A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint a romániai politikai hatalom soha nem tapasztalt nyomást gyakorol a sajtóra, és felkéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait, hogy a kormányban és a parlamentben álljanak ki a sajtó védelmében – olvasható a szakmai szervezet nyílt levelében.
Az MTI bukaresti irodájához hétfőn eljuttatott levelet Markó Béla RMDSZ-elnöknek és miniszterelnök-helyettesnek, valamint Kelemen Hunor kulturális miniszternek címezték. A dokumentum szerint a nyomásgyakorlás veszélybe sodorja a demokratikus jogállam egyik alappillérét, az állampolgárok hiteles, pártatlan tájékoztatáshoz való jogát, általában a sajtószabadságot.
Karácsonyi Zsigmond, a romániai magyar újságírókat tömörítő szervezet elnöke által aláírt levél felidézi, hogy 2009-ben bevezették az átalányadót, amit minden vállalkozásnak fizetnie kell függetlenül attól, hogy nyereséges-e vagy sem. A levél emlékeztet arra is, hogy júliustól növelték a személyi jövedelmek adóterheit, s ezzel létbizonytalanságba, esetenként a csőd szélére taszították a független sajtót.
Júliustól módosították az adótörvényt úgy, hogy nem csak az állandó munkaviszonnyal rendelkezőknek, hanem a különböző szerződésekkel foglalkoztatottaknak is társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük jövedelmük után. Ez az intézkedés a művészek és az egyetemi oktatók mellett az újságírók jelentős hányadát is érinti.
A szervezet szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a gazdasági válság hatására csökkent a médiavállalkozások reklámbevétele. Hozzáteszik, hogy nemzetbiztonsági okokra vagy a közszereplők személyiségi jogaira hivatkozva korlátozó – esetenként megfélemlítő – paragrafusokat készül elfogadni a törvényhozás, miközben az Európai Unió és a nemzetközi joggyakorlat a sajtó védelmét ezek fölé helyezi. „Sajnálatos, hogy a kabinet egyes tagjai a sajtót teszik felelőssé az állami intézményekben kialakult káoszért, és visszaélve hatalmukkal, megfélemlítik az újságírókat" – olvasható a nyílt levélben.MTI
A számítógépes férgek negyede USB-flashmemóriáról érkezik.
A Panda Security szoftverbiztonsági vállalat éves jelentése szerint a számítógépekhez csatlakoztatott USB-eszközök tökéletes eszközei lehetnek a szoftveres támadásoknak, miután ezek a memóriával rendelkező kiegészítők is sebezhetők a kártékony programok által.
A jelenleg felbukkanó kémprogramok többségét flashmemórián keresztüli fertőzésre tervezték. A támadások hatékonyágát növeli, hogy az operációs rendszerek az USB-portokra csatlakoztatott eszközöket – automatikus felismerés után – többnyire a felhasználó beavatkozása nélkül indítják.
A digitális fényképezőgépek, mp3-lejátszók és a mobiltelefonok is tartalmaznak flashmemóriát, az ezeken megbúvó „kártevők" csak a megfelelő pillanatra várnak.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a támadások jelentős része továbbra is az elektronikus levelekkel érkezik, az USB-memóriák terjedésével azonban a fertőzésforrások új formájára is fel kell készülni.
A veszély komolyságát mutatja például a világ egyik legveszélyesebb vírusának tekintett Mariposa, amely az okostelefonok memóriáján keresztül is támadott. Eddig 13 millió számítógép-fertőzéssel rekorder a kártevők között.
A kártevő 2008 év vége óta magánszemélyek, vállalatok és nyilvános gépek millióit fertőzte meg. A hackerek elsősorban nagyvállalatokat és pénzintézeteket támadtak, hogy számlainformációkat és személyes adatokat szerezzenek meg, amelyeket később bűnözőknek adtak tovább.hir24.hu/MTI
Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora és az IMF volt vezető közgazdásza szerint Románia azon kelet-európai országok közé tartozik, amelyik a következő 2-3 évben csődbe juthat. A közgazdász szerint a költségvetés magas deficitje miatt fenyegeti a fizetésképtelenség veszélye az országot. Rogoff a veszélyeztetett országok közé sorolta még Románia mellett Ukrajnát és Magyarországot is. „A térségből sajnos nem fogja mindegyik ország túlélni a költségvetés megerősítését célzó folyamatot” – nyilatkozta a közgazdász .transindex.ro
Bihar megye - Hétfő délután a Nagyváradi Állami Egyetem dísztermében került sor a Az én üzleti tervem elnevezésű verseny, valamint az AntrEs női vállalkozói gála II. területi szakaszára, melyet Nagyváradi Állami Egyetem Közgazdaságtudományi fakultása, mint az Európai Szociális Alap támogatásával megvalósuló esélyegyenlőségi projekt interregionális koordinátora szervezett.
A humánerőforrás-fejlesztési program Nyugat - Románia hat megyéjére terjed ki és értéke 12.500.104 lej. Megvalósításában a Nagyváradi Állami Egyetem mellett temesvári, aradi, nagybányai, resicabányai, szatmári felsőoktatási intézmények, valamint a Romániai Közgazdaságtudományi Társaság vesz részt. A helyi szinten megszervezett verseny keretében 96 üzleti tervet bíráltak el a Bihar megyei helyi AntrES központokban: Élesden, Belényesben, Margittán és Nagyszalontán. Augusztus 9—15 között bonyolították le a kiválasztott 16 üzleti terv kiértékelését területi szinten. A terveket a két célcsoportba tartozó nők dolgozták ki: menedzsernők és olyan nők akik saját vállalkozást akarnak indítani. A Gála keretében díjazták a területi szinten legjobb üzleti terveket. A programkoordinátorok négy, egyenként 1000 lejes díjat adtak át a jelenlévőknek. 2005-2010 - Inform Média
http://www.mediatica.ro/hirek/sport/48546/ki-a-magyarokkal-romaniabol-egy-emberkent-uvoltottek-a-kolozsvariak-a-bukarestiekkel.html
2010 aug 28
Az U szurkolótábora köztudottan román érzelmű. A Dinamo drukkereinek egy hete Marosvásárhelyen volt hasonló kirohanásuk.Egy emberként üvöltötte a Kolozsvári U és a Dinamo Bukarest szurkolótábora tegnap este a két csapat fővárosi mérkőzése előtt, hogy Ki a magyarokkal az országból. Az U és a Dinamo a labdarúgó 1. liga 6. fordulója keretében mérte össze erejét, és az újonc kolozsváriak váratlanul 4-3-ra nyertek. A fővárosiaknál mellőzött Claudiu Niculescu két gólt is lőtt új csapata színeiben: az első és az utolsó fűződik az ő nevéhez, közben Lemnaru és Delgado is betalált. A Dinamótól Adrian Cristea, Torje és N’Doye volt eredményes. Claudiu Niculescu egyaltán nem nyilvánult meg a gólok után, a Dinamo drukkerei pedig értékelték a gesztusát, és megtapsolták az egykori közönségkedvencet.
A nap másik mérkőzésén a Rapid Bukarest 1-0-ra győzött Medgyesen, és ezzel véget vetett a Gaz Metan meglepően jó sorozatának. A találkozó egyetlen találatát Herea szerezte a 66. percben, büntetőből. Ovidiu Haţegan játékvezető három játékost kiállított a meccsen: Herea, Aganovics és Sburlea is idő előtt mehetett zuhanyozni.mediatica.ro
http://gazdasagiradio.hu/cikk/52787/
MTI, Gazdasági Rádió, 2010. augusztus 29. 08:13
Magyarországnak megbízható pénzügyi politikát kell folytatnia az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa szerint. Olli Rehn a Vasárnapi Híreknek adott, a Reuters hírügynökség által előzetesen ismertetett interjújában leszögezte: Magyarországnak folytatnia kell a pénzügyi konszolidációt és a költségvetési hiányt a túlzottdeficit-eljárás keretében a jövő évben a bruttó hazai termék 3 százaléka alá kell szorítania.
hirdetés
Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, és költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, illetve az államadósság a 60 százalékát. Ennek megfelelően a 2004-ben belépő tíz tagország közül több, köztük Magyarország is a csatlakozáskor automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá került।A finn biztos - aki korábban a bővítés felelőse volt - hangsúlyozta :a költségvetési deficit növelése helyett Magyarországnak megbízható pénzügyi politikát kell folytatnia, ami tartós gazdasági növekedés szükséges előfeltétele. Rehn emlékeztetett: a legtöbb európai uniós tagállam a pénzügyi konszolidáció útjára lépett, Magyarország sem térhet le erről az útról.
Az interjúban az unió gazdasági és pénzügyi biztosa hangsúlyozta, hogy a magyarországi helyzet semmi esetre sem hasonlítható a Görögországban történtekhez. Rehn utalt arra, hogy noha voltak bizonyos költségvetési "csúszások" a korábbi magyar szocialista kormány hivatali idejének utolsó heteiben, azok korlátozottak voltak, és nem veszélyeztetik a pénzügyi konszolidációt. E "csúszásokon" kívül a bizottság nem tud semmifajta "csontvázról a szekrényben" - jelentette ki a Reuters által ismertetett interjúszövegben Olli Rehn.
Szeptember 1-jétől ismét megpályázhatók az Országos Vidékfejlesztési Terv (PNDR) 112-es rendelkezésének pénzösszegei – a pályázatkészítési szesszió hónap végéig él. A 112-es keretében fiatal, 40. életévüket be nem töltött gazdák készíthetnek projektet vidéken való megtelepedésre, mezőgazdasági tevékenység elkezdésére vagy folytatására. A farm nagyságától függően az elnyerhető pénzösszeg
10 000-25 000 euró között van.
