Túros-Bense Levente 2012.10.04.
Több ágazati operatív program esetében is drasztikus korrekciókra számíthat Románia, miután Brüsszel súlyos szabálytalanságokat tapasztalt a közbeszerzési eljárásoknál. Az elszámolásokat négy program esetében már júliusban felfüggesztette Bukarest, a vészesen alacsony, abszorpciós ráta a visszafizetések miatt tovább csökkenhet. Az Európai Bizottság azzal fenyegeti Bukarestet, hogy ha két hónap alatt nem küszöböli ki a júliusi audit során feltárt szabálytalanságokat, valamennyi pályázati forrást megvonják az országtól.
Euró-százezres visszakövetelések
A szállítási, a regionális, a gazdasági versenyképességet növelõ és a környezetvédelmi operatív programok költségvetésének kiigazításáról még folynak a tárgyalások Brüsszel és Bukarest között, de az már most biztos, hogy a humánerõforrás fejlesztését célzó program esetében a megpályázott összegek 25 százalékát nem hagyják jóvá – ismerte el néhány napja elõször Leonard Orban, az európai ügyek romániai minisztériumának vezetõje. A kiigazítás mértéke több százezer eurós nagyságrendû is lehet. Románia augusztus végéig a 2007 és 2013 között rendelkezésére álló 19 milliárd euróból alig 1,861 milliárd eurót hívott le a hét ágazati operatív program keretében, ami 9,69 százalékos abszorpciós rátát jelent – áll a minisztériumi jelentésben.
Aggasztó, hogy az európai országok és Románia közötti abszorpciós különbség egyre növekszik, minden jel arra utal, hogy a lemaradást Bukarestnek már nem sikerül behoznia – jelentette ki ugyanakkor Angela Martinez-Sarasola az EU regionális igazgatóságának Romániáért felelõs biztosa. A következõ idõszakban – a részleges felfüggesztések ellenére – Bukarestnek minél több fizetési elszámolást kellene Brüsszelbe küldenie, hogy maradjon elegendõ idõ a pénzek tényleges lehívására.
Az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben kezdte újra kifizetni Romániának az operatív programok keretében igényelt pénzösszegeket azzal a feltétellel, hogy Bukarest köteles legkésõbb 2012 június végéig pályáztatási rendszerét új, átlátható alapokra helyezni. Martinez-Sarasola szerint azonban a bukaresti vezetésnek továbbra sincs konkrét, a hatékonyabb lehívási arányt elõsegítõ terve, miközben a nemzetközi intézmények által felajánlott segítséget is rendre visszautasítják a román hatóságok.
Inkompetencia és korrupció
„Az EB azért szabta ki a korrekciókat, mert a pályázati források lehívását nem adminisztrálták megfelelõen, sok esetben nem folytattak le közbeszerzési eljárást, vagy a pályáztatás illetve annak lebonyolítása nem felelt meg a brüsszeli elõírásoknak” – mondta el az Erdélyi Naplónak Dezsõ Péter, a Goodwill Consulting Románia ügyvezetõje. A humán erõforrás operatív program keretében például valamennyi ellenõrzött projektnél találtak rendellenességeket, de a regionális operatív program keretében a megyei utak építését támogató II. számú tengelyen belül sem akadt egyetlen olyan pályázat sem, ahol ne tapasztaltak volna eljárási hibát. Ez az a tengely, ahol gyakorlatilag a teljes rendelkezésre álló összeget megpályázták, Brüsszel azonban várhatóan nem fizeti ki a számlák ellenértékét.
A szociális alapnál már az odaítélések is gyanús körülmények között zajlottak, több esetben is büntettek például összeférhetetlenségi okok miatt, de több korrupciós esetre is fény derült.
A minisztériumban valóságos rablás folyt az uniós pénzek körül – ismerte el hatalomra kerülésekor Victor Ponta miniszterelnök is. A kormányfõ a 2008 és 2012 közötti idõszak nyolc munkaügyi miniszterét és a szociális alap négy menedzserét vádolta korrupcióval vagy hûtlen kezeléssel, Ioan Botiº is egy hasonló humánerõforrás-programot érintõ összeférhetetlenségi ügy miatt kényszerült lemondani.
