Mindegyre előjönnek azok a feltétetelések, hogy az 5 G veszélyes.. Ezért egy kicsit kutakodtunk (és még fogunk), hogy az olvasóink részére a lehető legteljesebb infókat adjuk közre. Az alapokra a EKF TTK munkatársa a Ruszkai Csaba által közreadott "Települési stresszforrások" munkájában találtunk Ime:
Az elektroszmog és annak veszélyei
Ahol a daganatos megbetegedések előfordulási aránya nagyobb az átlagosnál, ott a különféle ipari tevékenységek és a megnövekedett természetes háttérsugárzás mellett az elektromosság által gerjesztett elektromos mezőre, az elektroszmogra is gondolni kell. A fejezet kitér az elektroszmog általános problémakörére és meghatározza annak káros hatásait és a védekezés módszereit. Külön említésre kerülnek az egyre terjedő rádiófrekvenciás adattovábbító rendszerek okozta kérdések is.
Az elektromos áram felhasználása a mindennapi életünk részévé vált. Napjainkban egyre többet találkozik az egészségével törődő ember az elektroszmog kifejezéssel. Az elektroszmog egy természetes, vagy mesterséges forrásból származó elektromos és mágneses tér, valamint rádiófrekvenciás sugárzások okozta terhelések, amik az emberi és más élő szervezeteket érik a hétköznapokban. Jellemző rá, hogy az elektromos tér a kibocsátó környezetében jön létre. Az elektromosság egész nap körülvesz minket. Környezetünkben természetes körülmények között létrejövő, valamint mesterségesen létrehozott elektromos és mágneses tereket különböztetünk meg.
Az elektroszmog kialakulása
Természetes források: a légkör, a Föld, a Nap és a csillagok.
Mesterséges források: Az elektromos áram termelésének, disztribúciójának és felhasználásának berendezései, a hírközlés, távközlés, adatátvitel berendezései.
Minden egyes épületben és minden munkahelyen megtalálható a bennünket körülvevő elektroszmog, amit elektromos berendezések és szerelvények idéznek elő. Viszont kívülről is behatolhat házainkba, tartózkodási helyünkre, például a környezetben kiépített nagyfeszültségű vezetékek, a tetőkre szerelt áramvezetékek, a közelünkben található rádió- és televízió, illetve rádiótelefon antennák, elektromos kábelek, liftek, elektromos üzemeltetésű közlekedési eszközök forrásaiból (1. ábra). Ilyen forrás lehet például a villamos, a troli, a vasút, az elektromos vagy hibrid autó.
Az elektroszmog forrásai (saját szerkesztés)
Az elektroszmog egyértelmű jellemzője, hogy az alacsony energiájú, úgynevezett nem ionizáló tartományba esik. Ezeket a sugárzásokat régóta használja az ember, azonban intenzív használatát ugyanakkor csak a jelen technikai fejlődés igényelte. Felismert egyes pozitív hatásai alapján ezt a sugárzási tartományt az orvosi és kozmetikai gyakorlatban is használják (például képalkotó diagnosztikai eljárások, MRI, stb.). Ugyanakkor ennek a sugárzási fajtának egyre kiterjedtebb és intenzívebb jelenléte felveti a kérdést, hogy milyen környezeti kockázata, vagy milyen egészségkárosító hatása lehet ennek az újfajta környezeti tehernek.
A kis és nagyfrekvenciás sugárzás
A mesterséges elektromágneses sugárzásokon belül az elektroszmogot létrehozó sugárzásokat két fő csoportra oszthatjuk: kis frekvenciás sugárzásokra (0Hz- 30kHz) és nagy frekvenciás sugárzásokra (30kHz- 300GHz). Az elektromágneses hullámok természetes forrásokból is eredhetnek. A biológiai egyedek egy jelentős frekvencia-tartományt maguk is előállítanak szervezetükben, amit különböző diagnosztikai (pl. EKG, EEG) célokra is használunk. A környezeti elektromágneses hullámok egy jelentős részét az ember állítja elő, amikor az információkat magas frekvenciával (100 kHz-től 300 GHz-ig) vezeték nélkül a levegőn keresztül továbbítja. Az ilyen nagy frekvenciáknál az elektromos- és mágneses tér gyakorlatilag összeolvad. Ilyenkor beszélünk elektromágneses hullámokról.
