2018. 09. 12. - MTI
Európai képviselők is reagáltak az Európai Parlamentben lezajlott szavazásra, ahol a magyar jogállamiság helyzetéről szavaztak. A Sargentini-jelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el.
A döntés megkérdőjelezi az EU egységét
Az uniós alapszerződés hetedik cikkely szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben megkérdőjelezi az Európai Unión belüli szolidaritást és egységet – hangsúlyozta szerdán Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság frakcióvezetője.
Terlecki nyilatkozatában arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést. A lengyel politikus szerint a lépés kockázatos, mert a jövő évi európai parlamenti választások előtt „megerősíti a széttartó tendenciákat”.
Úgy tűnik, az uniós struktúrák „képtelenek megbékélni az egyes tagállamokban történt választási eredménnyel, amikor ez nincs ínyükre” – jegyezte meg, megemlítve ebben az összefüggésben az EU-lengyel viszonyt is. Az eddig az EU-ban betartott elvek megsértésének minősítette, hogy a tagországokra az uniós intézmények „ráerőszakolnák akaratukat, amikor az uniós illetékesség egy adott ügyben nem egyértelmű”.
Szerinte a Sargentini-jelentés megszavazása azért is kockázatos, mert a jövő évi európai parlamenti választások előtt „megerősíti a széttartó tendenciákat”. „Mi is, a magyarok is az EU megmaradása, fejlődése és megerősítése mellett állunk ki, nem egyezünk bele viszont, hogy az unió megkérdőjelezze a demokratikus választások eredményét, a demokratikus kormányzást a tagállamokban” – húzta alá Terlecki.
Arra a kérdésre, hogy az EP-szavazás eredménye milyen hatással lehet a közép-európai térségre, Terlecki úgy válaszolt: „az EU-n belül a mi régiónkkal kétségtelenül rosszabbul bánnak, mint a „régi unióval”, az uniós intézmények vezetésében egyes politikusok arra törekednek, hogy több sebességre osszák Európát”.
„Ebbe mi nem egyezünk bele, és szerintem a magyarok sem helyeslik” – mondta. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország e téren szolidárisan cselekszik. Az uniós helyzet a kelet-közép-európai térség többi országát is arra készteti, hogy megerősítsék együttműködésüket, a Balti-tengertől a Földközi-tengerig – szögezte le Terlecki.
Arra vonatkozóan, hogy egyes térségbeli EP-képviselők, köztük az Európai Néppárt lengyel tagjai a Sargentini-jelentés mellett szavaztak, Terlecki leszögezte: sajnos sem Lengyelországban, sem más államokban a pártok nem szoktak konszenzusra jutni a külpolitikában.
„Az a helyzet, hogy létezik a lengyel ellenzéki képviselőknek egy olyan csoportja, amely most Magyarország ellen lépett fel, de fel szoktak lépni Lengyelország ellen is” – jelentette ki. Ezzel a helyzettel szembesülni kell – fűzte hozzá, s bizakodásának adott hangot, hogy „a jövő évi EP-választások után ez változni fog a valódi uniós közösség és szolidaritás javára”.
Nagy hiba az EP döntése
Petr Fiala, a cseh képviselőház alelnöke nagy hibának minősítette az Európai Parlament döntését, miszerint megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján. „Ez nagy hiba” – jelentette ki Petr Fiala szerdán a cseh közszolgálati hírtelevízióban (CT24). „Az ilyen lépések ahhoz vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban” – tette hozzá.
A jobboldali politikusnak, aki az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, az a meggyőződése, hogy „ez nem jó út az európai együttműködés, a bizalom megerősítéséhez”. Szerinte a kölcsönös bizalom megerősítése az egyetlen út, amely az Európai Uniót kivezetheti a folyamatosan meg-megújuló válságokból.
Petr Fiala úgy vélte: Csehországnak most egyetlen lehetősége van, mégpedig az, hogy kiálljon visegrádi szövetségesei, tehát Magyarország és Lengyelország mellett, és elutasítsa az európai intézmények e két ország ellen tett hasonló lépéseit.
