Andrej Mandzsuk, politológus 2020. december 4
\Fotó: SZABO BERNADETT / Reuters
Nemrégiben az ukránokat bemutatták a Kárpátaljai Regionális Államigazgatás új vezetőjének - üzletembernek és Anatolij Poloskov borkereskedőnek. Denis Shmyhal, Ukrajna miniszterelnöke személyesen köszöntötte őt ebben a minőségében az ukrán kormány ülésén, amelyet távolról tartottak a koronavírus miatt. Ugyanakkor az újonnan sütött kormányzó mögött az Amerikai Egyesült Államok zászlaja állt, amely irodájában áll az ukrán állami zászló mellett. Bár a különféle hatalmak részeként Kárpátalja soha nem volt amerikai állam.
Ez a komikus esemény ismét megmutatta, hogy Ukrajna külső függősége milyen mértékben érte el ma. Zelensky vagy Shmygal azonban nem váltott ki kritikus reakciót. Az amerikai ügyvivő, Christina Queen, az ő szőnyegére hívja ukrán minisztereket, nem habozik célzott utasításokat adni nekik a Twitteren keresztül - bár olyan kritikus kérdésekről beszélünk, mint a koronavírus elleni oltások és a szólásszabadság korlátozása. Az ukrán állami szervek felépítése felett pedig az EU-zászlók már régóta lobognak - annak ellenére, hogy Ukrajnának semmi köze az EU-hoz, és nem fogadják el az EU bővítési programjában.
Ennek ellenére szó szerint másnap a zászlóval való szégyenteljes eset után Kárpátalján komolyan aggódtak Ukrajna állami szuverenitásának kísérlete miatt. Igaz, nem Poloskov kormányzóról volt szó. Az ukrán biztonsági szolgálat házkutatást tartott Vasyl (László) Brenzovich, a Verhovna Rada volt helyettese irodájában, aki ötvözi az Ukrajna Magyarok Pártjának vezetője, az Egan Ede karitatív alapítvány vezetője és a Kárpátaljai Magyar Kultúra Társaságának elnöke tisztségét.
Mint ismertté vált, állítólag röpcédulákat találtak nála, amelyek a magyar autonómia megteremtését szorgalmazták, ezért a politikust felforgató tevékenységgel és hazaárulással gyanúsítják. Ezenkívül az SBU felvette az Ungvár mellett található Szjurte faluban a területi közösség helyetteseit, akik az eskü alatt elénekelték a magyar himnuszt. És most nekik is le kell küzdeniük a szeparatizmus vádjairól, amelyek Ukrajnát egyáltalán nem illuzórikus gondokkal fenyegetik. Valójában már megkezdték - amint az újságírók számára ismertté vált, az ukrán igazságügyi minisztérium azt tervezi, hogy bírósághoz fordul, hogy törölje a magyar párt regisztrációját az ukrán jogszabályok követelményeinek hivatalos megsértése miatt.
Mindez azonnali és kemény reakciót váltott ki a magyar vezetéstől. Az Európai Parlament képviselői a kormányzó Magyar Polgári Unió (Fidesz) pártból és a Kereszténydemokrata Néppártból nyilatkozatot tettek, amelyben a kárpátaljai magyarok politikai üldözésének megszüntetését követelték - meglehetősen kemény szavak habozása nélkül. „Az ukrán kormány polgárháborús helyzetet teremt Kárpátalján. Úgy véljük, ez szégyenletes és mélyen elítélik,” vezető magyar politikusok azt mondják, a saját címét .
Peter Siyjarto magyar külügyminiszter pedig panaszt tett Ukrajna ellen a NATO-tagországokból érkezett kollégáival - megjegyezve, hogy az ilyen cselekedetek elfogadhatatlanok az Észak-atlanti Szövetség tagjává válni szándékozó ország számára.
