Szajlai Csaba - 2014. február 1.
Andor László uniós biztos szerint a közmunka átmeneti segítséget jelent, a fellendülés után viszont csökkenteni kell az arányát
Válság idején a közmunka a munkaerő-piaci eszköztár részét képezi, de a fellendülés idején törekedni kell arra, hogy csökkenjen a jelentősége – jelentette ki lapunknak Andor László foglalkoztatási és szociális uniós biztos. Szerinte a területi egyenlőtlenségek jelentősek Magyarországon, ezért fontos a fejlesztéshez rendelkezésre álló erőforrásokat a hátrányos helyzetű régiókra koncentrálni. Úgy látja, az idén jó esély van arra, hogy Európa-szerte csökkenjen a munkanélküliség. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint az idei év egyértelműen jobb lesz, mint a tavalyi volt. Az uniós munkavállalók szociális ellátása ügyében tervezett szigorításokkal kapcsolatban közölte: a szabad munkavállalás uniós alapelv. A nagy-britanniai politikusok bírálatairól megemlítette, hogy nem csak ott tesznek a nyilvánosság előtt becsmérlő megjegyzéseket a bizottságra vagy annak egyes tagjaira, aztán ennek a hivatalos kommunikációban nyoma sincs. Az idegenellenes retorika viszont leszivárog a társadalomba, és sok kárt okoz.
Andor László: Jó esély van arra, hogy Európa-szerte mérséklődjön a munkanélküliség (Fotó: Csudai Sándor)A közmunka válság idején a munkaerő-piaci eszköztár részét képezi, de a fellendülés idején törekedni kell arra, hogy csökkenjen a jelentősége – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Andor László foglalkoztatási és szociális uniós biztos. Szerinte a területi egyenlőtlenségek jelentősek Magyarországon, fontos emiatt a fejlesztéshez rendelkezésre álló erőforrásokat a hátrányos helyzetű régiókra koncentrálni. Úgy látja, Európában „az idén jó esély van arra, hogy mindenütt csökkenjen a munkanélküliség”. Ennek alapja, hogy a 2014-es esztendő egyértelműen jobb lesz, mint a tavalyi volt.
– A minapi davosi Világgazdasági Fórumon az a konszenzus született, hogy globálisan az idei év jobb lesz a tavalyinál, de érvényes-e ez a megállapítás az eurózónára is?
– Az Európai Bizottság előrejelzései szerint az idei év egyértelműen jobb lesz, mint a tavalyi volt – az eurózónában is. A kockázatokat persze mi is látjuk, erről Olli Rehn pénzügyi biztos Davosban is beszélt. Miután a fiskális konszolidáció terén az idén nincs sok teendő, nagyrészt az Európai Központi Bankon és az eurózóna élénkülésén múlik, hogy milyen ütemű lesz a kilábalás. Ami a legfontosabb: az idén jó esély van arra, hogy mindenütt csökkenjen a munkanélküliség. Még a görög kormány is ebben bízik, legalábbis az év vége felé.
– Szigorítást szorgalmazó nyilatkozatok hangzottak el az utóbbi időben az uniós munkavállalók szociális ellátásával kapcsolatban, realizálódhat ezekből valami a közeljövőben? Nem pusztán a britek, de már a nem unió tag Svájc is keményítene a feltételeken? Bízhatunk-e továbbra is a szabad munkaerőmozgásban?
– A szabad munkavállalás uniós alapelv. Az Európai Bizottság 2013. november 25-én előterjesztett egy dokumentumot, amely az uniós polgárok szabad mozgásával kapcsolatos szabályokat tisztázza. Az uniós jog nem csupán jogokat ad a polgároknak, de garanciákat is tartalmaz, amelyek révén biztosítható, hogy a szociális ellátásokban csak olyanok részesülhetnek, akik arra jogosultak. Az Európai Bizottság ebben a dokumentumban tette egyértelművé, hogy a tagállamok és az Európai Unió közösen felelősek az uniós polgárok azon jogának fenntartásáért, hogy más tagállamban is élhessenek és dolgozhassanak, ha akarnak. Tudjuk azonban, hogy helyi vagy regionális szinten előállhatnak olyan, a mobilitással összefüggő helyzetek, amelyek miatt a helyi önkormányzatoknak segítségre lehet szükségük. Ezért a dokumentum öt konkrét akciót hirdetett meg, amelyek végrehajtása segíteni fog az átmeneti nehézségek megoldásában. Egyébként az Európai Bizottság kész arra, hogy segítsen megoldást keresni a létező gondokra, de ahhoz az kell, hogy azokról tényekkel és adatokkal alátámasztott beszámolókat kapjon. Eddig azonban olyan adatot nem kapott az unió, amely szükségessé tenné a jogszabályok módosítását. Svájc vonatkozásában fontos aláhúzni, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló uniós jogszabály rá is vonatkozik. Ebből következően elvárható, hogy Svájc eleget tegyen a kötelezettségvállalásainak, tiszteletben tartsa ezen uniós jogszabály rendelkezéseit, és végrehajtsa őket. A múlt héten Davosban erről is egyeztettem az illetékes svájci miniszterrel.
