2020. április 29.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján vizsgálni kezdte Klaus Johannis államfő szerda délben tett kijelentéseit - közölte Asztalos Csaba CNCD-elnök a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva. Az államfő azzal kapcsolatban mondott televíziós beszédet, hogy a parlament alsóháza a közelmúltban hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a bukaresti parlament két magyar képviselője, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt nyújtott be tavaly decemberben és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. Johannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) "azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak". Magyarul köszöntve a PSD elnökét feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserébe a megegyezésért? A Mikó Imre Szolgálat abszurditásnak tartotta, hogy a 21. században, egy európai ország elnöke azzal riogatja az embereket, hogy az országban élő egyik nemzeti közösség az ország szuverenitására tör, miközben a valóságban ez a közösség nyelvi, kulturális jogokat és reális decentralizációt kér. Az autonómiatervezet képviselőházi elfogadása és az államfő televíziós beszéde nyilatkozatháborút váltott ki az önkormányzati és parlamenti választásra is készülő pártok sorában, de a kérdésben a Román Akadémia is megszólalt. A székelyföldi autonómiát valamennyi román megszólaló elutasította, de sokan Klaus Johannis hangvételét is bírálták.
Traian Basescu volt román elnök, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: Johannis nyilatkozata Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt néhai vezetője hangvételét idézi, és teljességgel nélkülözi a fair-play szabályait. Basescu ezt azzal magyarázta, hogy nemcsak a PSD, hanem a Johannis által korábban vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) is ugyanolyan hibás a tervezet hallgatólagos elfogadásáért.
A liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna kijelentette: az autonómiáról nincs mit beszélni, az soha nem lesz törvény által elfogadva Romániában. A politikus ugyanakkor nevet nem említve azt is megjegyezte Facebook-üzenetében, hogy a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben "semmit nem segít a nacionalista diskurzus tudatos felélesztése".
Dacian Ciolos EP-képviselő, volt miniszterelnök, a liberális Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke szerint az autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása támadás a románok és a magyarok ellen egyaránt, melyet a politikusok felelőtlensége és inkompetenciája tett lehetővé. Szerinte a hasonlóan érzékeny témákat azért vetik fel, hogy megosszák a társadalmat és lerombolják a reakciókészségét. Ciolos valószínűsítette, hogy a téma indulatokat gerjeszt, és arra ösztönzi a szélsőségeseket, hogy megpróbálják lerombolni mindazt, amit Románia a kisebbségi jogok terén felépített az elmúlt évtizedekben.
Hangsúlyozta: a mindkét oldalon álló szélsőségekre gondolt. Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke elismerte, hogy hiba történt a képviselőházban, de úgy vélte: ez a hiba könnyen javítható a szenátusban. "Amikor nincs mit adni a népnek, amikor nincsenek ötleteid a gazdaság újraélesztésére, amikor nincsenek források a nyugdíjak és a gyermeknevelési segély emelésére, akkor előveszed az utolsó kártyát: a nacionalizmusét" - minősítette Johannis beszédét. Úgy vélte, a jelenlegi krízishelyzetben felelőtlen politikusok ehhez az utolsó fegyverhez nyúltak, azt remélve, hogy így megmenthetik a széküket. Szerinte Klaus Johannis ma azzal vádolta meg a PSD-t, hogy titkos megállapodást kötött az ország területe egy részének az átadásáról egy idegen hatalommal. Ehhez hasonlóan súlyos vád 1989 óta nem hangzott el. Felszólította az államfőt, hogy jöjjön a parlament elé, és tárja fel bizonyítékait. Vagy vannak bizonyítékok, és a megvádolt pártot be kell tiltani, vagy nincsenek, és ez esetben a hazug államfőnek kell lemondania - vélte Tariceanu.
Victor Ponta volt miniszterelnök, a Pro Románia párt elnöke kijelentette: pártja soha nem fogja megszavazni "az etnikai alapú területi autonómiát". Úgy vélte: ez hamis téma, és a körülötte kialakult cirkusz, az államfő csatája a PSD-vel, ami nem segíti a valódi kihívások megoldását. Ilyen valódi kihívásnak nevezete a román gazdaság járvány utáni újraindítását. Állásfoglalást tett közzé szerdán a Román Akadémia is. Ebben kijelentette, hogy "az úgynevezett Székelyföld" területi autonómiájának tervezete durván megsérti Románia alkotmányát. Az akadémia szerint "a modern kori történelmi fejlődés következtében a térségbeli etno-demográfiai valóság nem felel meg azoknak a középkori struktúráknak, amelyek egykor a térséget jellemezték". Az akadémia arra emlékeztetett, hogy Románia a területén élő valamennyi etnikai közösség számára törvényi úton biztosított egy státust, amelyet az Európai Unió is elfogadott. (mti)
