Olvasva a hozzászólásokat azt lehet látni, hogy maguk az aláírók sincsenek megelégedve. Van, aki a aláírásszámok miatt, van aki a politikai pártokat itélik el, de van olyan is, aki egyből le vonta a saját következetését, mert hogy nincsenek elegen, akik az Erdély autonómiáját igényelnék mert vegyes házasságba futottak...
Nos, a helyzet egészen más!
Akkor, amikor egy ország azt határozza el, hogy tagjává akar válni az európai közöségnek, egy tárgyalási sor - fejezetekbe foglalt - kitételt kellett elfogadnia. Ezek közül azt is, ami az átláthatóságról szól azaz az ország terület felosztásra vonatkozóan is. Ez egyfajta uniformizálás lenne, amit a NUTS normának is neveznek. Ez lényegében a statisztiai terület egységek normája. Románia, Tăriceanu miniszterelnöksége alatt, aláírásával igazolta, hogy az EU-s normáknak megfelelően átalakitják a területi egységeket! Úgymond harmonizálják az európai előirásoknak megfelelővé alaktják a területi egységeket: NUTS1-es makrórégió, NUTS2-es a régió, NUTS3-as a megye, NUTS4-es kisrégió vagy leader kistérség, NUTS5-ös a helységek.
Azaz a területek felosztását, kötelezően megteszik a NUTS-nak megfelelően. Igy az egész országban pontos statisztikai adatokkal ismertté vállnak a lakosság életfeltételei, az illető területegység gazdasági fejlettsége is. De a statisztikai adatokból ismert lesz a területegységek gazdaságának a fejlettségi szintje mellett a fejleszthetősége is.
Ezért is fontos volt, hogy a területegységek megfeleljenek az EU-s harmonizácós törekvéseinek, hiszen nem egyformán fejlettek a területegységek. E területegységek fejlesztése pedig a kohéziós alapokból lehetséges, de ehhez statisztikai adatokkal kell igazolni, hogy az illető területegységben az egyfőre eső nemzeti jövedelem, az EU-ban érvényesnek a 75 %-a alatti.
A NUTS felosztásban a megye számít "alapegység"-nek. Ezt könnyen lehetett a NUTS3-as kategóriába sorolni. De ez a területegység még nem pályázhat EU-s alapokra. Több megye alakíthat egy nagyobb egységet: ez a NUTS2-es kategóriát.
Az eredeti elgondolás az volt, hogy a határok megtartásával a tagországokból álló Európát kiváltsa a Régiók Európája s ezért egy NUTS2-es területegység saját maga is pályázhat az Eu-s alapokra. E statisztikai területegység viszont az alakotó megyék határait be kell tartsa és a lakosságszáma 800.000 - 3.000.000 közötti lehet. A "Régió" a NUTS2-s kategóriaként már több tagállamban került olyan alkalmazásra, amit a Székelyföld esetére is alkalmazható, amiért nem kell se az román alkotmányt sem pedig új törvényeket alkotni, csak egy szimpla kormány határozattal a NUTS3-as területegységhez hasonlóan az adminisztratív vezetőséget, kinevezni vagy választással eldönthetővé tenni.
E bevezetés után lássuk milyen lehetőségek állnak az autonómia számára.
Köztudott, hogy minden tagország a közös európai kasszába befizeti a saját hozzájárását.
A közös alapokból viszont megpályázható egy bizonyos területi egységnek a gazdasági fejlesztése. Minden befizetett egy euró után négy eurónyi összegnek megfelelő pénzalapot lehet megpályázni a területfejlesztésre.
Visszatérve az etnikai régiókra kért aláirásokhoz:
A közreadott adatok az elektronikusan összegyűjtött aláirásokat mutatja. Ebból még nem kéne nagyon sok dologra következtetni, mert ebból hiányzik a papíralapú aláírás gyűjtemény.