„Nemcsak arról van szó, hogy tagjai vagyunk egy közép-európai csoportosulásnak, de arról, hogy nekünk (Csehországnak) is érdekünk, hogy ilyen eljárások ne induljanak el” – fejtette ki a parlamenti alelnök. Figyelmeztető példaként emlékeztetett: a múltban az EU eljárást kezdeményezett Ausztria ellen, amikor az akkori szélsőjobb bekerült a parlamentbe, de az végül is kudarccal végződött. Az egyetlen eredmény az volt, hogy nőtt az osztrák közvélemény bizalmatlansága az EU iránt.
Az EU alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát
Az Európai Unió alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát – jelentette ki Heiko Maas német külügyminiszter a Bundestagban annak kapcsán, hogy napirendre került az uniós alapszerződés hetes cikkely szerinti eljárás lehetséges megindítása Magyarország ellen.
A szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy az EU többet jelent „a belső piac és a kohéziós alapok vegyületénél”. Az unió értékközösség, amely a szabadságon, demokrácián és jogállamiságon alapul – fogalmazott a német külügyminiszter. „Nem engedünk az alapvető értékekből” – tette hozzá.
Leszögezte: az olyan kijelentésekre, mint Amerika az első, Oroszország az első és Kína az első, a válasz nem az, hogy Európa az első, hanem az, hogy „egyesült Európa”. Elengedhetetlen azonban az európai projekt társadalmi támogatottsága is. „Nem szabad megengednünk, hogy populisták és nacionalisták Európát fenyegessék” – hangoztatta Heiko Maas.
Története egyik legnagyobb hibáját követte el az EP
Története egyik legnagyobb hibáját követte el az Európai Parlament (EP) „Magyarország megbüntetésével” – jelentette ki a Sargentini-jelentés elfogadásáról Arnold Vaatz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője szerdán Berlinben.
A magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sajnálja az EP döntését, és azt is, hogy számos párttársa részt vett a „Magyarország elleni büntető akcióban”. Az EP döntésének „pusztító” hatása lesz, mert „a kelet-európai országok az eddiginél is komolyabban elgondolkodnak azon, hogy miként fordulhatnak el Európától” – mondta Arnold Vaatz.
A Sargentini-jelentésnek a magyar sajtó helyzetéről tett megállapításait bírálva hozzátette: a jelentés nyugat-európai készítői abból indulnak ki, hogy Nyugat-Európában teljes a sajtó szabadsága, holott a német média működését tekintve kérdés, hogy ez valóban így van-e.
A horvát jobboldali pártok nem támogatták a különjelentést
A horvát jobboldali pártok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlamentben (EP) – közölte az N1 horvát hírcsatornának adott interjúban Strasbourgban Dubravka Suica, a horvát kormányzó jobboldali párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselője.
Mint mondta, Magyarország szomszédos ország, amellyel jószomszédi viszonyt szeretnének ápolni. Az európai bíróságok előtt számos eljárás folyik Magyarország ellen, amelyeknek meg kellene várni az eredményét – hangsúlyozta a képviselő.
Úgy vélte, jól döntöttek, hogy nemmel szavaztak. Szavai szerint „a jelentés érdekes, így is, úgy is meg lehetett írni”. Kiemelte, hogy a szerző baloldali, a jelentés pedig szerinte az Európai Néppártot akarja megosztani, ami elfogadhatatlan a HDZ számára.
„Azt szeretnénk, ha a csoport egységes maradna. Jogot kaptunk a szabad döntésre, a szabad gondolkodásra. Úgy ítéltük meg, hogy a bíróság döntéséig mi így voksolunk. Semmi drasztikus dolog nem történt, mindenkit tiszteletben kell tartani, ez a demokrácia” – húzta alá Dubravka Suica.
A HDZ három képviselője mellett Marijana Petir, a Horvát Parasztpárt (HSS) és Ruza Tomasic, a Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője is a jelentés ellen szavazott.
