2014.02.05.
A Neamt megyei Ceahlaul (Csalhó) napilap február 1-i számában arról számol be, hogy a Hargita megyével szomszédos, de Neamt megyéhez tartozó Damuk község polgármestere egy Romániában precedens nélküli dologra készül: népszavazás kiírását tervezi a községnek Hargita megyéhez való csatolása ügyében. Anton Covasan végső elkeseredésében folyamodna ehhez a lépéshez, amiért a megyei önkormányzat a 2014-es költségvetés leosztásakor szerinte felháborítóan kis összeget szavazott meg Damuknak.
Részlet Csík vármegye 1940-1945 közötti térképéről (Wikipedia)
Hozzátette: „húztam a PSD szekerét, közdöttem a Demokrata-Liberális Pártért (PDL), az összes pártért, az emberek szavaztak rájuk, és ők idedobtak nekünk egy koldusnak való költségvetést! Elegem van belőlük! Mostantól az RMDSZ-szel fogok tartani, mert tudom, hogy a magyarok mindig komolyabbak voltak, és most is azok."
A felháborodott polgármester eldöntötte, népszavazást kezdeményez arról, hogy Damuk csatlakozzon a Hargita megyei Gyimesközéplokhoz. „Bezárunk mindent, s itthagyjuk ezt az országot! Maradjanak ők, s intézzék!" – forrongott Covasan. Azt nem pontosította, hogy hova, melyik országba is készül...
Gyergyódamuk 1956-ig Gyergyóbékás része volt, ekkor vált külön településsé. A 20. század elején még Csík vármegyéhez tartozott. A község egyik faluja az ott élők kiszolgáltatott helyzete kapcsán sokat emlegetett Háromkút, amely bár közigazgatásilag Neamt megyéhez tartozik, gyakorlatilag minden egyéb téren Gyimesközéplok „gyámsága" alatt létezik. Ennek a felemás helyzetnek a megoldására az egyetlen törvényes lehetőség a Háromkútnak Damuktól való elszakadása lett volna. Ezt azonban csak az egész községre kiterjedő népszavazással lehetett volna kivitelezni, amelynek pozitív kimenetelére minimális lett volna az esély. Ezzel a lépésével viszont Anton Covasan polgármester megoldhatná az évtizedek óta fennálló problémát. Kovács Csaba P.
