Tisztelt elnök úr! Tisztelt képviselők!
Tudom, hogy önök már kialakították az álláspontjukat. Tudom, hogy a jelentést az önök többsége meg fogja szavazni. Azt is tudom, hogy az önök véleményét a hozzászólásom nem fogja megváltoztatni. Mégis eljöttem ide önökhöz, mert önök most nem egy kormányt, hanem egy országot és egy népet fognak elítélni. Azt a Magyarországot fogják elítélni, amely ezer éve tagja a keresztény európai népek családjának.
Azt a Magyarországot, amely munkájával és, ha kellett, vérével járult hozzá a mi nagyszerű Európánk történelméhez. Azt a Magyarországot fogják elítélni, amely fellázadt és fegyvert fogott a világ legnagyobb hadserege, a szovjet ellen, és súlyos véráldozatot hozott a szabadságért és a demokráciáért, és amikor kellett, megnyitotta határait a keletnémet sorstársai előtt.
Magyarország megharcolt a szabadságáért és a demokráciájáért. Most itt állok, és látom, hogy azok vádolják Magyarországot, akik örökül kapták a demokráciát, akiknek nem kellett személyes kockázatot vállalniuk a szabadságért, és most ők akarják elítélni az antikommunista, demokratikus ellenállás magyar szabadságharcosait.
Azért állok most itt, és védem meg a hazámat, mert a magyarok számára a szabadság és a demokrácia, a függetlenség és Európa becsület kérdése. Ezért mondom, hogy az önök előtt fekvő jelentés sérti Magyarország, sérti a magyar nép becsületét
Magyarország döntéseit a választók hozzák meg a parlamenti választásokon. Önök nem kevesebbet állítanak, mint hogy a magyar nép nem elég megbízható, hogy megítélje, mi az érdeke.
Önök azt hiszik, jobban tudják, mi kell a magyar népnek, mint maguk a magyar emberek. Ezért azt kell mondanom, hogy a jelentés nem adja meg a tiszteletet a magyar embereknek. Ez a jelentés kettős mércét alkalmaz, visszaél a hatalommal, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést.
Nekünk Magyarországon a demokrácia és a szabadság nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. Önök most számbeli többség alapján akarnak erkölcsi ítéletet mondani és megbélyegezni egy országot és egy népet.
Önök súlyos felelősséget vesznek magukra, amikor – először az Európai Unió történetében – egy népet ki akarnak rekeszteni az európai döntésekből. Önök megfosztanák Magyarországot attól, hogy a saját érdekeit képviselhesse az európai családban, amelyhez tartozik. Vannak és lesznek is még vitáink. Különbözőképpen gondolkodunk Európa keresztény jellegéről, a nemzetek és a nemzeti kultúrák szerepéről, másképpen fogjuk fel a család lényegét és hivatását, és homlokegyenest ellenkező nézeteket vallunk a migrációról.
Ha valóban egységet akarunk a sokféleségben, akkor a különbségek nem adhatnak okot arra, hogy bármelyik országot megbélyegezzék és kirekesszék a közös döntés lehetőségéből. Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.
Egy olyan országot akarnak kirekeszteni, amely az európai választásokon is egyértelmű döntéseket hozott. 2009-ben 56 százalékos, 2014-ben 52 százalékos többség szavazott ránk.
Az Európai Parlamentnek mi vagyunk a legsikeresebb pártja. A szocialista és liberális ellenfeleink érthetően nem boldogok a sikerünktől, de bosszút állni a magyarokon, amiért nem őket választották, nem tisztességes és nem is európai.
Ráadásul ezt a jelentést olyanok írták, akik alapvető tényekkel sincsenek tisztában. A jelentés bevallja, elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra, vagyis önök megfelelő tényfeltárás nélkül fognak dönteni. A jelentés 37 súlyos ténybeli tévedést tartalmaz. Erről tegnap minden képviselő kézhez kapott egy 108 oldalas dokumentumot.
A mi uniónkat az tartja össze, hogy a vitákat szabályozott keretek között rendezzük. Magyarország nevében én magam is kötöttem megállapodásokat és kompromisszumokat a bizottsággal a médiatörvényről, az igazságszolgáltatási rendszerről, sőt még az alkotmányunk egyes passzusairól is. Ez a jelentés felrúgja az évekkel ezelőtt megkötött megállapodásokat.
De ha ezt önök megtehetik, és fölrúghatják, mi értelme megállapodást kötni bármely európai intézménnyel? Amit önök tesznek, az az unióra és a konstruktív párbeszédre is csapást mér.
