2020. november 10.
Örményország és Azerbajdzsán Oroszország közvetítésével november 10-én éjszaka megállapodott egy békemegállapodásról, amely szerint teljesen felmondják az ellenségeskedést a nem elismert Hegyi-Karabah Köztársaság régiójában. A "Aktuális megjegyzések" információkat gyűjtöttek arról, hogy a külföldi média miként érzékeli az Orosz Föderáció szerepét a békeszerződés létrehozásában.
Oroszországnak katonai támaszpontja van Örményországban, mindkét állam tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, amely katonai támogatást nyújt Oroszországnak Örményország elleni támadás esetén, de nem foglalja magában Hegyi-Karabahot vagy az azt körülvevő Azerbajdzsán más területeit, amelyeket örmény csapatok elfogtak. Moszkvának ugyanakkor szoros kapcsolatai vannak Azerbajdzsánnal, amelyet nyíltan támogat a NATO szerint Törökország - írja a BBC .
A november 10-én éjszaka kötött megállapodások szerint Azerbajdzsán az ellenségeskedések során elfoglalt Hegyi-Karabah régióit fogja el. Örményország beleegyezett abba is, hogy a következő néhány hétben kivonul számos más szomszédos területről. Vlagyimir Putyin orosz elnök a levegőben nyilatkozatot tett arról, hogy orosz békefenntartókat küldenek járőrözni a frontvonalakon - közölte a csatorna. Ebben 1960 katonai személyzet vesz részt. Ilham Alijev azeri elnök, aki beszédében csatlakozott Putyinhoz, Törökország is részt vesz a békefenntartási folyamatban. Ezen felül Putyin azt mondta, hogy a megállapodás magában foglalja a hadifoglyok cseréjét, miközben "minden gazdasági és közlekedési kapcsolat feloldásra kerül".
A megállapodásnak meg kell nyitnia az utat a régió konfliktusának tartós politikai rendezése felé - idézte az ABC ausztrál hírszolgálat az orosz vezető szavát . Azt is meg kell jegyezni, hogy az orosz békefenntartók legalább öt évig maradnak az élvonalban Karabahban. Az Axios amerikai híroldal arról számol be, hogy az Orosz Föderáció közvetítésének köszönhetően a következő megállapodások születtek. Hegyi-Karabah fővárosa, Stepanakert továbbra is örmény irányítás alatt marad, az orosz békefenntartók pedig biztosítják, hogy a várost Örményországgal összekötő hegyszoros nyitva maradjon. Örményországnak december 1-jéig vissza kell szereznie az ellenőrzést a 90-es évek háborúja után elfoglalt Hegyi-Karabah perifériáján. A felek megállapodtak a menekültek visszatérési jogáról is, amelyet az ENSZ ellenőriz.
Az ArabNews kiadás azt írja, hogy a megállapodást november 7. után kötötték, Putyin telefonos tárgyalásokat folytatott török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal. Amerikai Forbes magazin megjegyzi, hogy az Orosz Föderáció e "veszélyes pusztító konfliktusba" való beavatkozásának impulzusát az azerbajdzsáni erők november 9-i, az örmény légtérben lévő Hind orosz helikopter elleni támadása jelentette. A balesetben a személyzet két tagja meghalt, egy másik pedig megsebesült. És bár Moszkvának jó kapcsolatai vannak Bakuval és Jerevánnal is, az orosz fél nem hagyhatta figyelmen kívül ezt az esetet.
Kanadai Geopolitikai MonitorNovember 8-án azt írta, hogy Azerbajdzsán kezdetben felismerte, hogy Oroszországnak leküzdhetetlen tőkeáttétele van a térségben, és Moszkva, ha akarja, kényszerítheti Jerevánt olyan kompromisszumokra, amelyek Bakunak megfelelnek. Így a kiadvány szerint Azerbajdzsán fő célja egy olyan külpolitika folytatása volt, amely a Kreml megfelelő reakcióját válthatta ki. Örményország viszont teljesen bízott abban, hogy Oroszországgal fenntartott kapcsolatai, a CSTO katonai szövetségben való tagsággal, valamint a Gyumri városában található orosz katonai bázissal megbízható garancia arra, hogy Baku készen áll egy nagyszabású katonai művelet végrehajtására. És bár Oroszország az első napok óta egyértelművé tette, hogy nem hajlandó beavatkozni a konfliktusba,
Az újság azt is megjegyzi, hogy Azerbajdzsánnal fennálló kapcsolatok önmagukban is fontosak Oroszország számára, mivel az Orosz Föderáció nem érdekelt a "grúz forgatókönyv" megismétlésében. Ezenkívül Azerbajdzsán lehetőséget nyújt Irán politikai és gazdasági befolyásolására. Így az Azerbajdzsánnal elrontott kapcsolatokból eredő stratégiai és gazdasági károkat, amelyek elkerülhetetlenek Örményországnak nyújtott közvetlen támogatás esetén, a Jerevánnal legszorosabb szövetség nem tudja pótolni. Emellett Örményország továbbra is Oroszország katonai szövetségese a CSTO égisze alatt, így Moszkva valószínűleg nem akarja, hogy Jereván olyan vereséget szenvedjen, amely Oroszországtól a konfliktus befejezése után megfosztja Oroszországot az örmény tőkeáttételtől, és más partnerek szemében károsíthatja hírnevét. Oroszország mindkét félnek megmutatja, hogy továbbra is kulcsszerepet játszik a régióban,