A kis frekvenciás sugárzások forrásai pl.: háztartási fogyasztók, háztartási gépek, irodai eszközök, távvezetékek, liftek és motorok, közlekedési eszközök, transzformátorok és átalakítók, stb. Ezeket a tereket térerősséggel (elektromos V/m és mágneses T (Tesla) egységekben) mérjük. Az elektromos változó tér a váltakozó feszültség hatására keletkezik. Minden feszültség alatt álló berendezésnél, kábelnél, csatlakozónál megtalálható, még akkor is, ha nem folyik rajtuk áram. Az elektromos térerősség függ a jelenlevő feszültség nagyságától, amit V/m-ben fejezzük ki. Könnyen árnyékolható, ereje a távolsággal egyenes arányban csökken.[5]
Alacsonyfrekvenciás mágneses tér akkor keletkezik, ha áram folyik a bekapcsolt elektromos fogyasztókon és a vezetékeken. A mágneses térerősség függ az áram nagyságától, de függ az oda és visszavezető kábelek távolságától is. Nehezen árnyékolható, hatása a távolsággal csökken, egyben ez a legjobb védekezés ellene. Hétköznapi forrásai a bekapcsolt elektromos berendezések, beépített, illetve különálló transzformátorok, tápegységek, nagyfeszültségű vezetékek.
A nagy frekvencia forrásai: rádió- és televízióadók, radar állomások, mobil telefonok, DECT telefonok, bázisállomások, mikrohullámú sütők, monitorok stb. Ezek sugárzó források, itt a tér mérésének nincs jelentősége. A sugárzási teljesítményt leggyakrabban teljesítmény sűrűséggel mérjük (VIZI 2012)
Mobiltelefon rendszerek
Az egyik legnagyobb elektroszmogot kibocsátó eszköz a mobiltelefon. Napjaink korszerű, mozgékony telefonösszeköttetését a rádiófrekvenciás jelek közvetítésével működő rádiótelefon berendezések teszik lehetővé. A rádiótelefon rendszerek két részből állnak: bázisállomásokból és a felhasználói kézi készülékekből (mobiltelefon). A bázisállomások szabadban telepített kisteljesítményű rádióadók, amelyek egy adott körzetet látnak el rádiótelefon összeköttetéssel. A hazai rádiótelefon szolgáltatás fejlődésének eredményeképpen a bázisállomások által ellátott körzetek mára szinte az egész országot lefedik. A rádiótelefon szolgáltatáshoz a bázisállomásokat utak mentén vagy lakott területek közelében kell elhelyezni. A bázisállomások különösen a nagyvárosokban jelentős elektroszmog források, ahol a felhasználók száma és a beépítettség is nagyobb, viszont az emeletes házak között a függőleges szintkülönbség kicsi.
A rádiótelefon bázisállomások
A bázisállomások a rádiófrekvenciás jeleket antennákon keresztül sugározzák ki. Az antennákat a földfelszíntől 15-70 m magasságban helyezik el, hogy a rádiófrekvenciás jelek szabadon tudják elérni a kívánt körzetet. Az antennákat az erre a célra épített toronyra, épület tetejére, esetenként épület oldalára telepítik. A bázisállomásoknál használt antennák a sugárzást irányítottan bocsátják ki. A környezetben függőleges, téglatest alakú sugárzókból jut ki a rádiófrekvenciás jel. Fő sugárnyalábja általában vízszintesen 60-120o-os, függőlegesen 6-15o-os nyílásszöggel, általában 5-10o-os dőlésszögben lefelé hagyja el a sugárzót. Ebből adódik, hogy közvetlenül az antenna alatti területeken az elektromágneses tér nagysága kisebb, mint távolabb. A legnagyobb elektroszmog terhelés a sugárzási kúpban elhelyezkedő szomszédos házakban mérhető. Az elektromágneses sugárzás intenzitása levegőben a távolsággal négyzetesen csökken.
