2014. február 1., szombat

100 éve utazhatunk repülőgépen!

http://www.nyest.hu/hirek/100-eve-utazhatunk-repulogepen
nyest.hu|2014. január 30.
1914 januárjában szállt fel az első utasszállító repülőgép. Ez akkor még csupán egyetlen utast tudott szállítani. Ma ezernyi repülőjárat szeli az étert, és egyszerre nagyjából félmillió ember tartózkodik a levegőben. Hogy jutottunk idáig? – Most megtudhatja a repülés történetét összefoglaló előadásból.
A repülés 100 éves történetét mutatja be a The Guardian által készítettinteraktív térkép és a hozzá kapcsolódó videó, amit most olvasóink figyelmébe ajánlunk. A nyitóképen a Föld felszínét láthatjuk, rajta pedig követhetjük az elmúlt 24 órában a levegőben levő gépeket, illetve azok útvonalait. Ezt ugyan máshol is megnézhetjük, de a The Guardian képe igen látványos...
Az egyes gépek (Forrás: The Guardian)
Egyszerre nagyjából félmillió ember tartózkodik különböző repülőjáratokon. Az útvonalakat tekintve azt is megnézhetjük, hol sűrűsödnek be a vonalat, és hova repül igen kevés gép. Láthatjuk, hogy Európában és Észak-Amerikában, valamint Kelet-Ázsiában a legsűrűbbek a vonalak.
A repülők útvonalai
(Forrás: The Guardian)
A Wright-fivérek első repülőgépe, a Kitty Hawk 1903-ban szállt fel.
A térkép felfedezése után a második fejezetben egy kattintás után sok érdekes információt tudhatunk meg a repülés történetéről. Kiderül, hogy a levegőben való utasszállítás mint kereskedelmi ágazat mindössze 100 éves. Az utasszállítás története 1914-ben kezdődik: Tampa Bay-en, Floridában januárban fölszáll az első utasszállító repülőjárat. Eddig a pillanatig a repülés tudósok és feltalálók hóbortja volt, innentől azonban vállalkozók kezdenek működtetni járatokat, amelyek A-ból B-be viszik az utasokat. A repülés a közlekedés egyik formájává válik.
A Wright-fivérek gépe
(Forrás: Wikimedia Commons / John T. Daniels)
Az első vállalkozó egy floridai üzletember, Percival Elliott Fansler az,aki elindítja a Tampa–St. Petersburg járatot. A két, viszonylag nagy település egymástól nagyjából 20 mérföldnyi távolságban van, és közúton bonyolult, gőzhajón pedig lassú volt köztük a közlekedés. Ideális az új repülőjárat számára... Az igaz ugyan, hogy ezen a repülőgépen egyszerre csak egy ember tudott utazni. A jegyek 5 dollárba kerültek, de az első jegyet egy nyilvános árverésen adták el 400 dollárért (ami ma tízezer dollárnak felel meg) St. Petersburg akkori polgármesterének, Abram C. Pheilnek.
Ekkortól kezdve a repülés története hihetetlen fejlődésen megy keresztül – erről hallhatunk az összeállítás harmadik részében. Jól szemlélteti ezt néhány adat: az eladott repülőjegyek száma 1914-ben 1205, 1917-ben már 3065, 1919-ben 6549. Ebben az évben jött létre az első nemzetközi repülőjárat is London és Párizs között. Nem sokkal később már el lehetett jutni Angliából Ausztráliába repülőn – ez azonban még tíz és fél napot vett igénybe...
Ahogyan első, úgy a második világháború is hatalmas technikai fejlődést hozott a repülésben. 1942-ben már 3,5 millió repülőjegyet értékesítettek. Nem sokkal a 2. világháború után megjelentek a sugárhajtású repülőgépek, a járatok és az eladott jegyek száma sokszorosára nőtt. És az addig nagynak tűnő világ izolált helyei lassan összekapcsolódtak, és a világ egyre kisebb lett. Az 1980-as évekre a repülés tömegek közlekedési eszközévé válik – pedig ekkor még meg sem jelentek a fapados légitársaságok. Végül pedig a 2000-es években világválságoktól és terrortámadásoktól lett hangos a repülés története.
Végül az összeállítás negyedik részében arról hallhatunk, hogy vajon korunkban a repülés feszegeti-e a saját határait. Az üzletág növekedése töretlen; sőt bizonyos területeken (például Kínában) gyorsuló ütemben fejlődik. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy meddig bírja a Föld erőforrással, illetve, hogy az okozott környezeti károk mekkorák. A járatok számának növekedésével, a repülőgépek által kibocsátott CO2 mennyisége szintén növekszik, 2050-re elérheti a 2,5 milliárd tonnát. Mindezekkel a problémákkal biztosan kell majd valamit kezdeniük a légitársaságoknak a jövőben. Persze jósolni igen nehéz (főleg a jövőt).