Pályázatot készíthetnek: azok a magángazdák, akik a projekt benyújtásakor vállalják, hogy 30 nap leforgása alatt bejegyeztetik tevékenységüket a kereskedelmi kamaránál; egyéni vállalkozók; kft.-k vezetői, azzal a feltétellel, ha egyedüli tulajdonosok. Feltétel az is, hogy a projektkészítést megelőző 12 hónapban a pályázó vagy családja szabadidejének legalább 50 százalékában mezőgazdasággal foglalkozott, és ha nem végzett gazdatanfolyamot, ezt három éven belül meg kell tennie. A farmnak legalább 6 UDE (gazdasági együttható)-pontosnak kell lennie, és a pályázatban szerepelnie kell a fejlesztési ütemtervnek – amelynek megfelelően az elnyert támogatásnak legalább a 30 százalékát a gazdaság fejlesztésére kell visszafordítani. A pályázók pluszpontokat érhetnek el, amennyiben valamely gazdatársulásnak – termelői egyesületnek – a tagjai (szerk. megj. a megyében egy ilyen sem létezik), illetve amennyiben környezetvédő gazdálkodást kíván folytatni a szóban forgó területen. (fodor)
Az önkormányzatok többségéhez hasonlóan, amolyan „pénzügyi ostromzár” alatt van jelenleg az Erdődi Polgármesteri Hivatal is: több fontos beruházás stagnál, a rokkantgondozók jó ideje nem kaptak jutalékot.
Nemsokára elkezdik a két kimaradt városrész – a vár alatti terület és a Bukarest utca bal oldala – csatornahálózatának a kivitelezését, az 1950 méteres szakasszal így teljesen véget ér a kormánytámogatásból és PHARE-pénzalapokból megvalósított, többrészes beruházás kivitelezése. Szakács Imre alpolgármester elújságolta: szeptember elsejétől ezt a szolgáltatást is átadják a regionális vízszolgáltatónak.
Gondot jelent viszont az ivóvízhálózat bővítésének a megvalósítása, ugyanis az, hogy 212 000 lejt kellett átcsoportosítani a harmadik évnegyedből a negyedikbe, megrekesztette a munkálatot. Két igen fontos beruházás stagnál még ezen kívül, annak ellenére, hogy mindkettő esetében nyertes pályázatot készített az önkormányzat – az egykori kórház helyére tervezett ultramodern kultúrotthonról és a parkosításról van szó, amelyek a pénzforrások elapadása miatt be sem indultak.
Az önkormányzati gazdasági nehézségeket immár a lakosság is kézzelfogható módon kezdi érezni – egyelőre a rokkantgondozókról van szó, akik nem kevesebb, mint három hónapja egyetlen lejt sem kaptak. Természetesen az érintett 42 személy részéről nagy a felháborodás, és az önkormányzati vezetőknek még csak ötlete sincs arra, miből teremtik elő ezeket a pénzeket.
Azért jó hírek is akadnak a városban: a végéhez közeledik a jelenleg kultúrotthonként fungáló iskolai díszterem felújítása, és nemrég 2784 tonna követ hordattak ki a mellékutcákra, amit a munkaerő-foglalkoztatási program keretében alkalmazott munkások terítettek szét. F. I.
Az Európai Bizottság meghirdette a határon átívelő kulturális együttműködést támogató programját Kultúra Program (2007–2013) címmel.
A Kultúra Program azért jött létre, hogy a támogatható országokból származó kulturális szereplők közötti együttműködési tevékenységek fejlesztésével hozzájáruljon az európai polgárok közös kulturális örökségén alapuló kulturális térségének előmozdításához, annak érdekében, hogy elősegítse az európai polgári azonosságtudat kialakulását.
A program három speciális célkitűzésre irányul:
– a kultúra területén dolgozók határokon átívelő mobilitásának elősegítése,
– a művek, valamint a művészeti és kulturális termékek országok közötti áramlásának támogatása,
– a kultúrák közötti párbeszéd támogatása.
A program keretében támogatható országok a következők:
– az EU tagállamai,
– az EGT országai (Izland, Liechtenstein, Norvégia),
– az EU-tagságra jelölt országok (Horvátország, Törökország és Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, valamint Montenegró)।
A program teljes költségvetése a 2007–2013 közötti időszakra 400 millió euró।
Az eddigi feladatkör-mennyiségnek csaknem a háromszorosa jut egy-egy mezőgazdasági igazgatósági alkalmazottra az átszervezések után.
A napokban kiderült: kik maradhatnak a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság alkalmazásában, és kik azok, akik más munkalehetőség után kell hogy nézzenek. Amint arról beszámoltunk, a Mezőgazdasági Igazgatóság átszervezési útmutatója alapján a megyében mindössze 29-en dolgozhatnak október elsejétől az igazgatóságon az eddigi 81-ből. Azt, hogy kik maradnak, versenyvizsga alapján döntötték el, amit a minisztérium részéről Suták Ibolya felügyelt-bonyolított le a hét végén. A maradó alkalmazottak tegnap kapták kézhez a kinevezésüket.
Cioltean Ioan, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a következőképpen foglalta össze a versenyvizsga lebonyolítását, illetve azt, amit a kialakult helyzet nyomán tudni kell.
– A vizsga előtt negyvenhat alkalmazottunk távozott el az intézménytől: egyesek nyugdíjba mentek, mások a munkanélküli segélyt választották vagy máshol találtak munkát. A legnagyobb túljelentkezés a főtanácsadói tisztségekre volt: három posztra tizenhárom személy nyújtotta be a kérvényt, tizenegyen jelentek meg a vizsgán, hatan mentek át az írásbelin. Egyedül a Növényvédelmi Igazgatóságon nem kellett vizsgázni, mivel itt minden megmaradó tisztségre csak egy személy jelentkezett. Igen furcsa helyzet alakult ki a vizsga nyomán, ugyanis három állás betöltetlen maradt – ezekre nem volt kandidáns. Tanácsadói asszisztensi munkakörről van szó, amely esetében a bruttó fizetés kilencszáz lej.
A rácsteszt igen komplex volt, kitért a köztisztviselői jogkörökre, az ellenőrzéssel kapcsolatos tudnivalókra, a termelői csoportokat érintő törvénykezésre, az európai cukorpiacra, az állattenyésztési, zöldségtermesztési tudnivalókra. Mindez azt jelenti, hogy a jövő mezőgazdasági köztisztviselőjének mindenhez kell értenie valamilyen szinten. Szatmár megyében egyetlen óvás sem volt. Az elbocsátásra váró alkalmazottak megkapták a felmondási értesítést, és október elsejétől megtörténik az átszervezés. Addig megpróbáljuk átmenteni azokat, akiket lehet. Pataki Csaba alprefektus ígérete szerint felmérjük, hogy vidéki önkormányzatoknál hol lenne szükség mezőgazdasági szakemberekre, és arra is lehetőség lesz, hogy a nagyobb farmok közösen alkalmazzanak tanácsadókat, mezőgazdasági szakembereket. Ami az intézmény jövőbeni tevékenységét illeti, ne gondolja senki, hogy az ittmaradt munkatársaknak rózsás lesz az életük: majdnem háromszor annyi munka szakad a nyakukba, mint eddig, amit ők vállaltak is. A napokban mindegyikük aláírja az aktualizált feladatköri leírást. Fodor I.
Bár már áprilisban döntés született, még mindig nem tudni, kik nyerték el az Európai Unió Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Programjának támogatását. Amint arról beszámoltunk, az első kiírás keretében a végső döntést Szatmárnémetiben hozták meg. Az elbíráló bizottság tagjai akkor arról tájékoztattak, hogy a nyertesek névsora csak a szerződések aláírása után hozható nyilvánosságra. A program honlapján megjelent beszámoló szerint a 47 nyertes pályázat közül az első három esetében néhány napja Huszton megtörtént a hivatalos megállapodás-kötés, azonban a többi projektről még mindig nem tudható semmi. Bár valószínűsíthető, hogy vannak Szatmár megyeiek is a támogatásra kiválasztottak között, egyelőre ezzel kapcsolatos tájékoztatást nem sikerült kapnunk. Danku Pál, aki Szatmárnémetiben a programmal kapcsolatos tájékoztatást tart elmondta: nem áll jogában az eredményekről beszélni, meg kell várni, amíg a honlapon nyilvánosságra hozzák ezeket.
A programra egyébként, melynek célja Ukrajna felzárkóztatása az uniós országokhoz, a három EU-s ország (Magyarország, Szlovákia és Románia) Ukrajnával határos megyéiből nyújthattak be pályázatokat. A 2007-2013-as költségvetési időszakban összesen 68 millió eurót szán az Európai Unió a négy ország határrégióinak fejlesztésére. Az első kiírásra összesen 148 pályázat érkezett. Ezek közül az elbírálás során 47-et választottak ki, melyek között 13,3 millió eurót osztanak szét.
A program keretében támogatást lehetett kérni környezetvédelmi célú projektekre, idegenforgalmi fejlesztésekre, kis- és középvállalkozások közös kezdeményezéseihez, határátkelőhelyek felújításához, intézmények közötti együttműködés kialakításához, valamint úgynevezett people-to-people akciókhoz, azaz a határzónákban élők ismerkedését elősegítő rendezvényekhez.
Pályázhattak önkormányzatok, közintézmények, iskolák, kis- és középvállalkozások, valamint civil szervezetek. Minden egyes pályázatnak határon átnyúlónak kellett lennie, azaz legalább két országnak kellett együttesen pályáznia.
Mivel a cél Ukrajna felzárkóztatása, ukrán résztvevőnek minden egyes projektben lennie kellett. Az elbíráló bizottság tagjai a döntéshozatalkor elmondták: nyújtottak be két- és háromországos pályázatokat, sőt, olyanokat is előterjesztettek, melyben mind a négy ország érdekelt. Az ötven nyertes projekt közül egyébként 16-ban szerepelt romániai résztvevő. A program keretében időközben a második pályázati fordulót is meghirdették már.
A szervezők szándéka szerint jövő évtől nagyszabású, 50-60 csapat részvételével zajló gasztronómiai fesztivállá alakul az a bográcsos ételverseny, amelyet szombaton, a tasnádi strand szomszédságában szerveztek meg, az RMDSZ városi szervezete kezdeményezésére.