Minden nemzetnek és tagállamnak joga, hogy eldöntse, miképp rendezi be a saját életét a saját országában. Mi megvédjük a határainkat, és csak mi fogjuk eldönteni, kikkel élünk együtt. Kerítést építettünk, és megállítottuk az illegális migránsok százezreit, megvédtük Magyarországot és megvédtük Európát. A mai eset az első az Európai Unió történetében, amikor egy közösség elítéli a saját határőreit.
Beszéljünk egyenesen: Magyarországot azért akarják elítélni, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy a mi hazánk nem lesz bevándorlóország. Kellő tisztelettel, de a leghatározottabban visszautasítom, hogy az Európai Parlament bevándorlás- és migránspárti erői fenyegessék, zsarolják és hazug vádak alapján rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket.
Tisztelettel tájékoztatom önöket, akármilyen döntést hoznak is, Magyarország nem enged a zsarolásnak. Magyarország védeni fogja a határait, megállítja az illegális migrációt, és védeni fogja a jogait, ha kell, önökkel szemben is.
Mi, magyarok készen állunk a jövő évi májusi választásokra, ahol végre az emberek dönthetnek Európa jövőjéről, és visszahozhatják a demokráciát az európai politikába.
A KORMÁNYFŐ VISZONVÁLASZA
Akik a konkrétumokat hiányolják, egy 108 oldalas jelentésben mindegyiküknek elküldtük. Kérem, olvassák! Megfejtettem, azt hiszem, Verhofstadt úr irántunk fönnálló érzéseit, kár, hogy nincs itt.
Úgy látom, az a helyzet, tisztelt Verhofstadt úr, hogy ön jobban gyűlöl bennünket, konzervatív keresztényeket, mint amennyire szereti Európát. És a saját hazájuk ellen szavazó magyarokra is csak azt tudom mondani, az a baj önökkel, hogy jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat.
Ami a korrupciót illeti, Bullmann képviselőtársamnak mondom: Magyarországon minden pályázat nyilvános, bármely európai cég elindulhat, az egyedül induló pályázatok aránya Magyarországon 26 százalék, az uniós átlag 24, itt még van mit javítanunk. A bizottsági jelzés alapján indított vizsgálatok aránya Magyarországon 47 százalék, az uniós pedig 42, tehát mi ebben jobban állunk.
A Timmermans úr által ismertetett bizottsági javaslatot a zéró toleranciával egyébként, amit júniusban kaptunk, mi elfogadtuk. Ami a CEU-t illeti, Weber úr téved. A bajor szabályokat ha megnézi, azt fogja tapasztalni, hogy azok szigorúbbak, mint a magyar szabályok. Ön kettős mércével mér, hiába tartozunk egy pártcsaládhoz.
Ráadásul, kérem önöket, menjenek föl a CEU honlapjára. Én ma, mielőtt idejöttem volna, fölmentem a honlapra, és ott a következő gondolatokat olvastam, most tőlük idézek, arról a honlapról.
Ezt olvashatják önök ott. „A CEU működése a jövőben is biztosított” – írja magáról az egyetem. „Minden most beiskolázott Budapesten fogja befejezni a tanulmányokat” – írja az egyetem magáról. „Minden akkreditációja az egyetemnek érintetlen” – írja magáról az egyetem. És azt is mondja: „Budapest egy vendégszerető város, várjuk önöket, jöjjenek el, és nézzenek körül.”
Ami a szélsőséges pártokat illeti, a migráció elleni küzdelem nem pártkérdés. Én minden kormánnyal hajlandó vagyok együttműködni, amelyik meg akarja védeni a határokat, és megemelem a kalapomat a bátor olaszok előtt.
Ami az antiszemitizmust illeti, szeretném világossá tenni, hogy Közép-Európában az csökken, Nyugat-Európában pedig nő. Sőt, a modern antiszemitizmus központja Brüsszelben van, mert onnan támogatják az Izrael-ellenes szervezeteket.
Kérem, ennek szenteljenek a jövőben figyelmet. És nem mi voltunk, hanem önök, akik megkoszorúzták Marxnak – aki a modern piacellenes antiszemitizmus atyja – a szobrát. És végezetül, tisztelt hölgyeim és uraim, én az Európai Néppárthoz tartozom. Látom, hogy bajban vagyunk, úgy látom, hogy gyengék vagyunk.
Mi, európai néppártiak nem vagyunk elég erősek, hogy a saját utunkat járjuk. Úgy látom, hogy gyengék vagyunk, és úgy táncolunk mi, néppártiak, ahogy a szocialisták meg a liberálisok fütyülnek. Szeretném, ha a jövőben ezen tudnánk változtatni.
Aki pedig azt állítja, hogy a jelentés nem Magyarországot ítéli el, olvassa el a címét. Itt nem a magyar kormányt akarják elítélni, hanem Magyarországot.
