedig a kereskedelem, illetve a fogyasztók igényeit, és nem fordítva. A kormányzatnak olyan környezetet kell teremteni, hogy mindegyik szektor találja meg a számítását. Ehhez átgondolt nemzeti támogatás és adópolitika kell. Az élelmiszer gazdaság, élelmiszerellátás és a foglakoztatás érdekében a támogatásokat kiemelten a vidékre kell koncentrálni, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekre. Mindennek előfeltétele a gazdák által létrehozott és működtetett szövetkezeti háttér. Ahogy ezt a politikában Károlyi Sándor gróf, majd a gyakorlatban Újhelyi Imre magyaróvári akadémiai tanár több mint száz éve sikeresen megalkották.
A régi rómaiak szerint szabad emberhez egy foglalkozás méltó, az pedig a mezőgazdálkodás. Itt említjük meg, hogy a tömegélelmezés már akkor sem volt ismeretlen fogalom. A római légiók ellátását csak szervezetten lehetett megoldani, és ezt a célt szolgálta az akkor még zöldebb Szicíliában hatalmas nagybirtokokon rabszolgákkal termeltetett gabona, amelyet gályákkal szállítottak rendeltetési helyére. Tömegélelmezés tömegtermeléssel. Ez sejteti az egyre gyarapodó népesség ellátását a távoli jövőben. Most sem kell idegenkedni tőle. Száz évvel ezelőtt a vidék lakossága nálunk is többnyire a saját maga által termelt élelmiszereket fogyasztotta. Azóta sokat változott a kép. A XX. századra alapvetően átalakult a mezőgazdaság szerepe. A városok fizetőképességüknek függvényében szívták fel a piacokra vitt naturáliákat. Ahogy a polgárosodás előrehaladt, az ipar és kereskedelem fejlődött, nagyobb tömegű élelmiszert igényelt, és azt egyre inkább feldolgozott formában. Ez a tartósítással indult, majd a konyhakész termékekben csúcsosodik ki. Feldolgozó iparágak serege jött létre, amelyek óriási koncentráción mentek keresztül. Napjainkban is ez a fő irányzat, része a globalizációnak, melyben a befektetések, a termelés, feldolgozás és értékesítés túlnőnek a nemzeti kereteken, nemzetek fölöttivé válnak. Aki ma előállít egy terméket, részévé válik a világpiacnak, nem tekinthet el annak hatásaitól. Ezeket a folyamatokat meg kell értetni, és alkalmazkodni kell hozzájuk.
A Darányi Terv bemutatásakor elhangzott, hogy Magyarország agrárország. Amennyiben ez alatt azt értjük, hogy nemzetgazdasági és társadalmi jelentősége sokszorosa a különféle területeken elfoglalt néhány százalékos részarányának, akkor fogjuk rá. A verbális kinyilatkoztatást azonban legalább ilyen mértékű odafigyelésnek, és intézkedéseknek kellene követnie. Az azért ne felejtsük el, hogy bármilyen zseniális miniszter volt Darányi, a paraszti tömegek felemelését, életszínvonalának javítását nem tudta megoldani. Másfél millió ember a jövőt nem itthon, hanem Amerikában képzelte el. Ha nem is a legmeghatározóbb, de a legfontosabb és a legsikeresebb ágazat valóban lehet, és volt is a magyar élelmiszergazdaság. Példa erre az 1965-85 közötti időszak. Kapronczai István írja: „A világháborútól a rendszerváltásig a mezőgazdaság fejlesztésében a keleti blokk országai közül hazánk jutott a legmesszebbre, amit az eredmények az európai szinttel való egybevetése bizonyított.”
Az élelmiszer gazdaságnak fontos, és nem mellőzhető sajátosságai vannak. Ilyen a koncentráció, mint a versenyképesség egyik alapja. A szétszórt, sokszor felaprózott termelő egységek aligha tudnak a kihívásoknak megfelelni. Másik ilyen követelmény a szövetkezés, és egyéb integrációs formák. A közös fellépés, a termelési láncok összehangolása nélkül semmiféle természet adta előnyt nem lehet kiaknázni. Végül a termelés specializálása is itt említendő meg. Nem sokfélét kell termelni, hanem kevesebb félét, de azt a leghatékonyabban. „Rá kell állni” a legperspektivikusabb termékekre, és terjeszkedni kell a piacon. Mondhatjuk azt is, hogy ki kell szorítani a konkurenciát. Nem véletlen, hogy a multik a piaci részesedés minél nagyobb arányát akarják megszerezni. Nem csak hogy akarják, de kényszerülnek is erre talpon maradásuk érdekében. Nem árt komolyan venni a legnagyobb piacbefolyásoló országok gazdálkodóinak szemléletét, akik évszázadok óta saját zsebből gazdálkodtak, saját pénzüket tették kockára, és rákényszerültek a fenti tényezőkhöz való alkalmazkodásra. Ahhoz, hogy az őshonos fajtákat megőrizzük, nem kell az alkotmány. Ugyanakkor nemzeti érdek, hogy távol kell tartanunk őket a versenyszférától. Támogatásukkal az adófizetők is nyilván egyetértenek.
Az élelmiszer termelés húzóereje a fogyasztás. Ezen a területen az elmúlt száz évben óriási változások következtek be. A népesség koncentrálódott, hatalmas, több milliós városok és övezetek jöttek létre, amelyek kereslete a hagyományos módszerekkel nem elégíthető ki. A tömeges élelmiszer ellátás koncentrált, integrált termelést és kereskedelmet igényel. Bármennyire is elfogadjuk, hogy az agrártermelés természet-közeli tevékenység, kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a tömeges élelmiszer ellátás csak iparszerű módszerekkel történhet, ahol a kézi munkaerőt a gépi technika váltja fel. A manufakturális eszközökkel előállított termékek helyi jelentőséggel bírhatnak, ha van hagyomány, tőke és hozzáállás. A legfontosabb, hogy alkalmazkodni tudjon a vásárlók igényeihez. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a magyar elsősorban az árat nézi, utána a minőséget, és kevésbé érdekli, hogy magyar, vagy külföldi a termék.