A jó hangulatú megmérettetésre 8 csapat nevezett be, a szakácstudományáról nemcsak a megyében ismert és elismert Kiskasza László vezette zsűri igen komoly munkát végzett, a végeredmény alakulásában századpontok is szerepet játszottak.
A döntés értelmében kiosztották a Gyémántfakanál elismerést, azaz a verseny nagydíját: ezt a Stilhúsos nevű csapat kapta, amely kunsági egytálétellel kápráztatta el a szemeket, szaglóhámot és ízlelőbimbókat. Az első díjat az RMDSZ tasnádi szervezete (G)lacikonyha nevű szakácscsapata nyerte, babgulyással, a második helyen egy helyi baráti társaság Sörminátorok nevű csoportja és a helyi NDF 4 betyár szakács nevű csapata megosztva végzett, Magyarcsaholy és Sződemeter a harmadik lett, a szilágypériek és a tasnádszántóiak „szimpátiadíjat” kaptak.
Kiskasza László értékelésében kiemelte: kitűnő ízű ételeket vonultattak fel a versenyzők, és az értékelésben nemcsak az íz és az illat, hanem az elkészítés mikéntje, sőt, a standok összhatása, a hobbiszakácsok „felszereltsége” is szerepet játszott.
Az RMDSZ tasnádi szervezete magyaros babgulyással rukkolt ki, Glatz Lóránd, Bendel István, Tóga István és Némethy Norbert révén. A 22 liter étel kizárólag kertben termesztett, friss zöldségekből készült, két kiló marhahús, házi füstöltsonka, 4 szál füstölt kolbász, 4 kiló bab felhasználásával.
A Szántó(vető) Szakácsok, vagyis a tasnádszántóiak 15 literes bográcsába 3 kilogramm disznóhús, burgonya, zöldség került, a só, bors, paprika, ételízesítő mellett a lestyán és a babérlevél adott meghatározó ízt az ételnek. A tasnádszántói bográcsosfőző csapat összetétele: Hulubán Imre, Hulubán Annamária, Ackermann Antal, Ackermann Matild.
A tasnádi Sörminátorok amatőr csapat sertésoldalasból főzött 15 liter gulyást: Asztalos Arnold, Blága János, Emili János, Lár Gábor, Nagy Gabriella, Asztalos Katalin.
A gasztronómiai megmérettetés egyetlen, csak juhból készült ételét a sződemeteri csapat készítette – egyetlen nézelődő, érdeklődő sem menekülhetett meg attól, hogy ne kelljen megkóstolnia a kiváló, sződemeteri barackpálinkát. Az étel különlegessége az volt, hogy nem a megszokott módszerrel állították elő az alapot: nem a könnyen megpiruló hagymát fonnyasztották meg először olajban, hanem az összevágott zöldségeket – sárgarépa, petrezselyem, zeller, karalábé, paszternák – tették először az edénybe, a hagymát csak később. Borsót és zöldbabot is tettek a burgonya mellé a lestyánnal is ízesített ételbe, a 25 liternyi, ízletes levesbe 7 kiló hús került.
A magyarcsaholyi „bográcsoskülönítmény” edényében különlegesség gőzölgött: vadnyúlból, juhból, sertésből, gombából, borsóból, zsengés babból főtt a 15 liternyi étel, a hagyományos zöldségek és fűszerek mellett. Kovács Szabolcs alpolgármester szerint ezen étel esetében is elengedhetetlen volt a fogyasztás előtti szilvapálinka. A csapat véleménye az volt: a jó bográcsos étel titka, hogy többféle húsból készüljön. Magyarcsaholyban gyakran ülnek össze baráti társaságok a bogrács mellett. A Magyarcsaholyi Csodaszakácsok csapat tagjai: Kovács Szabolcs, Csorba Arnold és Erzsébet, Bíró Zoltán és Olga.
A szilágypériek sertésgulyást készítettek: az olajban fonnyasztott hagymára és paprikára kétféle – bográcshús és gulyáshús – került, majd a burgonya és a fűszerek. A 40 literes üstbe 6 kiló húst használtak fel. Szilágypérról lévén szó, természetesen helyi bor is került rendesen az ételbe – valamint a csapat tagjainak és a nézelődők, érdeklődők gyomrába. A település küldöttsége nem törte meg a hagyományt: ismét a szilágypéri volt a „legvidámabb barakk” a környéken. A périek rendszeresen járnak főzőversenyekre, a határon innen és túl. Csapattagok: Jakab Róbert, Szakács Gizella, Szakács Béla, Tempfli Mihály.
A tasnádi NDF csapatát Keresztes Gyuri vezette, további tagok: Schmiedt Ottó, Jeremiás László és Serbán Tamás. Ők 40 liternyi pörköltet készítettek, 12 kiló hús felhasználásával.
A nagydíjat elnyerő csapat – Szabó Katalin, Galiger András, Zsidó Pavel, Pap László, Váradi Róbert – 15 liternyi kunsági egytálételébe 5 kiló sertéshús, másfél kilónyi kétféle gomba, lebbencstészta, tejföl, 13 féle fűszer került.
Az ünnepélyes díjkiosztás után egykettőre elfogytak az ételek, és a jó ital is megtette hatását – voltak, akik táncra is perdültek az ínycsiklandozó illatok mellett. Fodor István
Az Expo Arad International kiállítási komplexum már javában készül az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági vásárára, a XXI. alkalommal megrendezendő Agromalim-ra.
A rendezvényt szeptember 9–12 között tartják a komplexum A és B pavilonjában. A vásárral egy időben szakmai konferenciák, termékbemutatók, üzleti találkozók, szórakoztató műsorok váltogatják egymást. Ezúttal is megrendezik a Miss Arad versenyt, amely címet a legszebb tehén kapja meg minden évben. A híres békéscsabai kolbászfesztivál rendezői mini-bemutatóval jelentkeznek a vásáron, tehát a finom ízek, falatok kedvelői készülhetnek a kóstolgatásra.Balázs Katalin
Egy főtanfelügyelő-helyettesi és több tanfelügyelői állással lett kevesebb az Arad Megyei Tanfelügyelőségen. „Az új bérkeret 32 állást hagyott jóvá, ehhez mérten kellett átszerveznünk a személyzetet” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Mirela Aldescu, az intézmény vezetője.
A tanfelügyelőség adminisztratív osztályán tíz posztot hagytak jóvá az eddigi 16-ból, a decentralizációs és menedzsment főosztályon 7,5, a tanulmányi főosztályon 14,5 állás maradt. „Utóbbinál megszűntettünk egyes tanfelügyelői állásokat, s voltak személyek, akiktől megváltunk, voltak, olyanok, akikkel nem hosszabbítottunk, szerződést, és voltak, akiket másokkal helyettesítettünk. A személyi döntéseknél minden esetben a múlt tanévbeli tevékenység alapján értékeltünk” – mondta a főtanfelügyelő.
Az egyik főtanfelügyelő-helyettesi tisztség megszűnt: ez Minodora Marinescut érintette, aki információnk szerint félállású tanfelügyelőként dolgozik tovább; Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes megőrizhette a posztját.
A Pedagógusok Házában is több mint az állások fele megszűnt, és csak négy teljes, illetve egy félnormás munkatárs maradhatottPataky Lehel Zsolt
A meteorológusok sárga jelzésű eső- és viharriadót rendeltek el az ország központi, északi, keleti és nyugati részeire 30 megyében kedden 2:00 és 20:00 óra között.
Az Országos Meteorológiai Intézet hétfőn kiadott figyelmeztetése szerint augusztus 31-én 2:00 és 20:00 óra között Bánságban, a Körösök vidékén, Máramarosban, Erdélyben és Moldvában, valamint az összes hegyvidéken esőzések várhatók, a csapadékmennyiség pedig legtöbb helyen meghaladja a négyzetméterenkénti 20 – 25 litert, helyenként eléri a négyzetméterenkénti 40 – 50 literes mennyiséget. – Záporesőkre, villámlásra és jégesőre lehet számítani. A szél minden régióban felerősödik. Ezek a jelenségek előbb a nyugati és a központi részekben lesznek gyakoriak, kedden pedig főként az ország keleti részében – áll a figyelmeztetésben.Paprika Rádió
A huszonhat magyar, illetve magyar tagozatos Arad megyei iskola közül három megszűnik, vagy nem indíthat magyar osztályt a 2010–2011-es tanévben.
A nagyvarjasi elemi iskola román és magyar tagozata a községközpontba, Nagyiratosra költözik – a magyar osztályok tanulóinak ez nem újdonság, merthogy a múlt tanév második félévét is ott járták ki, mivel a varjasi tanítónő beteg-, majd szülési szabadságra ment. A varjasihoz hasonlóan sok pénzből újították fel a zimándközi iskolát is, amely hasonló sorsra jut – bezárja kapuit a diákok szüleinek minden ellenkezése ellenére. A magyar tagozatot a Zimándújfalui Általános Iskola veszi át. Az aradi mikelakai (12-es számú) általános iskolában megszűnik a magyar elemi tagozat, mivel csak három tanuló lett volna az I–IV. osztályban.
Az először a bezárásra ítélt tanintézmények közé sorolt bélzerindi magyar elemi iskola megmarad a tőzmiskei önkormányzat jóvoltából, és az aradi Mosóczy-telepi Aron Cotruş (volt 13-as) Általános Iskolában is indul még idén magyar elemi összevont osztályokkal. A gáji Neuman Fivérek (volt 10-es) Általános Iskola jogi személyisége megszűnik, és a szomszédos negyed, az Aurel Vlaicu (volt 21-es) Általános Iskola alárendeltségébe kerül. Gájban a magyar tagozat elemi osztályai maradnak, az 5–8. osztályokat átveszi a Vlaicu-iskola. „De ez nem jelenti azt, hogy minden gyerek hozzánk jön majd – mondta Szabó László magyartanár, a Vlaicu tagozatfelelőse. – A gáji negyven gyerekből körülbelül 15-en választottak minket, a többiek a Csiky Gergely Iskolacsoportba mennek. Létszámgondjaink így nincsenek a felső tagozaton. Igazából az alsón sem, bár ott kevesebb a diák. Ami a lényeg: minden évfolyamon indul önálló osztály. Gájban összevont I–IV. osztály lesz egy tanítónővel, és tíz diákkal. De felesleges a számokba bocsátkozni, mert minden évben csak az iskolakezdés napján derül ki, hogy pontosan hány diák lesz.”