Az elektroszmog biológiai hatása
Az elektromágneses sugárzásnak a legismertebb hatása a hőhatás. A sugárzás rezgésbe hozza a test vízmolekuláit és ezáltal súrlódási hő keletkezik. Ezt használjuk a mikrohullámú (2,45 GHz) sütőknél, de megkülönböztetünk nem termikus hatást is. A nem termikus hatásokról egyre több elgondolkodtató tanulmány jelenik meg, amelyek figyelmeztetnek a kialakuló veszélyekre. Az elektroszmog tulajdonképpen egy civilizációs stresszhatás. Az állandó feszültség egészségügyi panaszokat okozhat. Leggyakrabban alvászavart, kimerültséget, fejfájást, ingerültséget, magas vérnyomást okozhat.
A mobiltelefonok modulált impulzuscsomagokat adnak és vesznek. Ez azt jelenti, hogy az adók nem egyenletesen sugároznak. Az információk csomagokban, rövid ideig tartó rendkívül intenzív elektromos hullámokkal (pulzáló sugárzás) jutnak el a vevőhöz. A viták és a kutatások középpontjában a pulzált elektromágneses sugárzás áll. Ezt használják a mobiltelefonok. Több kutatás rámutat, hogy a pulzáló hullámok behatolnak az agy mélyen levő területeire és a természetes agyáramokat megváltoztatják, hatással vannak a sejtek anyagcsere folyamataira. A pulzáló hullámokat sokan úgy írják le, mint egy villámcsapást az agyban. Elektromágneses sugárzás megzavarja a melatonin nevű hormon termelődését. A melatonin a sötétség hatására termelődik az élő szervezetekben. A melatoninszint jelentős napszaki ingadozást mutat, emberekben éjjel tízszer magasabb, mint nappal. Felfedezték azt is, hogy ha az embereknek melatonint adnak, akkor elálmosodnak akár nappal is. Ezek szerint fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét szabályozásában.
Az elektromos mezők hatása az emberi szervezetre
A gyermekkori leukémia vizsgálatára alapozva a WHO rákkutatásra specializált ügynöksége, az IARC (International Agency for Research on Cancer) 2001 júniusában a szabványos IARC besorolást alkalmazta. A besorolás súlyozza az emberre, az állatokra vonatkozó laboratóriumi bizonyítékokat. Eszerint az extrém alacsony frekvenciájú (ELF) elektromos és mágneses teret, lehetséges humán rákkeltőként osztályozta (Factsheet N°263 October 2001). A lehetséges emberi rákkeltő minősítés általában az emberben történő daganatképződés bizonyítékán alapul, amelyet hihetőnek tekintenek, de más magyarázat sem zárható ki.
2005 októberében a WHO összehívott egy tudományos szakértőkből álló csoportot, hogy értékelje azokat az egészségügyi kockázatokat, amelyek az ELF elektromos és mágneses mezők között eredhetnek. Ez a vizsgálat bizonyítékokat és számos egészségügyi hatást fedezett fel a rák kialakulásával kapcsolatban. A kutatócsoport következtetéseit és javaslatait bemutatta a WHO Environmental Health Criteria tanulmányában (WHO).
Rövid távú hatások
Vannak megállapított biológiai hatások akut expozíciónak kitéve magas frekvencián (100 feletti μT), ezt elismert biofizikai mechanizmusok magyarázzák. Külső ELF mágneses terek indukálnak elektromos tereket és áramlásokat a szervezetben, amelyek nagyon erős mező esetében ideg és izom stimulációt okoznak és megváltoztatják az idegsejtek ingerlékenységét a központi idegrendszerben.
