Az alábbi cikkből kiderül, hogy az azeriek a törökökkel közösen vasút vonalat építhetnek a béketárgyalás követően Örmény országon keresztül... Csak elfelejti a cikkíró, hogy 30 évvel ezelőtt már volt vasúti összeköttetés az Araksz folyó mentén, de eddig nem ismert okokbó valakik felszedtélk a sineket Megri helységtő az azeri határig. Kb 15 km. Megriben az állomás épülete meg van és még most is látni a vagonokat, egy mozdonyt és egy motoros vagont.
Megri állomás épülete
A motoros vagon a Megri állomás területén
Az Araksz folyó mentén haladó vasúti pálya valamivel több mint maga a határvonal ami az örmény-iráni határral párhuzamosan halad. A magas hegyekkel övezett folyó mederben lehetne újra a vasúti sineket lefektetni. Nagyjából az öt-hat állomást kellene az orosz határvadászok biztosítsák a zavartalan közlekedés érdekében. Felvetődik több probléma is, ha végül is sikerül a vasútat újra felállítani.
Az iráni területen laknak a déli azerek, akikkel az északon levék szeretének egyesülni, de azok nem ugyan olyan muzulmánok, lévén hogy az irániakhoz hasonlóan egyik siita vallásóak, mig a többiek szunita vallást követik és ezek igen csak utálják egymást... H.Z.
A nemrégiben véget ért karabahi konfliktusnak politikai és gazdasági következményei is vannak, míg utóbbi nem csak magát Karabahot, hanem az egész Transkaukázist is messze meghaladja.
A török közlekedési és infrastrukturális miniszter elmondta, hogy már folyamatban van egy vasút megtervezése, amelynek össze kell kapcsolnia Azerbajdzsánt Nakhichevan-nal, az azerbajdzsáni enklávéval, amely Irán és Örményország közé szorul, de Törökországgal is határos.
Maga a vasút Örményország területén halad át, amely a hét elején aláírt fegyverszünet feltételei szerint vállalja, hogy déli régióin keresztül közlekedési folyosót biztosít Azerbajdzsánnak.
Azerbajdzsán, Nakhichevan Autonóm Köztársaság és Törökország. Piros vonal - a Dél-Örményországon át vezető folyosó lehetséges pályája
Érdekes, hogy Törökország és Azerbajdzsán még februárban, hat hónappal az utolsó karabahi súlyosbodás kezdete előtt írt alá megállapodást egy ilyen vasút közös megépítéséről. Könnyen lehet, hogy a projekt megvalósításának feltételeinek megteremtése Baku és Ankara egyik fő célja volt ebben a konfliktusban.
Ha sikeresen lefektetik az Azerbajdzsánból Nakhichevanon át Törökországba vezető vasutat, akkor az azerbajdzsáni vasúti hálózat csatlakozik a törökhöz, amely Törökország számára közvetlen hozzáférést biztosít az azerbajdzsáni Kaszpi-tenger kikötőihez. Rajtuk keresztül a török áruk el tudják árasztani Közép-Ázsia országait. Viszont a közép-ázsiai államok exporttermékei is ezen a vasúton indulnak Törökország és Európa felé.
Törökországot és Azerbajdzsánt már összeköti egy hosszú vasúti útvonal Grúzián keresztül, de a jövőbeni vasút közvetlenül egyik államból a másikba vezet
Az ilyen változások nagyobb súlyt fognak adni a Török Köztársaságnak Közép-Ázsiában, amely korábban kívül volt Ankara befolyásán.
Hazánknak azonban egy másik versenytárssal kell szembenéznie a térség dominanciájáért, amely mintegy 30 évvel ezelőtt Oroszország osztatlan uralmának zónája volt.