Az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban egy első osztály indul, és eddig 19 gyerek van beíratva. Minden évfolyamon lesz önálló osztály, sőt az öt kilencedikes osztályt is biztosan útjára indítják – jelentette ki Hadnagy Éva aligazgató. A filológia és turizmus szakon még 21, illetve 16 szabad hely van, biztosra vehető, hogy a szeptemberi utolsó felvételi körben összejön a minimális létszámhoz szükséges diák. A matematika–informatika szakon egyébként még 8, az elektronika és automatizálás szakon 2 betöltetlen hely van még, egyedül a közgazdaságtani osztály telt meg.
Megjegyzés
Kolozs megyében is újra elkezdődött az iskolák "csendes" összevonása ! Tanulva a tavalyi eseményekből a megyei tanfelügyelőségiek - főleg a magyar ajkúak - nagyon halkan , de "célratörően" folyatják a tavaly elkezdett osztály összevonásokat, hogy az általuk sokat hangoztatott iskolaközpontokat létrehozzák ! Ilyenképpen a monostori negyedben már kész tények elé állítva a szülőket,tanárokat az egyik iskolába "sűrítenék" a magyar ajkú iskolásokat ...
Ezúton felhívjuk a tanfelügyelőségen dolgozó magyar ajkú tanfelügyelők figyelmét, hogy tartózkodjanak az újabb osztályösszevonásoktól, hiszen a tavaly már "leégtek" !
Ha harcra kerül a sor, a polgári párt elnöksége nem fogja abbahagyni a dolgokat !
A mostani titokban végrehajtott tevékenységeikkel nem a népközösségünk érdekét szolgálják! Kezünkbe kerültek olyan dokumentumok, amelyekből kiderültek az igazi okok, amiért az iskoláink összevonását olyan nagy ügybuzgósággal végzik ... (Erdélyi Polgár)
http://reflektorium.wordpress.com/2010/08/28/retusvanyos-3-cdu-csu-erdelyben/
2010. augusztus 28
A tusványosi tábor nem kis figyelmet keltő, de önmagában – az események logikája felől tekintve – egyáltalán nem meglepő híre volt, hogy az EMNT kilép a mozgalmi keretből és választási szereplővé válik.
A „párt” bejegyzésére minden bizonnyal sor kerül, hiszen az EP-alelnök Tőkés számára az itthoni politikai előremenekülés kötelező, és az is bizonyos, hogy vele szemben a birtokon belüli erdélyi magyar politikusok a közvélemény konsternációjára játszanak majd rá. Az RMDSZ felől a „kell ez nekünk?”, „mire jó a megosztottság?” kérdéseire hegyeződnek ki a reakcióik, az MPP-oldalról pedig az RMDSZ-politika újabb inkarnációjaként kommentálják majd az eseményt – nyilván a potenciális RMDSZ-ellenes tábor felé fordulva.
Az igazán izgalmas kérdés azonban az, hogy a „választási szereplővé válás” hogyan alakítja át az RMDSZ – EMNT – MPP háromszögön belül alakuló erőtért, milyen együttműködések és oppozíciók alakulnak ki, lesznek-e választási, majd önkormányzati szintű koalíciók stb.
Mindaddig, amíg az EMNT nem volt választási szereplő, a Magyar Összefogás eddigi laza formulája volt a legmegfelelőbb egyensúlyfenntartó a nem éppen kontúros Tőkés-tábor és az RMDSZ között. Az „összefogás” Markóékat a politikai nyitottság és együttműködés aurájával vértezte fel, és kommunikációs lehetőséget teremtett számukra, hogy a Románia kisebbségvédelmi „rendszerében” megszerzett hegemón pozíciójukat az erdélyi kismagyar demokrácia látszataiba burkolják, ugyanakkor hídat is teremtett számukra a Fidesz-MPSZ felé. Tőkés számára ugyanez az Európai Parlamentbe való bejutás sikerének megújrázását biztosította, és haladékot adott számára, hogy az egyszemélyes pártból a tényleges politikai szervezetté épülés programját végre elkezdje (a többévi tétovaság és halogatás után).
Az RMDSZ-szel való partnerség felemássága egyben keret és lehetőség is volt arra, hogy az egyetértés és a szembenállás láthatóvá tett adminisztrációja révén az EMNT megjelenítse identitását a nem éppen plurálisan működő erdélyi nyilvánosságban (és ne kerüljön politikai gettóba, mint az MPP). Mindehhez meghatározó kontextuális előny volt, hogy Orbán Viktor egyértelműen Tőkésre tett.
Azonban a párttá vagy politikai érdekvédelmi szervezetté váló EMNT már nem lesz beilleszthető az eddig működő – a ius murmurandival révén kicsipkézett – „összefogásba”. A bejegyzés nyomán már szigorúbb politikai feltételeket – koalíciót és a velejáró fegyelemet – követelne az „összefogás”, ami viszont nem biztos, hogy tartható is lenne. Mégis, úgy tűnik, hogy a politikai elemzők inkább az RMDSZ-EMNT-együttműködésben látják a jövőt, illetve az RMDSZ – EMNT – MPP háromszögmeghatározó elemének az RMDSZ-EMNT-viszonyt tekintik.
Ezzel szemben jóval kevesebb elemző szó esett arról, milyen stratégiai lehetőségei vannak az EMNT-MPP-együttműködésnek, holott az „erdélyi jobboldal egységének” jelszavában ennek igénye is folyamatosan megfogalmazódik. Ennek pedig két fontos kiindulópontja van. Az EMNT részéről az, hogy belekezdett egy – az RMDSZ-ével szemben alternatívnak tekinthető – program kidolgozásába, tehát a programpártként való fellépés útját választotta. Az MPP viszont székelyföldi zárványpártként jelenik meg, amely nem igazán tud és akar túllépni Székelyföld határain (még akkor sem, ha a Partiumban itt-ott ért el sikereket az önkormányzati választásokon).
A programpárt EMNT és a pozícióorientált, „zárványpárt-karakterű” MPP konfliktusa Székelyföldön egyértelműen adott, mindazonáltal a feloldására és egy erdélyi „jobbközép” együttműködés kialakítására van kínálkozó modell is.
Ez a CDU-CSU-szövetség modellje.
Olyan tartós szövetsége ez két német pártnak, amely meghatározó mind a mai napig a Német Szövetségi Köztársaság második világháború utáni történetében. A szövetség alapja, hogy a két párt nagyon hasonló kereszténydemokrata-keresztényszociális politikai programot képvisel, de némiképp eltérő kulturális és regionális alapon. A CSU (Keresztényszociális Unió) Bajorország katolikus népi kultúrájára alapoz, erőteljes regionális párt, amely nem lép túl a bajor tartomány határain. A CDU (Kereszténydemokrata Unió) pedig felekezetek fölötti kereszténydemokrata pártként határozza meg önmagát, és az NSZK egész területén rendelkezik politikai képviselettel, kivéve Bajorországot, ahol a jobbközép képviseletét teljes egészében (minden szinten) testvérpártjának, a CSU-nak engedte át. A pártszövetség, melyet a német közvélemény egyszerűen „Uniónak” nevez, mindig a közös CDU/CSU-név alatt indult a szövetségi parlamenti választásokon, közös frakciót hozott létre a Bundestagban, közösen alkotott kormányt, és közös ifjúsági szervezetet tart fenn.
Nos, a 2012-es önkormányzati választásokat szem előtt tartva, ez a modell lenne megfontolandó az EMNT és MPP számára. Az EMNT-MPP-szövetség úgy állíthatna egységes listákat – választási koalícióban –, hogy a közös lista összeállításában az elsőbbséget Székelyföldön az MPP-nek, a nem székelyföldi településeken pedig az EMNT-nek juttatná. Akár a kizárólagosság és egyértelmű területi elkülönülés is felvethető lehet, ahogy az a CDU-CSU-viszonyban a bajor és nembajor helyi és területi képviselet tekintetében létrejött, bár ez oly fokú bizalmat és stratégiai konszenzust feltételez, amilyen a két erdélyi szervezet között nem létezik. (Inkább csak kialakítható egy-két közös és sikeres választás nyomán.)
Érdekek is vannak bőven mindkét oldalon, melyek e szövetségtípus mellett szólnak. Az EMNT kétségtelenül kezdeményezője lehet ennek, és ezzel egyrészt visszaigazolhatja – legalábbis részben – megalakulásakori öndefinícióját (amely szerint a minden irányban nyitott, „autonómiacentrikus” magyar-magyar együttműködés fókuszpontja kíván lenni), másrészt pedig ténylegesen erős alternatívát hozhatna létre így az RMDSZ-szel szemben. Ugyanakkor az MPP-nek is érdeke e szövetség, mert nem jogi személyisége feladásával kerül rá sor, és lehetőséget nyújt neki, hogy a székelyföldi nyilvánosság gyengesége, töredékessége ellenére országos kontextusban is megjelenhessen.
Igaz, az egyértelmű területi elhatárolás híján az együttműködésnek számos sajátos részletszabálya kell hogy legyen, amelyeket a feleknek végig kell tárgyalniuk. De mindez nem lehetetlen. A politikai konstrukció megalkotásához adott az időkeret (a 2012-es önkormányzati választásokig jó másfél év van), az önkormányzati választási törvény kellően rugalmas hozzá (azaz, a választási koalíciók számára előírt, 7%-os küszöb sem zárna ki olyan jelentős településeket, amelyeken e közös listáknak tétje és esélye lenne), és az is valószínűnek tűnik, hogy az EMNT és az MPP tagjainak nagyobb része támogatna ilyen együttműködést.
A kérdés csupán az, hogy a döntést meghozó néhány vezető át tudja-e ugorni saját – a korábbi ellentétek során jócskán megnövekedett és eltorzult – árnyékát.