Lehetséges hosszú távú hatások
Számos tudományos kutatás az ELF mágneses tér expozíciójának hosszú távú kockázatait vizsgálta főként a gyermekkori leukémia tekintetében. A rákkeltő besorolás epidemiológiai vizsgálatok összegzett analízise alapján, a gyermekkori leukémia kétszeres növekedést mutatott a lakossági energia-frekvenciájú mágneses tér felett 0,3-0,4 μT, mint az alacsonyabb expozíciójú lakosságban. Fontos itt megjegyezni, hogy a lakásokban és lakóházakban az elektromos és mágneses terek átlagos értékei jóval ezen kritikus érték alatt vannak. Ez az érték 0.07 µT Európában. A gyermekkori leukémiára vonatkozó megfigyeléseket az utóbbi két évtizedben számos, országban, például Japánban, Kínában, Iránban, nagyszámú, nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében élő populáción végzett elemzések is megerősítették. Továbbá, érdemes még megfigyelni a hétköznapi életünkben a magasfeszültségű távvezetékek közelében lévő környezetet. Régről ismert tény, hogy a magasfeszültségű távvezetékek alatt az állatok nem legelik le a füvet, a birkák nem szaporodnak, és nagy számban találhatók elhullott madarak tetemei is. A gyermekkori leukémia egy viszonylag ritka betegség, a teljes éves új esetek száma 2000-ben, becslések szerint 49.000 világszerte. Szerencsére az átlagos meghaladó mágneses tér expozíció 0,3 μT ritka a lakásokban. Becslések szerint a gyermekek mindössze 1- 4 százaléka él ilyen körülmények között. A mágneses mezők és a gyermekkori leukémia közötti kapcsolat mellékes, az esetek száma világszerte a becslések szerint évente 100 a 2400-hoz.
zámos egyéb egészségre káros hatást is vizsgáltak. Ezek közé tartozik egyéb gyermekkori rákos, daganatos megbetegedés; felnőttek esetében, depresszió, öngyilkosság, szív-és érrendszeri rendellenességek, reproduktív diszfunkció, fejlődési rendellenességek, immunológiai, idegrendszeri módosulások és neurodegeneratív betegségek. A WHO kutató csoportja megállapította, hogy a tudományos bizonyítékok sokkal gyengébbek az ELF mágneses tér expozíció és az összes egészségügyi hatás között, mint az ELF mágneses tér expozíció és a gyermekkori leukémia között. Bizonyos esetekben (pl. szív-és érrendszeri betegség vagy emlőrák), a bizonyítékok arra utalnak, hogy nem az ELF mágneses tér expozíciója okozza (WHO).
Káros-e a mobiltelefon?
Hogy káros-e a mobiltelefon használata? Napjainkban ez egy örök dilemma. Egyrészt nagyon fontos, másrészt pedig - bizonyos gyakorlati szempontból - majdnem mindegy. Rendkívül fontos, mert 5 milliárdnál is több ember használja őket, de ha elrugaszkodunk az eszmei értékektől, akkor éppen ugyanezért mindegy is.
Izraeli kutatás szerint például a rendszeres mobilhasználat legalább tíz éven keresztül 200 százalékkal növeli az agydaganat- és a fültőmirigy-rák kialakulásának az esélyét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) különböző országokban végzett kutatásaiból viszont az derül ki, hogy nincs összefüggés a rák és a mobilok között, de azt a WHO is elismeri, hogy ezen a téren további vizsgálatokra van szükség (TECHNET). Egy új brit tanulmány arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a mobiltelefon készülékek nem növelik az agyi daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét. Brit tudósok az 1998 és 2007 közti, az Egyesült Királyságban diagnosztizált agyrákos eseteket vizsgálták. Azért ezt az időintervallumot választották, mert ezalatt a 9 év alatt vált mindennapi használati eszközzé a mobiltelefon. University of Manchester kutatói vizsgálódásának eredményéből kiderül, hogy semmiféle statisztikailag jelentős változás nem tapasztalható az adott időszakban. Mindössze 31 esettel emelkedett az agydaganatos betegek száma, ami egy közel 52 milliós országban nem jelentős. Ezáltal nem is köthető közvetlenül a telefonokhoz, hiszen a mobil készülékek robbanásszerű elterjedése a tudósok szerint egész más nagyságrendű növekedést kellene, hogy okozzon, ha valóban hatásuk lenne az agyrák kialakulására (FRANK DE VOCHT et al. 2011).
