Változtak a romániai sztrádafejlesztési prioritások: a zömében magyarok lakta észak-erdélyi helyett most már a dél-romániai, Aradot Bukaresttel, illetve a bolgár határral összekötő autópályák építése a fontosabb. Ennek elsősorban közlekedéspolitikai okai vannak, ez az út ugyanis a IV. páneurópai folyosó része. Miután a magyar oldalon is Románia déli részéhez, a nagylaki határátkelőhöz épül először autópálya, a változtatás ésszerűnek látszik.
Nem élvez többé elsőbbséget az erdélyi autópálya építése, a kormány figyelme a következő időszakban az Európai Unió által finanszírozott IV. páneurópai közlekedési folyosóra irányul - derül ki a közlekedési minisztérium 2011-2015-ös időszakra szóló beruházási terveiből, melynek adatai szerint az infrastruktúra-fejlesztésre szánt költségvetési pénzek javát az uniós finanszírozású projektekhez irányítják - idézi a bukaresti Új Magyar Szó írását a Napi Gazdaság.
Hozzánk igazodnak
Ez a közlekedési folyosó Drezdát, illetve Nürnberget köti össze Isztambullal, teljes hossza több mint 3200 kilométer. Ennek magyarországi része az M1-es, az M5-ös és a román határhoz elvileg 2011 végéig megépülő Csongrád megyei M43-as autópálya. Romániai szakasza Aradról vezet egyfelől a román-bolgár-szerb hármashatár közelébe, másfelől IV/b jelzéssel Bukaresten át - ahol a IX-es folyosót keresztezi - a Fekete-tenger partjára.
Mivel a román határhoz vezető magyarországi autópályák közül az M43-as van messze a legelőrehaladottabb állapotban, a döntés a két ország közötti közlekedési kapcsolatok szempontjából kedvezőnek mondható. Korábban ugyanis úgy tűnt, hogy miközben mi megépítünk egy autópályát délen a román határig - a nagylaki határátkelőig -, addig a románok sztrádája északon, Nagyvárad térségben éri el a magyar határt, ahová viszont még biztosan évekig nem vezet gyorsforgalmi út a mi oldalunkon (az M4-esnek még végleges nyomvonala sincs, a Püspökladány és a román határ közötti szakasznak még csak a tervezésére írtak ki pályázatot).
Másrészt tény az is, hogy az észak-erdélyi sztráda sokkal inkább érintett volna magyarlakta településeket - és segítette volna azok gazdaságélénkítését -, mint a mostani tervekben szereplő gyorsforgalmi utak. Ráadásul a leendő észak-erdélyi sztráda egyes szakaszai már megépültek, ám a dolgok jelenlegi állása szerint évekig csonkák maradnak.
Két év, 243 kilométer
Az Anca Boagiu tárcavezető által ismertetett tervek szerint a minisztérium a következő két évben összesen 243 kilométer már építés alatt lévő autópálya befejezését tervezi és újabb 290 kilométer sztráda építésére ír ki versenytárgyalást. A befejezni kívánt munkálatok listáján a Bechtel csupán egyetlen tétellel szerepel: a Berettyószéplakot Borssal összekötő szakasszal, amelyre a minisztérium 960 millió eurót szán.