Senki sem lát tisztán
A rendellenességek nagy száma azzal is magyarázható, hogy a lehívott pénzalapok alig 15 százaléka került a magánszektorba, a többit az állami projektek kapták, ahol nagyobb az esély a visszaélésekre vagy szakmai inkompetenciára. A hivatalos összesítések továbbra sem teljesen átláthatók, az adatok között komoly ellentmondások és hézagok tapasztalhatók. A hét operatív program augusztus végi helyzetét tükrözõ táblázatban például 35029 leadott pályázat szerepel, amibõl 11037 nyertesként van feltüntetve, a többirõl azonban nem lehet tudni, hogy vesztes vagy elbírálás alatt lévõ pályázat.
Érdekes adat az is, hogy Románia több mint 4,2 milliárd eurót fizetett ki pályázatokra, de kevesebb, mint felére, 1, 9 milliárd euró értékben nyújtott be visszaigénylési kérelmet az EU-hoz. Egyes becslések szerint Románia a rendelkezésére álló alapok mindössze 4 százalékát hívta le ténylegesen, miközben 15 százaléknak megfelelõ összeget fizetett ki. Ezek jelentõs részére már be sem nyújtottak támogatási kérelmet Brüsszelben.
A korrekciók szintjét még nem lehet pontosan tudni, egyelõre az sem tisztázott, hogy a kiigazítások teljes programot vagy csak bizonyos ágazatokat sújtanak majd. Mivel Bukarest júliusban felfüggesztette az elszámolásokat Brüsszellel, és a már megérkezett források egy részét is
vissza kell fizetnie, az abszorpciós ráta várhatóan még mélyebbre zuhan, érdemi változás ez ügyben nem várható az év végi választásokig.
Zavaros jövõkép
Az is kérdéses, hogy az új kormány mennyire lesz képes operatív fellépésre, mit tesz annak érdekében, hogy az utolsó száz méteren minél több pénzt lehessen még lehívni. Noha az elõzõ évekhez képest történt elõrelépés – a pályázatok elbírálását, és a kifizetések ellenõrzését például megszervezték, megkezdõdött a folyamatok ésszerûsítése, több, korábban technikai kérdésre is jogszabályba foglalt válasz született –, félõ, hogy kifutnak az idõbõl, és nem lesz elegendõ idõ új alapokra helyezni a rendszert, új stratégiát kidolgozni, és kiírni az új pályázatokat. A határidõ ugyanis 2013. december 31-én lejár, addig minden pályázatot el kell bírálni, és le kell szerzõdni a feleknek.
Hasonlóan fontos kérdés, hogy honnan teremti majd elõ Bukarest a pályázatokhoz szükséges önerõt. Dezsõ Péter szerint Romániának az IMF-fel és Brüsszellel ápolt viszonya is jónak mondható, elképzelhetõ hát, hogy rövidtávú segítséget kér majd a kormány a nemzetközi hitelezõktõl.
De valószínûbb, hogy Bukarest a könnyebb utat választja, és csak a következõ, 2013-2020-as pályázati periódusra koncentrál, hagyja elúszni a jövõ év végéig még lehívható pénzeket. Ilyen körülmények között Románia nettó befizetõ marad, hiszen évente mintegy 1,4 milliárd eurót utal a közös uniós kasszába, miközben 2007 óta összesen 1,86 milliárd eurót kapott.
Túlzott optimizmus?
A Magyarországnak 2007 és 2013 között járó uniós pénzek alig több mint egyharmadát fizették ki eddig – állítja egy tanulmányban a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Szebeni Dávid. A szakértõ szerint az egyik fõ gond az anyaországban is az önerõ hiánya, illetve az intézményrendszerben tapasztalható roppant lassú, bürokratikus ügyintézés. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ezzel szemben azt állítja, hogy az uniótól ebben a költségvetési ciklusban, tehát 2013 végéig lehívható pénzek 72 százalékára leszerzõdtek, 10 százalékkal többre, mint az említett tanulmány állítja. A jövõ év végéig ezt a számot 100 százalékra kell emelni, ami az NFÜ szerint teljesíthetõ. A források lehívását leginkább az veszélyezteti, hogy nem mûködnek a támogatást elnyert projektek, a folyamatot azonban megkönnyítheti az állami intézményeket segítõ új Önerõ Alap, illetve a szállítói elõleg, amellyel a kedvezményezetteknek csak a fejlesztés végén kell elszámolniuk.