Javaslatok az elektroszmog hatással szembeni védekezésre
A nem állandóan üzemelő elektromos berendezéseket (például televízió, kávéfőző gép, mikrohullámú sütő, irodai gépek) teljes áramtalanítsa, amikor nincs szükség a használatukra, így nem keletkezik szükségtelen elektromágneses mező. Praktikus ebből a célból a kikapcsolható, több dugaszolóaljzattal ellátott csatlakozók alkalmazása, illetőleg a csatlakozódugó kihúzása.
Az ágyakat minimum két méter távolságban kell elhelyezni az alábbi berendezésektől: forróvíz-tárolók, hűtőszekrények, elektromos tűzhelyek, mosógépek, fűtőszivattyúk, televíziók, Hifi-berendezések, biztosítószekrények, áram-hozzávezetések tetőtérbe és valamennyi hasonló sugárzóforrások. Nem szabad elfelejteni, hogy az elektromágneses sugárzás keresztülhatol a falakon, mennyezeten és padlózaton, és a hatáscsökkentés csak nagyobb távolság alkalmazásával, vagy árnyékoló anyagokkal (például fémfólia vagy árnyékoló bevonat) érhető el. Az árnyékolást szakemberrel végeztesse, mert a rosszul elvégzett munka növelheti az elektroszmog értékeket.
Ajánlott, hogy az ágyak minimum egy méter távolságban legyenek a fűtő- és vízvezetékektől. Az ilyen csöveken keresztül ugyanis tranziens áramok haladnak keresztül, amelyek a cső környezetében váltakozó mágneses mezőt hoznak létre.
Kihangosító nélkül a lehető legkevesebbet és csak rövid időn keresztül használja a mobil és a házi vezeték nélküli telefonokat. Ne használja a gépkocsiban lévő telefonját külső antenna nélkül.
A tető felett állandó áramvezetékek igen erős váltakozó mágneses teret okozhatnak a házban. Az általános előírások szerint a háztulajdonosok kérhetik az ilyen berendezések (például a ház feletti vezetékek) áthelyezését. Az áthelyezés költségeit az áramszolgáltató társaságnak kell viselnie.
A babatelefon vagy más a lakásban vezeték nélkül használt információs eszköz (ez nem vonatkozik az infra-távirányítókra) környezetében erős mágneses mező jöhet létre, így ajánlott, hogy az ágytól számítva minimálisan egy méter távolságban helyezzék el az ilyen készülékeket.
Az információs eszközök mérésénél legyünk tekintettel arra, hogy azok nem állandóan sugároznak, csak akkor, ha információt közvetítenek, vagy a központi nyilvántartónak az aktuális helyzetüket megadják (mobil telefonok, mobil kommunikációs eszközök).
A villanypárnákat és –takarókat csak az ágy felmelegítésére ajánlott használni akkor, mikor ember nem tartózkodik benne. A kikapcsolt, de a hálózatra még csatlakoztatott villanypárnák és villanymelegítő-takarók is erős elektromágneses mezőt tudnak létrehozni.
A hálószobákba és gyerekszobákba ajánlott hálózati kapcsolók beépítése: így az áramvezetékek, valamint lámpák és elektromos berendezések az alvóhelyen csak akkor idéznek elő elektromos mezőket, ha azok ténylegesen áramot fogyasztanak.
Lehetőleg ne használjon hálózatról működtetett rádiós ébresztőórákat közvetlenül a feje mellett. Azt a fejétől számítva minimum egy méter távolságban helyezze el.
A bekapcsolt mikrohullámú készülékek környezetében minimum két méter távolságban ajánlott tartózkodni.
