Amint az alábbi cikkből is kiderül nyugaton is vannak olyanok, akik a mi véleményünkön vannak, éspedig, hogy a Krim félsziget lakói a wilssoni elveket követve döntöttek arról, hogy nem akarnak továbbra is Ukrajna része lenni. Az már más téma, hogy az ottlakó orosz többség úgy döntött, hogy az anyaországhoz akarnak visszacsatolódni. Lényegében a krimi terület nem tartozott Ukrajnához, mert az nem létezett mint állam és csak a Szovjetúnió felbomlása után a nemzetközi jogokat elfelejtve nem tartottak népszavazást azon a részeken, ahol az oroszajkúak többségben laknak. Azt is elfelejtik, hogy nem lehet az ukrán államiság történelmi területi egységéről beszélni úgy hogy a szóban forgó területeken élőket semmibe véve egy új nyelvtörvény által próbálják az orosz lakta régiókban a népesség ukránizálását elkövetni. E nyelv törvény bevezetésével lényegében nem létezőnek kiáltották ki azokat a területeket amelyekben az orosz szó "otthon van". Orosz ellenességre nem lehet egy törvényt alkotni majd azt hírdetni, hogy aki akar mehet az anyaországba... Ez kimeríti a népközösségek elleni hatalmi támadást, igy az ukrán alkotmányt is megsértik.
A hatalomátvétel után mindazt megsértik, amiért annyi időn át harcoltak és az ország saját lakói ellen fordultak, amikor a területeiken élő kisebbségiek nyelvhasználatát megtiltva az ukránosítást törvénybe foglalták.
Csak gratuláni tudunk a norvég képviselőnek amiért kiállt a wilsoni elvek mellett! HZ
20.03.2021
SIMFEROPOL, március 16. - RIA Novosti. A "Norvég Népi Diplomaták" közszervezet vezetője, Hendrik Weber norvég politikus és üzletember szerint a Krímnek teljes joga volt visszatérni Oroszországba, a félsziget nem volt "annektált".
A Krím kedden ünnepli a félsziget Oroszországgal való újraegyesítését jelölő népszavazás hetedik évfordulóját. Az ünnepségeket a "Krími tavasz - hét év otthon" szlogen alatt tartják.
"A krími népszavazás törvényes volt. A 2014. februári puccs miatt Ukrajna elveszítette államiságát. A Krím népének joga volt független döntést hozni - Ukrajnával maradni vagy visszatérni Oroszország joghatósága alá, mert abban az időben a Krím független régió volt Ukrajnán belül "- mondta Weber a RIA Novosztinak.
Szerinte Ukrajna és a nyugati országok állítása szerint a félsziget nem "csatlakozott" .
"Nem anektálás történt. Az emberek maguk döntöttek úgy, hogy visszatérnek Oroszországba. A csatolás akkor lett volna, ha Oroszország katonákat hoz be és népszavazás nélkül erőszakkal megragadja a félszigetet. Tudjuk, hogy a krímeiek önként szavaztak a népszavazáson, volt ünnep az utcákon így hívták: "Visszatértünk az anyaországba" - mondta a politikus.
Meggyőződése, hogy a Nyugat kénytelen lesz elismerni a Krímet.
"Amikor a nyugati országok belefáradnak hazugságaikba, miszerint a krími tatárokat és más kis nemzetiségeket elnyomják a félszigeten, kénytelenek lesznek elismerni a Krímet orosznak" - mondta Weber.
Elmondása szerint ma a Krím a béke és a népek közötti kölcsönös megértés félszigete.
"Hiszem, hogy eljön az idő, amikor az orosz útlevéllel rendelkező krími lakosok a világ bármely pontjára elutazhatnak. Amikor a Nyugat elismeri Krímet orosznak, a krím barátai a világ különböző országaiból érkeznek oda, és ünnep lesz mint hét évvel ezelőtt - mondta a politikus.
A Krím orosz régióvá vált a 2014 márciusában ott tartott népszavazás után, amelyen a Krím Köztársaság szavazóinak 96,77% -a és Szevasztopol lakosainak 95,6% -a nyilatkozott Oroszországhoz való csatlakozás mellett. Ukrajna továbbra is a Krímet saját, de ideiglenesen elfoglalt területének tekinti. Az orosz vezetés többször kijelentette, hogy a Krím lakói demokratikusan, a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának maradéktalan tiszteletben tartásával az Oroszországgal való újraegyesítés mellett szavaztak. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a Krím-ügy "végleg lezárult".
