2020. 05. 13. Pataky István (Marosvásárhely)
Nagy többséggel – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasítása és az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség tartózkodása mellett az összes többi párt támogatásával – fogadta el szerdán a román parlament azt a törvényt, amely szerint Románia minden évben meg fogja ünnepelni a trianoni szerződést.
Benkő Erika RMDSZ-es képviselő lapunknak elmondta, egy-két szélsőséges hozzászólást leszámítva, a törvényhozási vita hangneme nem volt túlzottan magyarellenes. Több szónok kiemelte, hogy a döntés kapcsán nincs szó kisebbség-ellenességről, az esemény történelmi jelentőségét kívánják megerősíteni. Benkő Erika ugyanakkor teljesen szükségtelennek nevezte a törvényt, szerinte a jövőre kell koncentrálni a múltidézés helyett. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke parlamenti felszólalásában egyebek mellett elmondta: még nem ért véget az a versengés, amit három héttel ezelőtt indított Klaus Johannis államfő, és amelynek kapcsán a képviselők többsége azt hiszi, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit.
Illyés Gergely politológus a Magyar Nemzet megkeresésére arra emlékeztetett, hogy a törvényt a Szociáldemokrata Párt két markáns politikusa, Titus Corlățean és Șerban Nicolae kezdeményezte, valószínűsíthető, hogy az előbbi az értelmi szerző. Corlățean korábban is tett magyar- és Magyarország-ellenes nyilatkozatokat, ezzel a törvénnyel pedig minden bizonnyal arra kívánt reagálni, hogy Magyarország a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at.
– A jelenlegi román külügyminiszterhez, Bogdan Aurescuhoz hasonlóan annak a román diplomáciai iskolának a terméke Corlățean is, amely szerint Budapest minden olyan megnyilvánulása, amely a határon túli magyarok melletti kiállásként értelmezhető, valójában revizionizmus, ezért elítélendő – fogalmazott a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Mint hangsúlyozta, az elmúlt hetek eseményeinek tükrében ennek a javaslatnak az elfogadása kapóra jön a Klaus Johannis által magyarbarátsággal vádolt Szociáldemokrata Pártnak, hiszen ezzel bizonyítják, „kellően jó románságukat”.
– Az egész román politikai osztály hitet tett amellett, hogy Románia számára Erdély Romániához való csatolásának napja ünnepnap. Az érdekes, hogy a román nemzeti kánonban az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés jelentette Erdély Romániához való csatolásának napját, a trianoni szerződés jelentőségét kevés román ismeri. A kettő között a fő különbség: a nép akarata vagy a nagyhatalmak döntése vezetett Erdély „megszerzéséhez”? – hangsúlyozta Illyés Gergely.