Összefoglalás
A fejezetből kiderül, hogy elektromosság elterjedésével nő az elektromos mezők okozta betegségek száma. Nap, mint nap elektromágneses sugárzásnak vagyunk kitéve, a számítógéptől a mobiltelefonon keresztül mikrosütőig. Az egyre súlyosbodó elektromágneses veszélyt már az Európai Unió is felismerte.
Az EU TANÁCS 1999. július 12-i 1999/519/EK ajánlásában a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelést (0 Hz – 300 GHz) korlátozta. 1999 óta először 2001-ben, majd 2007-ben ismét, az IARC besorolást alkalmazva, az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozta.
„Az elektromágneses terekkel kapcsolatos intézkedéseknek a Közösség minden polgára számára magas szintű védelmet kell biztosítaniuk”
„A közösségi keretnek, amely a már meglévő hatalmas mennyiségű tudományos dokumentációra támaszkodik, az ezen a területen elérhető lehető legjobb adatokon és szaktanácsokon kell alapulnia, és tartalmaznia kell az elektromágneses tereknek való kitettségre vonatkozó alapvető korlátozásokat és viszonyítási szinteket; emlékeztetve arra, hogy a terhelés korlátozásának ajánlott szintjeit kizárólag a kimutatott hatásokra alapozva határozták meg; ezzel a kérdéssel kapcsolatosan a Nem Ionizáló Sugárzások Nemzetközi Bizottsága (ICNIRP) adott szaktanácsot, és azt a Bizottság Tudományos Irányító Bizottsága jóváhagyta; a kereteket rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni, és át kell értékelni azokat az új technológiai ismeretek és fejlemények, valamint az elektromágneses tér okozta sugárterhelés létrejöttéért felelős források és gyakorlati megoldások alkalmazására vonatkozó információ fényében.”
„A tagállamoknak mind a kockázatokat, mind az előnyöket megfontolás tárgyává kell tenniük, amikor döntést hoznak arról, hogy szükség van-e az ennek az ajánlásnak megfelelő lépések megtételére vagy sem, amikor döntenek a követendő politikáról, illetve amikor a lakosság elektromágneses tereknek való kitettségével kapcsolatos intézkedéseket fogadnak el.” (1999/519/EK.
Irodalomjegyzék
BAROS, Z. (2012): Települési környezeti minőség, fenntarthatóság és városmarketing – különös tekintettel a zajterhelésre és az önkormányzatok szerepére, Tér és Társadalom XXVI/3, pp. 48-68.
BOON KONG, T. - KOMOO, I. (1990): Urban geology: Case study of Kuala Lumpur, Malaysia, Engineering Geology, Volume 28, Issues 1–2, February 1990, Pages 71-94, ISSN 0013-7952
ARNFIELD A.J. (2003): Two decades of urban climate research: a review of turbulence, exchanges of energy and water, and the urban heat island. International Journal of Climatology 23 pp. 1-26.
BORNSTEIN R. D. (1968) Observations of the urban heat island effect in New York City. J. Appl. Meteorol. 7, pp. 575-582.
JONES, K. H., (1998): A comparison of algorithms used to compute hill slope as a property of the DEM. Computers and Geosciences, 24 (4), 315-323.
LANDSBERG, E, H. (1981): International Geophysics, Academic Press, Volume 28, ISSN 0074-6142, p.275
BLAIR, M.L. and SPANGLE, W.E. (1979): Seismic safety and land use planning – Selected examples from California: United States Geological Survey Professional Paper 941-B, 62 p., Washington
SZABÓ, J. ():Gondolatok a csuszamlásos folyamatok általános jellemzéséhez különös tekintettel az osztályozás kérdéseire. (Thoughts on the general characterization of landslide processes with special respect to the problems of classification). Acta Geogr. Debr. l981. Debrecen 1983. pp. 83-ll4.
SZABÓ, J; LÓKI, J; TÓTH, CS; SZABÓ, G. (2007): Természeti veszélyek Magyarországon, Földrajzi Értesítő
ÁNGYÁN, J. – TARDY, J. – VAJNÁNÉ, M. A. (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai, Mezőgazda Kiadó, Budapest.
