2020. 05. 14. Judi Tamara (Brüsszel)
Egyetlen új fejlemény sem indokolta a mai vitát – kezdte felszólalását Vincze Loránt. Az RMDSZ uniós parlamenti képviselője szerint 2010 óta a magyarok összesen hét országos választáson szavaztak bizalmat Orbán Viktornak és pártjának, tehát egyértelmű kellene, hogy legyen: brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választásokat nyerni.
– Rendezzünk egy órás vitát a jogállamiságról minden tagállam esetében! – hangoztatta Vincze.
– Kezdhetnénk mindjárt Romániával, ahol Johannis elnök múlt héten gyakorlatilag azt állította, hogy a kisebbségi jogok bővítése nemzetárulás. Szavai a román alkotmány szellemét és a jogállamiságot is sértik. Ebben a kérdésben miért nem szólalnak meg az aggódó hangok? – vetette fel a kérdést.
A jobboldali frakciók szerint ideológiai támadás zajlik Magyarország ellen
A papírforma szerint az EP balliberális frakcióinak részéről kemény szavakkal támadták az Orbán-kormányt az ülésen. A szociáldemokrata frakció vezetője, Iratxe García Pérez az Európai Néppártnak ment neki, amiért az nem szakít a magyar kormánypártokkal.
A liberálisok részéről az is elhangzott, hogy Magyarország egy fillért sem kaphatna az uniós pénzekből, és kifogásolták, hogy Orbán Viktor nem utazott Brüsszelbe a járvány közepette.
A kormány régi kritikusa, Sophie In’t Veldt odáig ment, hogy gyávának nevezte a magyar miniszterelnököt, amiért nem vesz részt az ülésen. A Zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield – a Sargentini jelentés megöröklője – azt kiabálta világgá: Magyarországon a fehér, keresztény férfiaknak egyszerűbb az életük.
A francia Nicholas Bay, a jobboldali Identitás és Demokrácia EP-képviselője szerint a szokásos kettős mércének lehetünk tanúi, a baloldal a migrációs álláspontja miatt támadja Magyarországot. Franciaországgal párhuzamot vonva azt mondta: Emmanuel Macron esetében az EP-t nem érdeklik a jogsértések, de ha Orbán Viktort látják, rögtön vérszemet kapnak.
– Ez a sokadik hasztalan vita Magyarországról, ami az ország migrációs ellenállása miatt történik – húzta alá.
A lengyel Jog és Igazságosság EP-képviselője, Beata Kempa kikérte magának, hogy az unió beleszóljon a vírushelyzet kezelésének módjába. – Ebbe nem szólhatnak bele! Gazdasági válság előtt állunk, azzal kell foglalkozniuk az államoknak – hangoztatta. A szintén lengyel Elzbieta Rafalska pedig azt mondta ki: valójában ideológiai alapon zajlik támadás Magyarország ellen.
Deli Andor: A koncepciós pereket idézi a mai vita!
A Fidesz-KDNP részéről Deli Andor képviselő az Európai Néppárt színeiben szólalt fel. – Vannak frakciók a balliberális oldalon, amelyek egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy ne támadják újra meg újra, immár havi rendszerességgel Magyarországot – kezdte a képviselő, aki szerint a mai vitában a szervezők előre tudták, hogy a képviselők kilencven százaléka nem tud majd részt venni, és nem tudja elmondani a véleményét.
– A magyar kormány részvételét az EP elnöke nem segítette, annak ellenére, hogy az ügyrendi szabályok ebben nem akadályozták – vélekedett Deli.
Hozzátette: az online részvételre áprilisban a szocialista és liberális frakcióvezetőknek volt lehetőségük. „Most ugyanez miért nem lehetséges a magyar kormány számára?” – kérdezte a teremben lévő maroknyi képviselőtől Deli Andor, arra is emlékeztetve: az uniós bizottság nem állapított meg jogsértést a magyar törvénnyel kapcsolatban.
– Az európai értékek és az alapvető jogi elvek megcsúfolása ez a vita, amely a koncepciós pereket idézi – szögezte le a Fidesz képviselője.
Jourová 180 fokos fordulata: kemény kritikával illette Magyarországot a vitán
A magyarvita az uniós Tanács és az Európai Bizottság álláspontjainak ismertetésével kezdődött. Utóbbi testület részéről Vera Jourová liberális alelnök szólalt fel. Ismét elmondta, hogy az EU valamennyi tagállamban vizsgálja a rendkívüli intézkedéseket, így Magyarországon is. – Magyarországon ezek azonban szélesebb körűnek tűnnek, mint a többi államban – hangoztatta, hozzátéve: az intézkedéseknek többek között arányosnak és időben korlátozottnak kell lenniük.
Jourová a vitán már nem ismételte meg korábbi véleményét, miszerint a magyar vírustörvény összefér az uniós joggal, hanem ismét „jogállamisági kontextusról” beszélt hazánkkal összefüggésben.
Kifejezetten éles kritikával illette a magyar sajtó állapotát – szerinte annak függetlensége évek óta hanyatlik.
Az EU Tanácsának horvát elnöksége nevében ismertették, hogy a magyar hetes cikkely szerinti eljárás márciusban terítékre került volna, ám a koronavírus ezt ellehetetlenítette. Április elején viszont videókonferenciát rendeztek a tagállamok rendkívüli intézkedéseiről, ezen Varga Judit igazságügyi miniszter is részt vett. – A jogállamiság tiszteletben tartása a válság közepette rendkívüli jelentőséggel bír – vélekedett a horvát EU-elnökség.
Magyarvita Brüsszelben
Hamarosan kezdetét veszi az Európai Parlamentben a magyar rendkívüli intézkedésekről szóló vita: a képviselők a hazai vírustörvényről és annak a demokráciára gyakorolt hatásáról fejtik ki az álláspontjukat.
A magyar kormány közvetlen képviselője nem lesz jelen Brüsszelben, miután Varga Judit hiába jelezte a részvételi szándékát az EP felé.
A testület arra hivatkozva utasította el az igazságügyi minisztert, hogy a tagállamokat kizárólag a kormányfő vagy az államfő képviselheti. Orbán Viktor magától értetődő módon, a járványhelyzet kezelése miatt nem vesz részt a vitán. Az Európai Bizottság színeiben annak liberális alelnöke, Věra Jourová szólal majd fel.
A kormánypártok soraiból Deli Andor EP-képviselő jelezte hozzászólási szándékát – a Fidesz-KDNP legtöbb képviselője viszont a korlátozások miatt nem tud személyesen Brüsszelben lenni. Mivel online továbbra sem lehet érdemleges módon részt venni a plenáris üléseken, a magyar képviselők java is csak a távolból követi a saját országukról szóló diskurzust.
Ahogy arról a Magyar Nemzet is ír a mai lapszámában, a vita értelme jócskán megkérdőjelezhető: a szerződések őreként működő Európai Bizottság nem találta az uniós joggal ellentétesnek a hazai rendkívüli jogrendet.