Posted by Bakk Miklós
Megjegyzés
Nem nagyon lehet elhinni, hogy a cikkíró nem ismerné a Székelyföldön kívüli „történéseket”. Pontosabban azt, hogy a nemzetiek már nagyon rég „tevékenyek” voltak főleg, ami a polgári sejteknek a nemzetiekhez való át-, vagy beemelését illeti. Ez a EP-alelnök kijelentéseiből is következhet hiszen az áprilisi OT előtti felhívására sokan oda figyeltek…
Azon is el kellene gondolkodnunk, hogy nem létezik-e már egy magas rangú „ki-, és/vagy megegyezés” (esetleg egyfajta területi felosztás is), mert eddig sok helyen találkoztunk annak a jelével, hogy a „jobboldal” felosztását már a szövetségiek is létezőnek tekintik, hasonlóan a cikkíró ötletéhez ... Meg lehet viszont, hogya cikkírótöbbet tud mint, amennyit leírt ... (Erdélyi Polgár)
Szeptember 15-én lép életbe az a jogszabály, mely alapján közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőktől vehetnek majd nyers húst, zöldséget, gyümölcsöt a közétkeztetést végző intézmények.
Ezzel a rendelettel a minisztérium kampányt indít a magyar iskolai étkeztetés megreformálásáért, a gyermekkori elhízás megelőzéséért, és az egészséges magyar élelmiszerek versenyképességének növeléséért. A tárca közleménye szerint így a helyi termelőtől egyenesen a menzára juthat a nyers hús, zöldség, gyümölcs, tej és tejtermék, méz, tojás és gabona. Az a gazdák számára is kedvezőbb, hogy most már nagyobb mennyiséget vásárolhatnak az intézmények tőlük, s jó az is, hogy a termékek listája kibővült a tojással. Húst eddig is lehetett venni, de a szigorú higiéniai előírások miatt nem igazán élnek ezzel a lehetőséggel a konyhák, inkább a félkész vagy mirelit termékeket részesítik előnyben. Rengeteg adminisztrációra volt eddig is szükség, a papírmunka a rendelet életbelépésével tovább fog növekedni, ugyanis a számla mellé egy részletesebb felvásárlási jegyet is ki kell töltenünk, mely rögzíti a legfontosabb termelési adatokat. Valószínűleg mind a termelő, mind a közkonyha kedvezőbb helyzetbe kerül, hiszen a termelőnek biztos piaca lesz, az intézmények pedig takarékoskodhatnak a szállítási költségeken, csakhogy mivel közétkeztetésről van szó, mindenkinek nagyobb is egyben a felelőssége az áru minőségét illetően.
Felelősséget is kell vállalni
A "helyi árukat a helyi élelmiszer-felhasználóknak"-elv gyakorlattá válásához két félre van szükség. Egyrészt, hogy a termelők jó minőségű árut kínáljanak a helyi közétkeztetésnek, másrészt az óvoda-, iskola vezetők bizalmi alapon vállalják fel a felelősséget, mely az áruházláncoktól vásárolt élelmiszer alapanyaggal ellentétben ez esetben már rájuk hárul. S nagy kérdés az is, hogy ki fogja ellenőrizni, miként alkalmazzák a beszállító termelők a mezőgazdasági kemikáliákat, azaz a növényvédő szereket, műtrágyát, különös tekintettel a primőr árukra.
Forrás: Kelet-Magyarország
Az utóbbi évtizedekben az egész világon a természetes gyógymódok felé fordult az orvosok, és a betegek, de a magukat egészségesnek érzők figyelme is.
2010.08.19 19:55Holt-tengeri Sóbarlang
Egyre nagyobb visszhangja van az egészséges életmódot propagáló mozgalmaknak, amelyek a betegségek gyógyításánál is fontosabbnak tartják azok megelőzését. Mai világunkban talán nem is igen találunk olyan kórt, amely közvetlenül, vagy közvetve ne kapcsolódna a megromlott környezetünkhöz, az egészségtelen életmódunkhoz.
Egyre jobban terjed az a felismerés, hogy az ember egészségének a legtöbb jót akkor és úgy teszi, ha igyekszik a lehető legtöbbet tiszta, természetes környezetben tartózkodni, és a gyógymódok közül azokat választja, amelyek a legkevesebb durva beavatkozást, egyoldalú ráhatást jelentik a szervezetére. Ebbe az irányzatba illeszkednek nagyon harmonikusan a gyorsan terjedő sóbarlangkúrák.
A sóbarlang levegőjének jótékony hatását már nagyon régen felismerték az emberek. Évszázadok óta vannak a világon olyan helyek, ahol a természetben előforduló nagy töménységű tengeri sót gyógyításra, egészségjavításra, egészségmegőrzésre, és közérzetjavításra használják.
Mára értek meg azonban igazán a feltételei annak, hogy ezek a régóta ismert eljárások közelebb kerülhessenek azokhoz is, akik mondjuk nem a Holt-tenger környékén születtek, vagy nem áll módjukban több ezer kilométeres utakat megtéve, felkeresni a természetes gyógyhelyeket. Olyanokat, mint a Kangal Forrás Törökországban, a Kék Lagúna Izlandon és természetesen a Holt Tenger Izraelben.
A mai sóterápiás barlangok maguk jönnek el a rászorulókhoz, akik egyre többen vannak, főleg a milliós nagyvárosokban, ahol az emberek az egészség kicsiny barlangjaiban nem csak jó levegőt, jótevő mikroklímát, keresnek, de a rövidke kikapcsolódást, a külvilág zajától, zűrzavarától való elszigetelődés lehetőségét is megtalálják.
Sóbarlang-terápia. Nincs tehát másra szükség, csak élni kell a lehetőséggel, amit kínál a tudomány, a sóbarlangok.
Megadóztatná az Európai Bizottság a különböző nyersanyagok, energiahordozók, de még a fa és a víz felhasználását is a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint. A lap idéz egy belső dokumentumot, amely szerint az uniós törvényalkotók ezzel a háztartásokat és a termelőket egyaránt az alapanyagok hatékonyabb felhasználására akarják ösztönözni. A lépés nemcsak a klímavédelmet szolgálná, hanem a hatékonyabb nyersanyagfelhasználás révén hozzájárulhatna a gazdasági növekedés gyorsításához, a versenyképesség növeléséhez is.
A brüsszeli dokumentum szerint az Európai Unióban jelentősen nőtt a nyersanyagok termelése 1980–2005 között, 40 milliárd tonnáról 58 milliárdra, és 2020-ban elérheti a 80 milliárd tonnát. Az európaiak egy főre vetítve háromszor annyi nyersanyagot használnak fel, mint amennyit a fejlődő országok lakosai, de csak kétszer annyit termelnek, mint az utóbbiak.
A tervezet azt is megállapítja, ha az erőforrások kihasználásának hatékonysága 20 százalékkal javul, akkor az egyszázalékos pótlólagos gazdasági növekedést eredményez, tekintettel arra, hogy a nyersanyagok egyre drágábbak lesznek.
A brüsszeli irat szerint a nyersanyagfogyasztási adót fokozatosan vezetnék be, hogy a lakosság és a termelői szféra is kellőképpen felkészülhessen rá.
Megjegyzés
Szerkesztőségünkben sokszor elhangzott, hogy a különböző kormányok nem értették meg, hogy a nyersanyagok megadózásából komoly jövedelemre tehetnének szert, megkönnyítve az államkasszába kerülő alacsony jövedelmek hányadának a növelését. A népi azaz az állami tulajdon eddig csak kevés vagy csak inkább az „ügyeskedők” vagy a párt apparátus mellettiek tudtak a nyersanyagtartalékokhoz jutni, de a legnagyobb meglepetésre éppen ezek nem akartak-akarnak komoly adófizetővé vállni…
Ide azonban le kell tenni azt is, hogy ezek a párt melletti „bárók” eddig is könnyen megengedhették maguknak, hogy ne adózzanak és ebből kifolyólag a fenti cikkben említett fadrágulás elsősorban a kisembereket fogja újabb adóval sújtani… (Erdélyi Polgár)
Következő összeállításunkban annak néztünk utána, hogy az idei, szélsőséges időjárási viszonyok közepette, a kertészeknek milyen növénybetegségekkel, kártevőkkel kellett felvenniük a harcot.
Biotermelő csak mészporral
Erdőhegyen Kálnoki József, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozó 1,2 hektáron, a szabadban termeszt zöldségféléket. Idén vöröshagymát, fokhagymát, burgonyát, petrezselymet, murkot, zöldbabot, szárazbabot, saját részre paradicsomot, tojásgyümölcsöt, de kardvirágot is termesztett. Tevékenységének fő ágazatát a petrezselyem és a murok teszi ki. Számára a legnagyobb gondot a rengeteg eső okozta, ami miatt pókháló képződött a petrezselyem gyökerén. Ugyancsak a sok eső miatt a föld mélyéről feljöttek a rovarok, amelyek megrágták a gyökérzöldségeket. Ellenük szinte védekezni sem tudott, lévén, hogy biotermékeket állít elő, tehát vegyszeres kezelést nem vehetett igénybe. Kivételt képez a burgonya, amelyiket a kolorádóbogarak ellen permetezi ugyan vegyszeres oldattal, de csakis alacsony koncentrátummal szokott, amit az EU-normák is megengednek. Egyetlen biológiailag ártatlan szer a kártékony rovarok ellen a mészpor, amit viszont csak tavasszal vetés előtt vagy ősszel, betakarítás után lehet alkalmazni. Miután felszed minden zöldséget, ősszel az egész termőterületet mészporral szórja be, hogy a földben lévő lárvák elpusztuljanak, de biológiai szempontból a talaj ne sérüljön.