Sajnos bukhat az egész kezdeményezés, de nem csak a szükséges feltételek nem teljesitése - az aláirások legalább 7 országból és az előírt számból kell kiadják az egy milliónyi végső számot - hanem az a mód ahogyan elsírültek a szervezők a NUTS tagországra érvényes normák mellett, holott a déltiroli példa alapján a "good practice" elvet lehetne követni és alkalmazni.
Pontositva nem egy új normát kellene krénünk az etnikai régiókra ,mert az idő igényes, hanem egy már meglévő alkalmazását.
A NUTS az EU-s Parlamentnek és a EU-Tanácsnak Brüsszelben van a NUTS irodája. A NUTS1-es és a NUTS2-es a brüsszeli iroda fenhatósága alá esik - a Régiók Európai Tanácsa által - esik, míg a NUTS3-as, a NUTS4-es és a NUTS5 pedig a tagországok kormányának a fenhatósága alá utalják.
Romániában az 1997-ben ugyan kialakították a NUTS kategóriákba eső statisztikai területegységeket, de a NUTS2-es illetve a NUTS1-es kategória elhanyagolttá válltak. Nem oldották meg a régiók adminisztrativ vezetéseit és nem alakitották ki a végrehajtó szerveket sem. E statisztikai területek adatai a megyék adatainak az összesítésével közvetitik az EU-felé. Ez pedig e régiók (NUTS2 -NUTS1) pályázási lehetőségeit is gátolja és a kormány használja ezek számára megszerzett pénz alapokat. Azaz nem a régiók használják fel a régiós alapokat, hanem a kormány...
A wilsoni elvek alapján is, de a NUTS2-es régióra vonatkozóan is lehetne a NUTS2-es Székelyföldet egységesen kialakítani majd azután fejleszteni.
A probléma viszont az, hogy a két székely megye lakossága nem adja ki a minimális 800.000 -es létszámot. Ezért lenne fontos a déltiroli "jó példa" felhasználása, mert ott sem a NUTS2-es Bolzano Autonom Provincia, sem a Trentino Autonom Provincia területegységben nincs ki a minimális lakossági szám. Igy ez egy EU-s norma szerinti is "jó példá"-nak számít. Azon EU-s elv alapján, hogy a "jó példa" alkalmazása elfogadott az EU-ban, ezt lehet alkalmazni a Székelyföldi megyékre is!
Lényegében az olasz alkotmányban sem szerepel az, hogy nem lenne megengedett, hogy az ország terültén megalakulhassanak "autonóm provinciák" Mivel a román alkotmány sem tartalmaz erre vonatkozó kitételt, - vagyis, hogy tilos autonóm területek megalkotása - lényegében alkalmazható a NUTS2-es régiószintű átcsoportosítás.
Ehhez lénygében éppen a NUTS adja a lehetőséget azzal, hogy a statisztikai területegységek átalakulhatnak a "lakossági akarat" alapján, Minden hét éves fejlesztési terv utolsó évében vagy a következő terv első évében kell megejteni egy területegységi változtatást. Ha időközben lenne erre igénye a lakosságnak akkor az illető új területegyság "ideiglenes státuszt" kap és a következő hétéves tervben már véglelgessé vállik.
Igy a Székelyföld Régió esetében is a "jó példa" elv alapján nem lehet megtiltani ennek kialakulását.
Végszóként azonban ki kellene fejteni, hogy elég lenne-e a székelyeknek, ha csak mint statisztiki területegységként szerepelnének az EU-s berkekben... Azt viszont nem lenne szabad elfelejteni, hogy ha nem ezirányú a törekvés, mennyit kellene még várnia e népközösségnek, hogy gazdaságilag elhanyagolt, magas munkanélküliséggel és mövekvő elvándorlással sújtott Székelyföldjük legyen...
Mi a felvázolt és megalakított NUTS2-es Székelyföld Régióban látjuk a gazdasági fejlődés, a fejlesztési projektekre való pályázás, valamint a helyben-, és a megmaradás lehetőségeit.
Horváth Z.
