Minden második EU-s állampolgár naponta használja az internetet, s az arány évről évre töretlenül növekszik. Az információs világháló vonzereje óriási még a gazdasági világválság idején is.
2006 és 2010 között ugyanis az uniós háztartások internet-hozzáférhetősége 49%-ról 70%-ra emelkedett. Még látványosabb a növekedés a szélessávú internet esetében, amely megduplázódott négy év alatt, s immár az uniós háztartások 61%-a rendelkezik ilyesmivel, míg négy évvel ezelőtt az arány csupán 30% volt.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint az internethasználat legnagyobb arányban a keleti új tagországokban növekedett. Románia áll az élen, 4 év alatt szinte megháromszorozódott az internethasználók száma, de Bulgária, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében is megduplázódás tapasztalható.
Mindezek ellenére az északi és nyugati országokban az internet-hozzáférhetőség lényegesen nagyobb, mint a Balkánon. Néhány uniós tagország – valamint két tagságra pályázók – helyzetét a következő táblázat ismerteti:
| Ország | Internet-használat (a háztartások %-ban) | Szélessávú internet (a háztartások %-ban) | Internet hozzáférhetőség a háztartások szerint | |||
| 2006 | 2010 | 2006 | 2010 | Gyerekes | Gyerek nélküli | |
| EU-s átlag | 49 | 70 | 30 | 61 | 84 | 65 |
| Hollandia | 80 | 91 | 66 | n.a. | 99 | 88 |
| Svédország | 77 | 88 | 51 | 93 | 98 | 85 |
| Németország | 67 | 82 | 34 | 75 | 97 | 79 |
| Finnország | 65 | 81 | 53 | 76 | 99 | 75 |
| Nagy Britannia | 63 | 80 | 44 | n.a. | 91 | 75 |
| Franciaország | 41 | 74 | 30 | 67 | 90 | 65 |
| Írország | 50 | 72 | 13 | 58 | 84 | 64 |
| Észtország | 46 | 68 | 37 | 64 | 92 | 59 |
| Csehország | 29 | 61 | 17 | 54 | 80 | 53 |
| Magyarország | 32 | 60 | 22 | 52 | 77 | 54 |
| Olaszország | 40 | 59 | 16 | 49 | 74 | 53 |
| Portugália | 35 | 54 | 24 | 50 | 80 | 44 |
| Görögország | 23 | 46 | 4 | 41 | 66 | 39 |
| Románia | 14 | 42 | 5 | 23 | 50 | 37 |
| Bulgária | 17 | 33 | 10 | 26 | 62 | 29 |
| Horvátország | n.a. | 56 | n.a. | 49 | 80 | 47 |
| Törökország | n.a. | 42 | n.a. | 34 | 43 | 41 |
Amint a táblázatból is kiderül, a hollandiai háztartások 91%-a rendelkezik internetkapcsolattal, s ott, ahol gyerekek is vannak az arány 99%! A skandináv országokban már 4 évvel ezelőtt is nagyobb volt az internet-hozzáférhetőség aránya, mint a közép- és kelet-európai országokban manapság. Jóllehet a közép-európai országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, balti államok) sokat fejlődtek 4 év alatt, s immár jobban állnak, mint a déli régi tagállamok (Olaszország, Spanyolország vagy Portugália).
A jelentős fejlődés ellenére e téren is a balkáni államok állnak a legrosszabbul. Bulgária az utolsó az EU-ban az internet-hozzáférhetőség tekintetében, a szélessávú internet esetében viszont Románia áll a legrosszabbul. Noha egyelőre nem uniós tag, Horvátországban e téren is a többi közép-európai országokhoz hasonló a helyzet, azaz lényegesen jobb, mint Románia és Bulgária esetében. Törökország internethasználata viszont a többi balkáni országéhoz hasonlít.
Az információs világháló használatában természetesen nagy eltérések vannak korcsoportonként. Aligha meglepő, hogy a fiatalok használják leginkább. A 24 évnél fiatalabbak többet használják a modern technológia vívmányait, mint a 25 és 54 év közöttiek, s lényegesen többet, mint az 55 évnél idősebbek. Úgyszintén minden ország esetében a gyerekes családok jóval nagyobb arányban rendelkeznek internettel, mint a gyermek nélküliek.
Jelentős eltérések adódnak a hatóságokkal való elektronikus kapcsolat terén. Dániában például az internetezők 87%-a szerez információt a közintézmények honlapjairól, Svédországban és Finnországban az arány 70%. Ellenben Romániában csak 19%, Görögországban pedig 29%, míg Magyarország a középmezőnyben található 51%-os aránnyal, ami megegyezik az uniós átlaggal.