BELUSZKY, P. (1999): Magyarország településföldrajza, Általános rész, Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs.
OKE, T.R. (1973): City size and the urban heat island, Atmospheric Environment, 7, pp. 769-779.
GEIGER, W.F., MARSALEK, J., RAWLS, W.J., ZUIDEMA F.C. (szerk.) (1987): Manual on Drainage in Urbanized Areas. Volume I: Planning and Design of Drainage Systems. UNESCO, Paris
CUTTER, S.L., 1992: GreenCities. Ranking major cities by environmental quality reveals some surprises. In: HAMMOND, A. (ed.): Environmental Almanac.
FÓRIÁN S. 2007: Urbanizációs folyamat és annak néhány hatása a környezetre
FÖRSTNER, U. 1993: Környezetvédelmi technika. Springer Hungarica, Budapest 446 p.
HEVESI A. 2006: Természetföldrajzi Kislexikon, Műszaki Könyvkiadó, 194 p.
LOVÁSZ, GY. 1982. A természeti környezet szerepe a városépítésben, Településfejlesztés, 3-4. füzet, pp. 17-26.
MEGGYESI T. 2006: Településfejlesztés Budapest, 64 p.
MOSER M. - PÁLMAI GY. 1992: A környezetvédelem alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest 494 p.
SZEPESI D.-TITKOS E.1996: A főváros átszellőzési viszonyai, Levegőkörnyezeti kézikönyv, Levegőkörnyezet-gazdálkodási Szaktanácsadó Bt.
REICHHOLF, J.1999: A települések ökológiája, Magyar Könyvklub, 223 p.
SÜTŐ, L.-HOMOKI, E.-NÉMETH, G. (2007): Felszínsüllyedési és bolygatottsági térkép készítése a Kelet-borsodi szénmedencében, Geoinformatika és domborzatmodellezés 2009, pp. 1-7.
TÓTH, J. 1981: A településhálózat és a környezet kölcsönhatásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Földrajzi Értesítő, XXX. évf., 2-3. füzet, pp. 267-291.
EURÓPAI BIZOTTSÁG, www.ec.europa.eu
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCSRENDELETE 715/2007/EK rendelete 4.cikk
BAI A. (2007): A biodízel-előállítás helyzete hazánkban és Németországban, AVA Nemzetközi Konferencia, Debrecen, 9 p.
BAI A. (2011): Újabb generációs bioüzemanyagok perspektívái, Magyar Tudomány, 2011/7, Budapest, pp. 861-871
CSAPÓ T. (2005): A magyar városok településmorfológiája. Savaria University Press, Szombathely, 204 p.
HARTL J. (2009): Moduláris korszerű szakmai gyakorlatok környezetvédelmi területre, Települési ismeretek II/14. évfolyam, 54 p.
KÁDÁR I. (1995): A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyezõdése kémiai elemekkel Magyarországon, Környezet- és természetvédelmi kutatások, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest, 371 p.
KOVÁCS Z. (2002): Népesség- és településföldrajz. Egyetemi jegyzet, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 239 p.
LACZÓ F. (2008): Bioüzemanyagok előállításának lehetőségei Magyarországon, Környezettudományi Központ, Budapest, 45 p.
MOSER M. (1997): Körforgások a természetben és a társadalomban, KTM, Budapest, 239 p.
MUDRI K (1997): Település- és környezetegészségtan I-II., HIETE Egészségügyi Főiskolai Kar, Dabas, 678 p.
NAGY G. (2005): A közlekedési szektor, mint környezeti tényező és alternatív környezeti felhasználás a közlekedésben, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest, 74 p.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (2011): Magyarország ivóvízminőségi helyzete
D.BROOK, R. et al. (2004): Air Pollution and Cardiovascular Disease, A Statement for Healthcare Professionals From the ExpertPanel on Population and Prevention Science of theAmerican Heart Association, Circulation/109 pp.55-71
BŐHM J. - GOMBKÖTŐ I. (2012): Lehetőségek a bányászati hulladékok hasznosítására Magyarországon.
