2010. december 29., szerda

A falusi turizmus vonzereje

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/51774 2010 dec.28
Talán joggal mondhatjuk, hogy a turizmus a világ egyik legnagyobb társadalmi-gazdasági szektora, mivel manapság ez a tevékenységi kör rohamos fejlődésnek indult, és helyt áll még olyan gazdasági helyzetekben is, mint a jelenlegi gazdasági válság.
A turizmus világméretűvé válá­sát nem csak az egyre növekvő szabadidő iránti igény és az anyagi javak felhalmozása segítette elő, hanem a motorizáció előretörése is. Az egyre gyorsuló közlekedés hatalmas távolságok áthidalására adott esélyt, és lehetővé tette az utazások, kirándulások olyan rövid idő alatti lebonyolítását, ami néhány száz évvel ezelőtt csak elérhetetlen álomként, képzeletként élt az emberekben.

Mivel nagyot változott a világ, ezzel együtt a turisták motivációi is változtak. Megnőtt például a kevésbé egzotikus országok, térségek népszerűsége, mivel olyan élményt tudnak nyújtani, amit a civilizációs ártalmakban szenvedő, városlakó ember nélkülöz. Ma már a tömegturizmus mellett egyre nagyobb a kereslet az ún. szelíd turizmus iránt, amely környezetbarát és szociális – vagyis a falusi üdülésnek, vendéglátásnak fokozatosan nagyobb lehetőségei vannak. Az értékek megőrzését a jövőben fenntartható turizmus, vagyis a környezet biztosítja, ez szavatolja a települések védelmét a túlterheléstől, az ártalmaktól, a gazdasági és a környezeti hatásoktól. Tehát a fenntartható turisztikai fejlődés turizmus megtervezését, kivitelezését, fejlesztését jelenti, úgy, hogy ennek eredményeképpen a turisztikai célterület hosszú távon is megtartja vonzerejét.

Egyre jellemzőbb tendencia, hogy az emberek a zsúfolt üdülőterületek helyett a kisebb vidéki településeket, a falusi turizmust részesítik előnyben, ahol a káros hatások kevésbé vannak jelen. Így a falusi turizmus hozzájárulhat a zsúfolt üdülőhelyek tehermentesítéséhez is.

Hatalmas vonzerővel rendelkezik az a falu, ahol úgynevezett falumúzeum működik, amelyben bemutatásra kerülnek a népi mesterségek, szokások és kézművesség. Előnye lehet a panziónak, hogy ha vendégszobái, vendégházai – és az egész panzió – úgy lett kialakítva, hogy tükrözi azt a falusi életet, amit az ember csak a múzeumban tud megtekinteni. Viszont itt ki is tudja próbálni, ezért egy kicsit úgy tűnik, mintha visszautazna az időben.

Egy vendég a falusi turizmustól nem kívánhat mást, mint egészséges környezetet, szép tájat, minőségi szállást, vendégszerető fogadtatást a helyiek részéről, ápolt faluké­pet, nyugalmat, kiegyensúlyozott, jó ár/szolgáltatás arányt, minőséget az étkeztetésben, szabadidős és sport felszereléseket. A legfontosabb cél, hogy a turisták pozitív turisztikai élmény részesei legyenek.

Magától értetődik, hogy a vendég bizonyos elvárásokkal érkezik, hisz mindannyian voltunk már turisták, vagy találkoztunk turistákkal, így ezekre a tapasztalatokra alapozva mindenki kialakít egy képet a turizmusról, vagyis arról, hogy mit szeretne a meglátogatott területen tapasztalni, milyen elvárásai vannak azon a településen. A vendéglátó feladata, hogy a kommunikáció, a megfigyelés útján információt gyűjtsön a turisták elvárásairól, az orientáltságukról, érdeklődési körükről, és ha lehetséges, akkor felülmúlja ezeket az elvárásokat úgy, hogy maximálisan kielégítse a turisták igényeit. Sipos Emőke. Közmag