2013-09-13
A Tisza teljes vízgyûjtõjének legsúlyosabb problémái a Felsõ-Tisza vízgyûjtõjén keletkeznek. A szennyezõdések eredõi döntõ mértékben a romániai Máramaros megyében korábban folytatott színesérc-bányászat leállítását követõen felhagyott bányaüzemek, visszamaradt meddõhányók, zagytározók.
Ugyancsak ide számítanak Kárpátalján a Tiszába közvetlenül, illetve a mellékfolyókon keresztül kerülõ szennyvizek, szennyezõdések.
Cãtãlin Chereches, Nagybánya polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a város és Máramaros megye földrajzi elhelyezkedése okán a cianidos technológia alkalmazásának engedélyezése esetén bekövetkezõ esetleges újabb szennyezés sokkal hosszabb szakaszon károsítja a Tiszát, mint egy Verespatakról kiinduló. Ezért a Verespatakra tervezett színesérc-bányászat elleni tiltakozás mellett nem szabad megfeledkezni a Nagybányán keletkezõ veszélyekrõl, és minden eszközt meg kell ragadni az egykori Aurul ausztrál-román vegyesvállalat termelõ berendezéseit jelenleg birtokló Romaltyn Mining cég tervének megakadályozására.
A máramarosi megyeszékhely polgármestere hétfõn (szept. 9-én) fogadta a Tisza teljes vízgyûjtõjén érdekelt társadalmi szervezet elnökét. Egri Sándor azért látogatott Nagybányára, hogy elsõ kézbõl tájékozódjon az aktuális helyzetrõl és a teendõkrõl. Nagybánya elsõsorban a román kormánytól vár segítséget, ugyanakkor a magyar miniszterelnököt is tájékoztatta az esetlegesen keletkezõ újabb veszélyrõl, és a nemzetközi fellépés szükségességérõl. A Romaltyn Mining a bányahulladékként még fellelhetõ színes-ércbõl kívánja kinyerni a színesfémeket a jól ismert, a 2000. évi katasztrófát elõidézett technológiával. A cianidos technológia alkalmazásának megelõzésére Nagybánya Városi Tanácsa lakóövezetté nyilvánította a bányatelket, és megtiltott azon minden ipari tevékenységet. A cég ezt a városi tanácsi határozatot támadta meg a helyi Közigazgatási Bíróságon. A polgármester felkérte a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesületet, hogy érintett félként lépjen be a perbe, valamint kezdeményezte a Kárpátok-Tisza Fórum összehívását.
A Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum elsõ alkalommal 2005-ben ült össze. A Tisza vízgyûjtõjének öt országából Tiszaroffra érkezett területfejlesztési, vidékfejlesztési, vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi, turisztikai szakemberek, egyetemi oktatók, polgármesterek, önkormányzati és parlamenti képviselõk, civil társadalmi aktivisták részvételével alakult társadalmi mozgalom alapítói hitet tettek a Kárpátok-Tisza régió egységes elvek alapján megvalósuló, összehangolt fejlesztésének szükségessége mellett. Széles körû társadalmi vitát követõen az alulról szervezõdött mozgalom résztvevõi 2007-ben Nagyszõlõsön írták alá nemzetközi egyezményüket a Kárpátok-Tisza régió fejlesztésérõl, a Tiszáról. A Tisza Chartát az elmúlt hónapban megküldték a bécsi székhelyû Nemzetközi Duna Védelmi Bizottságnak, kifejezve aggodalmukat a bizottság Tisza csoportjának megszûnése miatt. A Tiszát - és mellékfolyóit - nem védi olyan nemzetközi egyezmény, mint a Rajnát, a Dunát, vagy a Szávát, így nemzetközi szinten csak a Duna legnagyobb mellékfolyójaként számíthat védelemre. Az érintett öt ország - Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország és Szerbia - állami szinten nem hangolja össze a nagyrégió fejlesztését.
Nagybánya polgármestere kezdeményezte a Kárpátok-Tisza Fórum összehívását a máramarosi megyeszékhelyre. A 2014 tavaszán összeülõ fórum feladata a Tisza vízgyûjtõjének Európa cián ellenes övezetévé nyilvánítása mellett hatékony lépések megtétele a Nemzetközi Tisza Védelmi Egyezmény, valamint a Kárpátok-Tisza Stratégia elõkészítésére. Egri Sándor (Bányavidéki Új Szó)
