2018. SZEPTEMBER 10. Judi Tamara
Az európai sajtó is kiemelt témaként kezeli a Sargentini-jelentés körüli vitát, amely nemcsak a magyar jogállamiság kérdését veszi górcső alá, de a jövő évi választások szempontjából is sorsfordító lehet. Az Európai Néppárt szabad kezet adott képviselőinek a kérdésben, a Fidesz pedig arra szólította fel az ellenzéket, hogy utasítsák el a Magyarországot megbélyegző dokumentumot.
Az Európai Néppárt (EPP) jelentős része Orbán Viktor holnapi európai parlamenti (EP) felszólalására, illetve Manfred Weber frakcióvezető reakciójára vár – írta a hét végén a brüsszeli Politico hírportál, azt fejtegetve: a magyar jogállamiságot firtató Sargentini-jelentés körüli vita akár az EPP jövőjét és a jövő májusi európai parlamenti választások kimenetelét is befolyásolhatja.
A Politico információi szerint bár az EPP-n belül valóban akadnak a Fidesz–KDNP kizárását követelő hangok (főleg svéd és holland részről), a többség azzal is tisztában van, hogy a magyar kormánypártok segítségével biztosabb a néppárti frakció jövőbeli dominanciája.
Ezt erősíti, hogy Manfred Weber – aki nemrég bejelentkezett az Európai Bizottság elnöki posztjáért – szintén a Fidesz–KDNP benntartásában lehet érdekelt. A bajor politikus egy, a Politico által idézett friss interjúban azt mondta: az európai választások előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz és Matteo Salvini olasz belügyminiszterhez is közeledni fog a kompromisszumok érdekében
Közben a Der Spiegel arról írt: Weber őrlődik, ugyanis a magyar miniszterelnök támogatására szorul az EPP-csúcsjelöltséghez, ám a populizmusellenes kampánya megkövetelné, hogy hallgasson a Magyarországot kritizáló hangokra.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy Orbán Viktor holnapi felszólalását, illetve a szerdai EP-szavazást kiemelt figyelem övezi. A zöldpárti Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentés ugyanis a bevándorlással kapcsolatos európai vitára reflektál, és többek között a migránsok és menedékkérők alapvető jogainak veszélyeztetésével, illetve a közösségi szolidaritás elutasításával vádolja a budapesti kormányt.
A végleges plenárisülés-dokumentumba egyébként a Stop, Soros! törvénycsomag elfogadása is bekerült, amelynek kapcsán Sargentini a Velencei Bizottság rendkívül kritikus véleményét idézi. Utóbbi a magyar álláspont egyik leginkább sarkalatos eleme: a holland jelentéstevő szinte kizárólag bevándorláspárti és liberális szervezeteket kérdezett meg a magyar helyzetről, és egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket is firtat.
Az eljárási aránytalanságok szintén jellemzők a folyamatra: korábban Szájer József, az EPP egyik fideszes alelnöke sérelmezte, hogy alig két percig beszélhetett hazánk védelmében az illetékes parlamenti szakbizottság előtt, és ugyancsak árulkodó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a korábbi alkalmakkor kapott húsz helyett mindössze hét percben szólalhat fel a strasbourgi plenáris ülésen. Napokkal a szavazás előtt pedig még az is vita tárgyát képzi, hogy a voksolás során hogyan kell majd számolni a tartózkodó szavazatokat, pedig erről az EP működését meghatározó házszabálynak elméletileg rendelkeznie kellene.
A jelentés támogatásához a szavazáskor jelen lévő EP-képviselők voksainak kétharmadára, illetve az összes képviselő szavazatának abszolút többségére van szükség. A Fidesz részéről Böröcz László országgyűlési képviselő a dokumentum elutasítására szólította fel az ellenzéket. – Az EP-ben ülő ellenzéki képviselőknek most újra lehetőségük van megmutatni, hogy a bevándorláspárti erők vagy pedig a magyar emberek oldalán állnak – hangoztatta a politikus.