BULLA, M. (szerk.) (2006): Környezetvédelem, HEFOP 3.3.1-P.-2004-09-0102/1. pályázat támogatásával
MADGEWICK, G. (1996): Aberfan: Struggling out of the darkness, Blaengarw, Valley and Vale, p. 23
JUHÁSZ, J. (2002): Hidrogeológia, Akadémiai Kiadó, Budapest 2002. pp. 119-122 ISBN: 963 05 78913
KERÉNYI, A. (2001): Általános környezetvédelem, Mozaik Kiadó, p.384 ISBN 9789636971885
KNOWLTON, K et al. (2004):Assessing Ozone-Related Health Impacts under a Changing Climate, Environ Health Perspect/115, pp.57-63
LÁNG I. (szerk.) (2002): Környezet- és természetvédelmi lexikon I-II., Akadémia Kiadó, Budapest, p. 1252
VARGA-HATOS, K.-KARNER, C. (2008): A lakosság egészségi állapotot befolyásoló tényezők, Egészségügyi Gazdasági Szemle 2008/2, pp. 25-33
WHO (2011): Arsenic in Drinking-water, Background document for development of WHO Guidelines for Drinking-water Quality p. 11.
POPE, C. A. et al. (2004): Cardiovascular Mortality and Long-Term Exposure to Particulate Air Pollution -Epidemiological Evidence of General Pathophysiological Pathways of Disease, Circulation/109. pp.71-77
1995. évi LVII. törvény
PÁNTYA R.: Hulladékgazdálkodás – Szent István Egyetem, Gyöngyös, 2002.
NAGY G., KOVÁCS B., BURUZS A., DR. TORMA A., VAGDALT L., HORVÁTH L.: Hulladékgazdálkodás, Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet, 2011.
ÁGOSTHÁZI L., BARÓTFI I., BORIÁN Gy., CS. FELLEG Á., PODA J.: Környezetvédelmi alapismeretek II; 2001; Budapest; KvVM; 162. Ágostházi et al. 2001
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 1. számú melléklete
FAZEKAS, s. (2008): Épített környezet és védelme III.: zaj és zajvédelem, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, p.40
DOMONKOS, E. – HORVÁTH, B. (2006): Zaj- és rezgésvédelem, HEFOP Tananyagfejlesztés, p. 294
WALZ, G. (2008): Zaj és rezgésvédelem, Complex Kiadó Kft, ISBN: 9789632249544, p. 242
GOFMAN, J.W; FISHER, J. C. (1982): Radiation and Human Health, Plastic and Reconstructive Surgery: August 1983 - Volume 72 - Issue 2, pp. 262-264
VÁRHEGYI, A. (2011): A környezeti sugárzás anomáliái, elektronikus jegyzet http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_A_kornyezeti_sugarzas_anomaliai/index.html
FIFE, B. (2009): N.D Health Hazards of Elecromagnetic Radiation, Piccadilly Books, Colorado Springs, 2009, 16-22 oldal
Factsheet N°263 October 2001, WHO
FRANK DE VOCHT, F., BURSTYN, I., CHERRIE, J.W. (2011): Time trends (1998-2007) in brain cancer incidence rates in relation to mobile phone use in England. Bioelectromagnetics.
VIZI G. N. (2012): Eelektroszmog az építészetben, Fiatal műszakiak tudományos ülésszaka XVII. Kolozsvár, 2012. március 22–23.
1999/519/EK Európai Unió Tanács Határozat
www.who.int/mediacentre/factsheets/fs322/en/index.html
www.technet.hu/telefon/20110318/karos_a_mobil_vagy_nem
Szerk.megjegyzés
Ezúton is köszönjük a fenti szakcikk készitőjének, hogy közreadta a mindenre kiterjedő mumkáját.Kevés olyan alapos munkát találtunk amivel az olvasóink kérdéseire feleletet adott. A szerző utólagos beleegyezését remélve tövábbi jó munkát kívánunk. HZ