Fazekasvarsándon viharkár
Mód László Fazekasvarsándon 0,18 hektár összterületű fóliasátorban, továbbá 0,5 hektáron, a szabadban kertészkedik. A 0,5 hektáron termesztett paradicsom-paprikát azonban a közelmúltban tönkre verte a jégeső. A termésnek legkevesebb a fele oda veszett. Ugyanakkor, a 4 fóliasátra közül 2-ről a vihar letépte a fóliát. A növénybetegségek közül különösebb gondjai csak a rothadással voltak, ami ellen növényvédő szerekkel tudott hatásosan fellépni, kártevők eddig nem jelentkeztek.A leérett paradicsom, illetve korai tök helyébe őszi uborkát vetett. Jelenleg nem jár piacra, mivel a jég által tönkretett paradicsom-paprika megmaradt részét majd szeptemberben lehet szedni.
Fuzárium ellen nincs hatószer
Simonyifalván Bartha Ottó családja 1,5 hektár fokhagymát, 0,8 hektár fűszerpaprikát, illetve 0,4 hektár fóliasátorban termeszt zöldségféléket. A fiatal gazdálkodót a bánfyhunyadi piacon sikerült telefonon elérnünk.Amint elmondta, a betegségek közül a legnagyobb gond a húsos paprikát megtámadó fuzárium, ráadásul nem lehetett ellene védekezni, mivel a betegség elleni szerek használatát betiltották. Ellene egyetlen hatásos módszer van: a beteg növényeknek az eltávolítása. Magyarán, a beteg paprikaszárakat kihúzta, eltávolította, hogy meggátolja a kór terjedését. E módszerrel a termésnek valamivel több, mint 10%-a ment tönkre, de a többit legalább meg lehetett menteni. A paradicsomot a ragya támadta meg, amelyik ellen permetezéssel védekezett, de az uborkát is megtámadta a levélsorvadás, ami ellen réz alapú permetszert alkalmazott. A betegségek elleni védekezésben eleinte szakembertől kért tanácsot, manapság azonban – fiatal kora ellenére – maga is felismeri azokat, védekezni is tud ellenük. Ehhez azonban állandóan benne kell lenni a zöldségtermesztésben. A kártevők közül, mint rendszeresen, a tojásgyümölcs leveleit állandóan támadja a kolorádóbogár, ami ellen folyamatosan kell védekezni. Érdekes módon, a tojásgyümölcs leveleit a kolorádóbogár jobban szereti, mint a burgonyalevelet, de a vörös-póknak nevezett, szabad szemmel nem látható, áttetsző élősködő is megtámadta a tojásgyümölcsöt. Az elmúlt heti szélvihar két fóliasátráról letépte a fóliát, amit idejében sikerült visszaszerelnie.
Májusban lehetetlen volt a védekezés
Komlósi Imre Feketegyarmaton 0,15 hektár összterületű fóliasátorban, továbbá 6 hektáron a szabadban termeszt zöldségféléket. Májusban, a hideg, esős időjárás közepette lehetetlenné vált a kórokozók elleni védekezés. A meteorológiai viszonyok ugyanis kiváló feltételeket képeztek a gombák szaporodásához, fejlődéséhez. A dinnye betegségei ellen szinte semmit sem lehetett tenni, ezért sok tönkre ment, éppen ezért, idén drága volt e kedvelt nyári gyümölcs. Az egész dinnyeállománya megfertőződött, így kevesebb termett. A peronoszpórás betegségek is főképpen a dinnyét, de a paradicsomot is pusztították. Több olyan kertészkollégát ismer, akiknek a peronoszpóra az egész paradicsomállományát tönkre tette. A zeller-, a petrezselyem- és a murokparcellákon sclerotinia tarolt a betegség számára kedvező időjárási feltételek miatt. Az idei esős időjárás nem kedvezett a levéltetvek és az atkák szaporodásának. Ezek ellen a megelőző védekezés volt a leghatásosabb. A brutális hőmérsékletingadozás ugyancsak károsnak bizonyult a zöldségfélékre. A hőmérsékletváltozás leginkább a húsos-paprika állományát érintette, amelyik egyik napról a másikra teljesen megváltozott. A nagy reményekkel kecsegtető fejes salátáját egy héttel ezelőtt szétverte a jégeső, egy csapásra több mint 6000 lejnyi kárt okozva.
Keserű tapasztalatok
Amint a fent összegzett véleményekből is kiderül, az idei szeszélyes időjárás alaposan megkeserítette a zöldségtermesztők életét. Mert nem elég, hogy a gombafertőzések ellen alig tudtak védekezni, a sok csapadék miatt pusztított a gyökér-rothadás, mikorra terményeikkel piacra kerülhettek, azt elárasztotta az olcsó külföldi zöldség. Mert a vöröshagyma, a káposzta, a paradicsom, a dinnye, a húsos paprika és még számos zöldség külföldről származik, ahol a hazainál jóval hathatósabb támogatás mellett alacsonyabb áron tudták előállítani, értékesíteni. Talán nem ártana általánosítani, de főképpen komolyan venni a hazai termék feliratnak a használatát.Balta János
A rövid tenyészidejű tavaszi zöldségek letermése után nem érdemes üresen hagyni a területet. Számos olyan zöldségnövényünk van, amely nyári vetéssel még a fagyok előtt szedhető. Augusztus második felében még egy sor zöldségfélét lehet vetni és ültetni. Zöldbabnak való, sárga vagy zöldhűvelyű babvetőmagot még érdemes vetni, mert a fagyok előtt friss hűvelyeket szedhetünk róla. Most újra vethető a zöldborsóis, mert a hűvösebb, rövidebb nappalok idején a tavaszihoz megközelítő a termés.
Ezeknek fontos a szerepük étrendünkben, mert így nyáron és ősszel nagyobb választékból, több friss zöldség kerülhet az asztalunkra. Az üresen maradt területet is ápolnunk kell, hiszen nem hagyhatjuk elgyomosodni.
Augusztus végéig még téli fejeskáposztát, vöröskáposztát, karalábét, kínai kelt, bimbóskelt is palántázhatunk.
A késői termények sikere a talaj jó előkészítésétől függ. Az ásás, az aprólékos gereblyézés ilyenkor is elengedhetetlen. Amikor a növények már fejlődőben vannak, bőségesen el kell látni őket öntözővízzel, így könnyen felvehető a nitrogén. Ilyenkor még nem késett az őszi érésű paradicsom palántázása sem. Sőt, akár a már letermett borsó helyébe, sekély ásást és gondos gereblyézést követően, újból vethetünk csemegekukoricát, céklát, fürtös uborkát, karós- és bokorbabot. A sűrűn kelt vetések ritkítása vagy ritkításszerű szedése is fontos. Karózni kell a folyton növő paradicsomot és a karós babot. Ha hármasával, négyesével összekötjük a karók csúcsát, szilárdabb lesz a támasz és közöttük jut hely egy-egy karalábé, bimbóskel palántának is. Nyár végi és őszi ültetésű növények palántanevelésére is alkalmas lehet a szabad terület.
Ha áttelelő (áttelelő spenót, fejes saláta, kelkáposzta, fokhagyma, petrezselyem, zöldborsó, stb.) vagy évelő (sóska, rebarbara. spárga) növényeket tervezünk ősszel a területre, figyelembe kell vennünk helyigényüket. Ezek előtt sokszor már nincs idő másodnövényt termeszteni. Epret már augusztusban is ültethetünk. Gondoskodjunk róla, hogy az erre kijelölt talaj laza és humuszban gazdag legyen. Lehetőleg estefelé ültessük.
A kertészkedés egyik törvénye így szól: "Abból terem a legtöbb, amire a legkevésbé van szükséged.”Cepan Claudiu agronómus,az Életjáradék Hivatal igazgatója
http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/idoszeru_munkalatok_a_hatarban.php
Szerda, 2010. augusztus 25., 15.08
– Nagyon fontos a tarlóhántás, amit nagyon sokan elhanyagolnak, megfeledkezve az előnyeiről (a talaj nedvessége, a szármaradványok sokkal gyorsabb lebomlása, a talaj jobb minősége, könnyebb szánthatósága).
– Folyamatban van a silókukorica betakarítása.
– Megkezdődik a korai napraforgó és kukorica aratása.
– Folytatódik a takarmány betakarítása a téli hónapokra.
– Elkezdődik a repce talajelőkészítése és vetése.
– Megkezdődhet a lucerna vetése is.
– Kezdődhet a talajlazítás és szántás az őszi kalászosoknak.
***
Szeptember 1-jétől pályázni lehet a 112-s, a fiatal farmerek vidéki megtelepedésére vonatkozó intézkedés keretében kiosztandó, fejenként 25 ezer euróra.
Újabb kérésleadási periódust tervez kiírni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a hátrányos helyzetű övezetekben gazdálkodó tej és tejtermék termelők támogatási kéréseinek leadására, szeptember 15-e és október 31-e között.
– A hosszabbítást elsősorban azért látjuk szükségesnek, mert mint több más uniós, illetve hazai költségvetésű forrásból fizetett támogatás esetében, a kedvezőtlen térségekre vonatkozó fejőstehén-juttatás esetében is a szubvencióhoz kizárólag jogi, és engedélyezett magánszemélyek (PFA), valamint egyéni, és családi vállalkozók juthatnak hozzá, ami az állattenyésztés esetében az állatállomány átírását feltételezi magánszemélyről, az újonnan létrehozott vállalkozásra. Sajnos múlt hét szerdáig (augusztus 18-ig) ez az átírási folyamat olyan feltételeket írt elő a gazdáknak, amelyek ellehetetlenítették a pótlólagos támogatások igénylését – mondta Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár. Elmondta, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Országos Állategészségügyi Hatóság a pár tehenes gazdaságokat is azoknak az állategészségügyi feltételeknek a betartására kötelezte, mint a több száz tehenes, intenzív farmokat. „Ezen végül múlt hét szerdáján, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) változtatott, megkönnyítve ez által az állományok átírását” – tette hozzá az államtitkár.
Ahhoz, hogy a gazdák, az állatonkénti 100 eurós szubvenciót igényelhessék, dokumentációt kell benyújtsanak a megyei Állategészségügyi Igazgatósághoz (DSV), amelynek tartalmaznia kell:
* egy típusnyomtatványt (ez minden körzeti állatorvosnál megtalálható)
* egy terület-beazonosítási tervet (a polgármesteri hivataloknál beszerezhető térképeken be kell jelölni a farmok/gazdaságok helyét)
* egy megindokolási technikai nyilatkozat (4-5 mondatban meg kell fogalmazni a tejtermelés, a takarmány előállítás, illetve a gazdaság típusát)
* egy, a cégbíróság által kiadott igazolás másolata
* a farm tulajdonjogát igazoló dokumentum másolata (telekkönyvi kivonat, birtoklevél másolat stb.)
