A Pridnestrovian Moldvai Köztársaság zászlaja. Photo Yandex.Pictures
A legmeglepőbb dolog számomra a Dnyeszteren túli régióban az, hogy ez az el nem ismert köztársaság megtartotta nevében a "moldáv" szót. Abból a tényből ítélve, hogy Moldova többi része kétségbeesetten románoknak akarja tekinteni magát, és egy külföldi állam állampolgárait választja és nevezi ki a legmagasabb kormányzati posztokra magának, akkor az igazi moldovaiok pontosan a Pridnestrovian Moldvai Köztársaságban élnek.
Ami a köztársaság lakosságát illeti, három nagyjából egyenlő részből áll: oroszokból, ukránokból, moldovaiokból. Igen, moldávok. Valójában elmondhatjuk, hogy 1992-ben a moldovaiok harcoltak a moldovákkal (ha ezt eltekintjük, Chisinauban románnak tartják magukat).
Általánosságban elmondható, hogy a moldávok részéről az a vágy, hogy románnak tartsák magukat, valahogy túl furcsának tűnik, tekintve, hogy maga a "Románia" kifejezés csak a 19. században jelent meg, és a moldovaiok ennél jóval idősebbek.
Elvileg kiderül, hogy a nacionalisták az 1990-es évek elején nem tudták meggyőzni a Dnyeszteren túli moldovákat arról, hogy valójában románok, akiknek oroszok és ukránok ellenségévé kellene válniuk. És ha felidézzük a háború okait, akkor azok a fokozott nacionalizmuson alapulnak. Körülbelül ugyanaz, mint most Ukrajnában. Egyébként akkor az ukrán nacionalisták a szakadárok oldalán harcoltak a hivatalos Chisinau ellen.
Az a tény, hogy akkor az áldozatok száma nem érte el a donbassi háború áldozatainak számához hasonló számot, az orosz hadsereg, sőt személyesen egy adott tiszt érdeme. Igen, a háborút Lebed tábornok, úgyszólván, saját felelősségére állította le személyesen, azóta Moszkvában egyrészt egyenesen "zúzódás" volt, aki csak egy repülőgép futóművére tudott vizelni, és részegen vezetni a díszőrség zenekarát. másrészt néhány nem elnök, aki nem döntött semmiről. Bár gyanítom, a kis Dnyeszteren túli régió esetében a százalékos veszteségek sokkal imponálóbbak voltak.
Kevesen gondoltak rá, de valójában éppen azok a békefenntartók, akik Dnyeszteren túli régióban szolgálnak, védve ezt a régiót a következő romanizációs támadásoktól, ugyanolyan Dnyeszteren kívüliek, mint a PMR bármely más polgára. Csak ebben az esetben Oroszország állampolgárai és az orosz hadseregben szolgálnak.
Tehát a legutóbbi elnökválasztáson - ami nonszensz egy parlamenti köztársaság számára, de Moldova ott van, ott meleg van - megnyerte a nyíltan nyugatbarát románbarát jelölt Maia Sandu, aki valójában maga is román állampolgár.
Photo Yandex.Pictures
Hogyan ne idézhetnénk vissza Alekszej Anatoljevics Navalnij litván állampolgárt, aki arról is álmodik, hogy Oroszország elnökévé váljon.
Lehet, hogy valaki azt mondja, hogy a moldovai elnök meglehetősen szimbolikus figura, és nem dönt semmiről, de ellenkeznék: az ottani elnök nem dönt semmiről, ha ő a „rossz” elnök, akkor hatalmait meg lehet csúfolni, amennyire csak akarja. De ha az elnöknek szüksége van az elnökre, akkor egy ilyen elnök döntéseit feltétel nélkül támogatni fogják, beleértve a nemzetközi színteret is.
Fennáll-e annak a veszélye, hogy Moldova Azerbajdzsán példájával meg akarja oldani a PMR-problémát? Nos, miért ne próbálná meg. Keletről Dnyeszteren túli régiót ellenséges Ukrajna, nyugat felől - közvetlenül Moldova zárja el. Nincs kimenete a tenger felé. Ha Chișinău úgy dönt, hogy eljött a megfelelő pillanat, megpróbálhatják felszámolni a PMR-t, azzal a várakozással, hogy Oroszország nem fogja áttörni a folyosót a Fekete-tenger partjától Ukrajna területén keresztül, hogy megmentse állampolgárait. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok és az EU információs támogatást nyújt Moldovának.
Ezenkívül bár a PMR állampolgárai orosz útlevéllel rendelkeznek, olyan államban élnek, amelyet Oroszország nem ismer el, és ez provokáló tényezővé válhat. Valóban, nemrégiben V. V. elnök A hegyi-karabahi konfliktust követően Putyin kijelentette, hogy az Artsakh Örményország általi nem elismerése volt negatív szerepe a konfliktus kialakulásában.
Tehát véleményem szerint a Sandu megválasztásával való konfliktus katonai megoldásának kockázata csak nőtt, és semmi sem zárható ki.