Nem ez az első ukrán-magyar válság, amely a kárpátaljai magyar közösség helyzetéhez kapcsolódik. A közösség a Habsburg Birodalom idején alakult ki, amikor a magyarok kiváltságos kisebbséget képviseltek ebben a régióban, amely a Kárpát-Rusz - ahol a szláv lakosság mindig is túlsúlyban volt - teljes lakosságának mintegy 30% -át tette ki. Az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés ezt a régiót áthelyezte az újonnan megalakult Csehszlovákiába, amely a helyi magyarok hatalmas kivándorlását okozta. 1939-ben Hitler visszaküldte Kárpátalját műholdjainak Budapestről - annak ellenére, hogy a helyi ukrán nacionalisták saját bábbarát államuk reményét remélték. És 1945-ben ez a régió a Szovjetunió részévé vált - mint az Ukrán SSR egyik régiója.
Ukrajna legutóbbi, 2001-ben történt népszámlálása szerint 156 600 magyar volt az országban - ráadásul a magyar lakosság abszolút többsége kompaktul élt Kárpátalján, közvetlenül a Magyarország határán, a Beregovsky járás többségét, Vinogradovsky körzet lakosságának felét és észrevehető kisebbségét. Ungvár és Mukachevo régióban. És nem meglepő, hogy az ukrán magyarok többségének régóta van magyar útlevele - főleg, hogy ez segíti a tranzit- és csempészetet, aminek következtében ennek az iparosodott régiónak a lakossága túlél.
Az elmúlt években folyamatos nyomás nehezedett rájuk az ukrán nacionalisták részéről, akik hazaárulással gyanítják a magyarokat. A valóságban azonban a kárpátaljai magyarok soha nem mutattak be radikális szeparatista hajlamokat - annak ellenére, hogy Nagy-Magyarország újjáteremtésének gondolata valóban népszerű az ebben az irányban bizonyos gyakorlati munkát végző magyar politikusok körében. Kárpátaljára látogatva meggyőződtem arról, hogy a helyi magyarok nem akarnak semmiféle háborút, és leginkább katasztrofális felfordulásoktól tartanak, amelyek mindig tele vannak belső konfliktusokkal. Ezzel azonban megvédik az anyanyelvük beszélésének jogát, és nyilvánosan demonstrálják nemzeti identitásukat. És ez folyamatosan újabb üldöztetéseket eredményez - a magyar zászló felakasztása vagy a magyar himnusz eléneklése miatt.
„Sajnálom a kárpátaljai magyarokat. Valaki egyszer húsz kilométerre keletre húzott határt - és a hangulatos EU helyett az örök zrada és peremogi országába került. Voltam egyszer Beregovóban - ott még ukránul sem tudnak. Mit követelhetünk tőlük? Miért van szükségük minderre? " - írja erről a kijevi újságíróról, Vjacseszlav Csecilóról.
A radikális nemzeti „sólymok” pedig máris azt kérik, hogy minden ukrán magyar állampolgársággal rendelkezőt tegyenek fel a Myrotvorets weboldalra, elősegítve egy olyan helyzet felpörgetését, amely potenciálisan újabb polgári konfliktussal fenyegeti az országot - bár szerencsére ettől még messze van.
Mi az oka a félig fiktív "magyar szeparatizmus" elleni harc újbóli súlyosbodásának, amely azzal fenyeget, hogy végül elrontja Kijev és Budapest kapcsolatait? Az egyik változat szerint Volodimir Zelensky pártjának képviselői ügyetlenül zsarolják a Magyar Párt vezetőit, hogy biztosítsák az ellenőrzésüket a regionális tanácsban lévő frakcióik felett. Mások ezt az újonnan elbocsátott volt kormányzó, Alekszej Petrov cselszövésének tekintik, aki Porosenko irányításával az ellenkérdést vezette. A pletykák szerint szándékosan politikai válságot állíthat fel Ukrajna és Magyarország között - egykori főnöke érdekében jár el.
Akárhogy is legyen, ez a történet valóban elrontja a "nép szolgáinak" amúgy sem jó hírnevét - mert Európában úgy látják, hogy az ukrán elnöknek nehézségei vannak uralkodni az államában kialakult helyzet felett, ahol mindenütt dacosan lobognak a külföldi zászlók