* a körzeti állatorvossal megkötött szerződést
A dokumentáció leadásakor a megyei Állategészségügyi Igazgatóság az állomány átírását is köteles végrehajtani.
„A bejegyzés dátumától számítva 20 napon belül, a körzeti állatorvos helyszíni ellenőrzést végez a támogatást igénylő gazdánál, és a nem teljesített állategészségügyi feltételek megteremtésére, egy háromtól hat hónapig terjedő határidőt írhat elő” – magyarázta Tánczos Barna, aki mint elmondta, ezt az új bejegyzési és engedélyeztetési eljárást átmeneti megoldásnak tekinti, mivel nem jelent teljes megoldást a háztáji gazdaságok engedélyeztetésére. „Az ősz folyamán, az ANSVSA-val közösen, sürgősségi eljárással módosítanunk kell a törvényes kereten, hogy lehetővé tegyük a háztáji gazdaságok egyszerűsített engedélyeztetését” – összegzett az államtitkár.
Elégedetlenek az új bértörvénytervezettel a szakszervezetek
Vasárnap, 2010. augusztus 29., 13.00
A pedagógusok újbóli kisemmizésének nevezte az új egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét az Aradi Demokratikus Tanügyi Szakszervezet elnöke. Dănuţ Ieneşescu szerint a pályakezdőket és a szakképzett munkaerőt elrettentik a tanügytől, és az újabb fizetéscsökkenés azt fogja eredményezni, hogy helyettesítők, nyugdíjas pedagógusok, vagy szakképzetlenek állnak majd a katedrához.
Mint ismeretes, a kormány 2011 januárjától új egységes bértörvényt vezetne be, és ebben kisebb fizetési kategóriába sorolnák be a közoktatásban dolgozókat, mint amilyenbe tartoznak abban a törvényben, amit felelősségvállalással fogadott el a kormány. Például egy felsőfokú végzettségű, pályakezdő tanár bérét 2,10-es szorzóval számolják ki a jelenlegi törvény szerint, a módosítás után viszont ez a szorzó 1,90 lenne. (A 35, vagy 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők a mostaninál nagyobb fizetést kapnának, de Ieneşescu szerint az ilyen pedagógusok számát az egyik kezén meg tudja számolni.) A tervezetben szereplő 1–20 százalékos fizetésemelést félrevezetésnek tartják a tanügyi szakszervezeti szövetségek országos vezetői, hiszen korábban a bértörvénnyel már lefaragtak a pedagógusok havi járandóságából, majd újabb 25 százalékkal csökkentették a fizetéseiket. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (amelynek tagja az aradi is) arra is felhívja a figyelmet, hogy az idén megvont pluszjuttatásokat és a tizenharmadik havi fizetést sem biztosítja az új törvény.
Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség Arad megyei szervezetének elnöke, Ilie Don elmondta, hogy nagy vonalakban tanulmányozta a törvénytervezetet, de kijelentette: nem szeretne véleményt mondani róla, ameddig a különböző ágazatokban érintett érdekvédelmi megbízottakkal nem beszélik meg. „Egységes álláspontot akarunk képviselni – indokolta meg. – Kedden tartunk egy tanácskozást a tagszervezetek vezetőivel, és utána mondjuk el a véleményünket.”
A Sed Lex Arad megyei szervezetének elnöke, Gabor Tudor értelmetlennek tart ennyi bérezési törvényt; szerinte vagy a jelenlegi, vagy az új törvény felesleges. „Egy legyen, de az jó” – mondta.
Az új bérezési törvény pozitívumait igazán csak az egészségügyben dolgozók érezhetik, mert ha életbe lép a jogszabály, az ő fizetéseik valamelyest emelkedni fognak.Pataky Lehel Zsolt
A Nyugati Jelen néhány, a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésére a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről Wetzel Tamás miniszteri biztos válaszolt.
– Az augusztus 20-án életbe lépett új jogszabály módosítja az 1993-as magyar állampolgárságról szóló törvényt. A leglényegesebb változás, mint tudjuk, hogy az állampolgárságot kérvényezőnek nem szükséges Magyarországon letelepednie az állampolgárság megszerzéséhez. Milyen más változásokat hoznak a módosítások?
– Fontos módosítás még, hogy nem kell a magyarországi lakhatás és megélhetés biztosítottságát igazolni, hiszen valóban nem kell Magyarországon letelepedni, mindenki a szülőföldjén lehet magyar állampolgár. Emellett nem kell állampolgársági vizsgát sem tenni ebben az eljárásban, elég a magyar nyelvtudás. Az is változás, hogy a magyarországi önkormányzatoknál működő anyakönyvvezetők mellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál, illetve a külképviseleteknél is be lehet nyújtani az állampolgársági kérelmet.
– A honosítás egyik fő követelménye, hogy a kérelmező bizonyítani tudja: maga vagy felmenője magyar állampolgár volt. Mit rejt a felmenő fogalma, milyen rokonsági fokot? A felmenők közül hánynak és hanyadíziglen kell magyar származásúnak lennie?
– A törvény szándékosan nem szűkíti le a felmenők körét, azaz, akinek valamely őse magyar állampolgár volt, az kérelmezheti a magyar állampolgárságot, ellentétben például a román állampolgársági joggal. Nyilván ha 1920-ra gondolunk, akkor is maximum a dédszülőkig kell visszavezetni a családfát.
– Egy adott állam polgárának lenni nem jelenti feltétlenül azt, hogy az illető személy az államalkotó nemzethez tartozik. Lehetnek olyan magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező állampolgárok, akik nem magyar származásúak, de olyanok is, akik magyar származásúak, magyaroknak vallják magukat, akkor is, ha nincs magyar felmenőjük. Például azok, akik az 1938 és 1947 között a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élők leszármazottai, bizonyíthatják felmenőik magyar állampolgárságát, de lehetnek román nemzetiségűek is.
– A nemzetközi jog szerint diszkrimináció lenne a nemzetiség szerinti megkülönböztetés, az állampolgársági törvény a magyar állampolgárságú felmenők és a magyar nyelvtudás igazolását követeli meg, ami döntően azért egybevág a magyar nemzetiséggel. Ha egy román, ruszin vagy szlovák nemzetiségű kéri a magyar állampolgárságot és jól beszél magyarul, nincs akadálya, hogy magyar állampolgár legyen, ha minden feltételnek megfelel.
– Mit tehetnek azok, akik különböző okok miatt – pl. elveszett, megsemmisült okiratok – nem tudják bizonyítani, hogy felmenőjük magyar állampolgár volt?
– Az anyakönyvekben meg kell lenniük akkor is a bejegyzéseknek, amiből kivonatot lehet kérni. Ezek az anyakönyvi kivonatok vagy éppen plébánosi/lelkipásztori igazolások igazolják az egykori magyar állampolgárságot.
– Elegendő-e a felmenők magyar állampolgárságának bizonyítása, vagy szükséges a magyar nyelvtudás bizonyítása is? A két feltétel milyen viszonyban van egymással? Mindkettőt kötelező-e bizonyítani?
– Igen, mindkét feltételt bizonyítani kell.
– Milyen módon igazolható a magyar nyelvtudás?
– Nem akarunk megalázó procedúrákba belemenni, viszonylag könnyen megítélhető, hogy ki beszél magyarul és ki nem. Az állampolgársági kérelem kitöltése és a saját kézzel írt önéletrajz mellett, ha a kérelmező tud válaszolni pár kérdésre, akkor nyilván tud magyarul. Nem szavaló- vagy szépbeszéd-versenyről van tehát szó, hanem a mindennapi szintű magyar nyelvtudásra, amit meg tud ítélni a kérelmet átvevő szerv.
– Jelent-e valamilyen ügyintézési, eljárási könnyebbséget, ha az állampolgárságot kérelmezőnek magyar igazolványa van?
– Nem, a két eljárás teljesen külön dolog, a magyar igazolvány nem igazolhatja a magyar nyelvtudást vagy a felmenők magyar állampolgárságát.
http://www.nyugatijelen.com/kronika/nem_tudom_az_mpp_nem_leven_kormanyon_mit_tett_a_magyarsagert.phpCsütörtök, 2010. augusztus 26., 23.06
Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke csütörtökön a Magyar Polgári Párt (MPP) egyes kormányzattal kapcsolatos bírálataira reagálva azt kérdezte: az elmúlt két évben az MPP, amely nem volt kormányon, mit tett a magyar közösségért?...
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jelenlegi kormánnyal szembeni elégedetlenségeken túl el kell mondani, hogy bizonyos, Sepsiszentgyörgyön zajló munkálatok az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának is köszönhetők.
Antal Árpád szerint sokat lehet vitatkozni azon, hogy milyen haszna vagy kára lenne, ha az RMDSZ kilépne a kormányból, és azt kérdezte: mit tett az MPP, amely nem volt kormányon a magyar közösségért.
„Nem tudom, hogy az MPP, amely nem volt kormányon, mit tett az elmúlt két évben a magyar közösségért. Itt, azt hiszem, eléggé világosan elkülönülnek a dolgok” – mondta Antal Árpád, aki Sepsiszentgyörgy polgármestere is.