– Miután bírálta a szigetország bevándorlási politikáját, több brit politikus is önnek támadt tavaly. Hogyan élte meg? De talán ennél is fontosabb: van már párbeszéd a hisztériát követően a politikusokkal?
– Nemcsak Nagy-Britanniában fordul elő, hogy egyes politikusok a nyilvánosság előtt becsmérlő megjegyzéseket tesznek az Európai Bizottságra, vagy annak egyes tagjaira, aztán ennek a hivatalos kommunikációban nyoma sincs. A decemberi tanácsülésen az Egyesült Királyságot Esther McVey miniszter képviselte, aki egyébként nem vett részt a vagdalkozásban, és ennek köszönhetően a brit hangvétel alig lógott ki a fősodorból. Davosban röviden szót váltottam Nick Clegg miniszterelnök-helyettessel és Boris Johnson londoni főpolgármesterrel is, és az utóbbival beszéltünk arról, hogy esetleg újra meglátogatom hivatalában, hiszen az Európai Szociális Alap sokat jelent Londonnak. Legközelebbi brit kiküldetésem Bristolba és Cardiffba vezet, és természetesen a munkaerő-mobilitásról is szó lesz. A belpolitikai hisztéria egyébként talán valamelyest csillapodott Angliában, de nem múlt el. A bulvársajtó és egyes politikusok idegenellenes retorikája pedig időközben leszivárog a társadalomba, és sok kárt okoz. Egyre gyakrabban panaszkodnak például a román orvosok az ellenük irányuló megnyilvánulásokra.
– Maradva a munkaerő-piaci gondoknál: Magyarországon a piac néhány régióban továbbra sem tör utat, a kormány ezért a közmunkát erősíti. Hogy látja a helyzetet gazdasági válság után, növekedés előtt?
– A közmunka válság idején az eszköztár részét képezi, de a fellendülés idején törekedni kell arra, hogy csökkenjen a jelentősége. A tartós depresszióban levő országrészeket fejleszteni kell, de a közmunka a szó szoros értelmében nem fejleszt, csak a túléléshez biztosít némi gazdasági tevékenységet és jövedelmet. A területi egyenlőtlenségek jelentősek Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában is, fontos emiatt a fejlesztéshez rendelkezésre álló erőforrásokat ezekre a régiókra koncentrálni, mégpedig infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztésre, ami a hosszabb távú növekedésnek ad esélyt. A vállalkozásokat érdemes tágan értelmezni, tehát a szociális vállalkozások is idetartoznak, utóbbiaknak több nyugati országban nagyobb hagyománya van, mint nálunk.
– Az idén uniós választások lesznek, mennyire vonja el a figyelmet a kampány, a voksolásra történő felkészülés a parlamenti munkától? Önnek is lejár az ősszel a mandátuma, mire készül, szeretne Brüsszelben maradni?
– Az Európai Parlamentbe (EP) történő választások annyiban befolyásolják a bizottsági munkát, hogy az EP ilyenkor, tulajdonképpen már a nyár óta, csak kivételesen fogad be új jogszabályjavaslatot. Ettől persze más jellegű viták zajlanak, jelentések készülnek, és a biztosok részt vesznek mindezekben a maguk szakterületén. Azok a biztosok, akik EP-helyért indulnak majd pártjaik színében, április közepétől függesztik fel bizottsági munkájukat, de ez a nagy többségre nem vonatkozik, így rám sem. A folyamatban levő ügyek lezárása mellett hamarosan azzal is kell foglalkoznunk, hogy előkészítsük az átadás-átvételt annak érdekében, hogy az ősszel felálló Európai Bizottság építeni tudjon az eddigi munkára. Hogy személy szerint ki milyen poszton, mely intézményben folytatja majd, ehhez képest egyelőre másodlagos a kérdés.