Az MPP Kovászna megyei szervezete szerint a Boc–Markó-kormány az elmúlt 20 év „legkatasztrofálisabb” kormánya, és bírálták az RMDSZ vezetőit, akik részt vállalnak a kormányzásban.(Mediafax)
Megjegyzés
A szövetség szentgyörgyi polgármestere újra bebizonyította egyfajta feltűnési hajlammal „áldotta” meg a Fennvaló, hiszen alig múlt el az általa kavart porfelhő újra elragadtatta magát és olyan kijelentéseket retorikus kérdéseket tett fel amely által a polgári pártról újra hallanak a választók…
Történetesen arról van szó, hogy cikkben említett kérdését inkább saját magának kellett volna feltegye, hiszen a polgári párt tanácsosait mindegyre megakadályozza, hogy tehessenek is valamit. Idejük jórészét azzal kell eltölteniük, hogy a városvezető kisebb-nagyobb turpiságait próbálják felfedezni, majd megállítani! Az ellenzék jelen esetben a polgári párt tanácsosai számára fontos, hogy a közpénzből ne lehessen csak úgy saját szakállra költekezni. S ha már csak ennyi is megvalósul akkor az ellenzéknek nem kell a kormánypadba üljön!
De azért köszönet a polgármester úr kirohanásáért, hiszen ezzel is sikerült a szövetségiek által fenntartott hírzárlatot megtörnie! (Erdélyi Polgár)
http://www.nyugatijelen.com/jelenido/atveresi_kiserletek_a_romtelecom_neveben.php
Vasárnap, 2010. augusztus 29., 16.01
Újabb lehetséges szélhámossági kísérletről számolt be lapunknak egyik olvasónk, s mivel ilyen bárkivel előfordulhat, célszerűnek láttuk megosztani önökkel. Az elmúlt években rendszeresen kaptunk olyan panaszokat − a rendőrség is foglalkozott hasonlókkal −, melyekben az áldozatok arról számolnak be, hogy ismeretlen személyek, különféle közintézmények nevében pénzt próbáltak kicsikarni tőlük. A szélhámosok hol az áram- (Enel), hol valamelyik telefonszolgáltató (pl. Romtelecom) vagy éppen a vízművek nevében jelentkeztek az áldozatoknál, majd különféle ürügyek kapcsán bekéredzkedtek a lakásba és pénzt loptak el a házigazdától. De olyan is előfordult, hogy csak terepszemlét tartottak, feltérképezték a lakást. Ezek a bűnözők általában előre kifigyelik az áldozataikat, legtöbbször a nyugdíjas, egyedül élő személyeket. A rendőrség illetékesei, de a Nyugati Jelen is többször figyelmeztette az adófizetőket, hogy legyenek nagyon óvatosak, és ha lehet, ne engedjenek be idegeneket a lakásukba. Másrészt a szolgáltatók, közintézmények munkatársai is tájékoztatták már a sajtón keresztül a fogyasztókat, hogy bármilyen probléma esetén írásban értesítik őket a postán keresztül.
Olvasónk ezúttal egy gyanús telefonhívást kapott, amiről feltételezi, hogy nem más, mint egy szélhámossági kísérlet. Az aradi lakhelyű nyugdíjast − aki a Romtelecom egyik hűséges előfizetője − egyik délután hívták fel a szolgáltató nevében. A kedves hang azt kérte tőle, hogy tárcsázzon egy bizonyos számot, cserébe pár euróval kevesebb díjat fog fizetni havonta. Olvasónknak gyanúsnak tűnt a kérés és nem hívta fel a megadott számot. Lapunk a Romtelecom ügyfélszolgálatánál érdeklődött. A vállalat illetékesei határozottan kijelentették: sem ilyen, sem ehhez hasonló akcióik nincsenek, és arra kérik ügyfeleiket, hogy semmiképp ne kövessék az így kapott utasításokat! Az esetleges módosításokat vagy újdonságokat ugyanis a havi telefonszámlához csatolva vagy esetleg külön borítékban szokták postázni. Sólya R. Emília
Hangulatos programok várták a hétvégén a helyieket és nemcsak a Tordai Napokon.
A szervezők vásárokkal, kiállításokkal, koncertekkel várták az érdeklődőket, akik az új helyszínen megrendezett eseményen számos finomságot is megkóstolhattak – így a tordai pecsenye sem hiányzott a Tordai Napokról.
Gyáva népnek nincs hazája – ezzel az idézettel válaszolt a XXII. Nyári Főiskolás Tábor fórumán jelenlévők egyik, a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásának időzítésére vonatkozó kérdésére az Országgyűlés elnöke a szentendrei Pap-szigeten pénteken.
Az élénk vitát hozó fórumon többen felelősségre vonták Kövér Lászlót azért, mert az Orbán-kormány két héttel a szlovák választások előtt fogadtatta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, s ezzel szerintük rossz irányba befolyásolva a választások kimenetelét, s a korábbinál is rosszabb helyzetbe hozta a szlovákiai magyarságot.
Miért nem lehetett megvárni azt a két hetet? – fordult a házelnökhöz egy felvidéki főiskolás, majd hozzátette: „önök minél jobban nyomulnak itt, nekünk annál rosszabb ott”.
Kövér László konfliktuskerülőnek, defenzívnek nevezte a kérdésfeltevést, ennek ellenére részletesen válaszolt a kérdésre. Tájékoztatójában egyebek mellett a nemzetstratégia megteremtésének szükségességéről és a Jobbik „ellentmondásos” felépítéséről, tevékenységéről is szó volt.
Sem Ficónak, sem Slotának nincs köze hozzá, hogy a magyar kormány, a magyar parlament hogyan rendezi az egyébként a világ összes magyar ajkú emberét érintő állampolgársági kérdést – jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Hozzáfűzte: ha a felvidéki magyar elit a nemrég nálunk megszavazott törvényre fogja a rossz választási szereplést, akkor önfelmentő módon viselkedik
Ami pedig a „nyomulást” illeti – utalt vissza a kérdésfeltevő szóhasználatára Kövér –, valójában „nem nekünk kellett volna nyomulnunk, hanem a felvidéki magyarok vezetőinek”, mert aki kerüli a konfliktust, az tulajdonképpen a kinti magyarság felszámolódásának gyorsítását segíti elő. Egyébként pedig semmiféle okot nem láttunk arra, hogy várjunk két hetet az említett törvény meghozatalával – nyomatékosította a házelnök.
Az egyik fiatal felvetésére, – hogy Orbán Viktor a kettős állampolgárságról szóló jogszabály siettetésével megbolygatta a magyar-szlovák viszonyt, melynek negatív következményeit a kint élők a bőrükön érzik – Kövér László kifejtette: az elmúlt évtizedekben hatalmon lévő magyar kormányok próbálták már így is, úgy is rendezni szlovák kollégáikkal a viszonyt, s legfeljebb annyit értek el, „hogy a magyarokat ne háromszor, csak egyszer verjék meg valamelyik köztéren”, csak mert anyanyelvüket használták.
A főiskolás táborban rendezett fórum vendége élesen ostorozta az ország szekerét a rendes kerékvágásból kizökkentő előző kormányok szerinte nem létező nemzetpolitikáját, majd kijelentette: itt az ideje egy új nemzetpolitikai stratégia kidolgozásának.
Szerinte az illúziókon túljutva tudomásul kell venni, hogy semmilyen nagyhatalom nem rajzolja át a határokat, senki nem szervezi össze a más országokban élő magyarokat, és senki nem éleszti újjá az MSZP és az SZDSZ által elsorvasztott, az összmagyarság érdekeit szolgáló intézményeket. A házelnök példaként egyebek közt az általa „hibernáltnak” nevezett MÁÉRT-et hozta fel, melynek a jövőben a kormány mellett működő ellenőrző, konzultatív szerepet szánnak.
Feszült csend, majd sokat sejtető kuncogás kísérte az Orbán-kormány és a Jobbik korántsem felhőtlen viszonyára vonatkozó kérdést, melynek hallatán Kövér László nem tűnt meglepettnek. Válaszában előrebocsátotta: bár nem akarja bántani a Jobbikot, de szerinte az a baj a Jobbikkal, hogy „nem tudni, micsoda”. Szerinte az egyrészt a korábbi MIÉP-es, segíteni akaró szimpatizánsokból, másrészt a főként szociális dühből és jogos indulatból a szélsőbalról a jobbszélre csapódottakból, harmadrészt a megfontolatlan radikálisokból álló mozgalom tagjait tömörítő párt ideológiai határait igen nehéz körvonalazni.
Kövér nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a szerinte a Jobbik szellemiségéhez köthető Hatvannégy Vármegye Mozgalmat, melynek a „Kárpát-medencében bóklászó, nemzetpolitikai radikalizmust hirdető tagjait” szerinte akár provokációra is használhatják egyes titkosszolgálatok.
A Rákóczi Szövetség által szervezett, a magyarságtudatot erősítő, illetve szórakoztató XXII। Nyári Főiskolás Táborra mintegy hetven fiatal érkezett a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Felvidékről és Magyarországról. A hétfőn megnyílt tábor szombaton zárja kapuit. MTI
Olvasóink közül többen is jelezték, hogy "egy jó ideje sokszor érthetetlen szöveg jelenik meg és sokszor hemzseg a helyesirási hibáktól"
Nos. köszönjük a visszajelzést. Valóban a Google fordító programja nem mindig fordítja a magyar helyesírásnak megfelelően az orosz cikkek szövegeit... Sajnálnánk, azt, hogy nem még fogják lapjainkat olvasni, de addig amig nem tudunk egy olvasószerkesztőt találni egyelőre igy is lesz.
Az orosz cikkeket illetően, sajnos ezután is a Google fordítóprogram segitségére vagyunk utalva. Azaz a gépi program fogja nekünk fordítani ezután is cikkeket. HZoltán
Akkor vagy igazán szabad, ha azt, amit vállaltál, meg tudod tenni, és a kudarcok, sérelmek után sem a gyűlölet, a harag uralkodik a szívedben, hanem az újrakezdés lelkülete, a szeretet és a jóság.(Böjte Csaba OFM)
„Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében!”
(Böjte Csaba OFM)
Tamási Áron mondta:
Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.
Motto helyett
"Minden közösségnek olyan vezetése van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány vezetés huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a közösségben van a hiba …"
A lapban megjelent cikkekben, anyagokban megfogalmazottak, nem minden esetben egyeznek a szerkesztőség véleményével. A cikkek tartalma, a megfogalmazott vélemények az aláírok felelősége, amiért csak aláírt anyagok kerülnek közlésre