Belvízgondok Arad megyében
Csütörtök, 2010. december 16., 04.00
Tekintve, hogy az elmúlt hetekben leesett nagy mennyiségű csapadék miatt az anyaországban több mint 300 ezer hektár termőföldet takar a belvíz, ráadásul a folyókon is hatalmas árhullám vonul le, utánanéztünk a nyugati országhatárral szomszédos Arad megyei helyzetnek.
A Mezőgazdasági Igazgatóságot nem értesítették
Érdeklődésünket az Arad Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon kezdtük, ahol Nadiu Monica ügyvezető igazgató nem tudott belvízveszélyről, mivel az intézményt a községek, a városok polgármesteri hivatalai nem értesítették efféle gondokról. Az igazgatóság alkalmazottainak a mezőgazdasági összeírásokkal amúgy is rengeteg a dolguk.
Feketegyarmatnál folyamatosan szivattyúznak
Nagyzerind községben Kasza Fláviusz mezőgazdasági referensnél érdeklődtünk a belvíz felől. A község 5742 hektárnyi termőföldjéből szerinte kisebb-nagyobb foltokban összesen mintegy 500 hektárt – aminek nagyjából a fele őszi vetés – belvíz borít. A Fekete-Körös vasárnap 812 centis vízszinten tetőzött, ami elmaradt ugyan a 2000-ben tapasztalt 1070 centis szinttől, de a tetőzés előtt, illetve idején a feketegyarmati szivattyúállomás a Körösből a mellette lévő csatornába, míg az árhullám levonulása óta a csatornából a folyóba szivattyúzza a vizet. A helybeli szántóföldek egy részéről a belvíz a szivattyúállomás melletti gyűjtőcsatornába folyik, a nagyzerindi földek felől viszont nincs megfelelő esés a víznek a csatornába ömléséhez. Már az is sokat segítene, ha beállna a fagy (időközben beállt – szerk. megj.), ami meggátolná a víznek a talajba szivárgását – tudtuk meg Kasza Fláviusz mezőgazdasági referenstől.
Gond csak Tőzmiskén
A Simonyifalvát, Vadászt és Bélzerindet is magába foglaló Tőzmiske község 6000 hektár szántójából foltokban hozzávetőleg 100-120 hektárt, nagyjából 50-60 hektár őszi vetést borít belvíz – kezdte helyzetismertetőjét Haász Tibor polgármester. A legnagyobb elöntött terület Tőzmiske környékén van, noha Simonyifalván és Vadászon is kerülnek víznyomásos foltok. A rengeteg esőtől sok helyen feljött a talajvíz. Szerencsére, a Tőz bal partján 3-4 évvel ezelőtt komoly befektetéssel kitakarították a vízelvezető csatornákat, árkokat, ezért ott le tud folyni a víz, ráadásul a szivattyúállomások is dolgoznak. A folyónak a Tőzmiske felőli oldalán a saját erőgépükkel a falu árkait kitakarították ugyan, de a Megyei Talajjavító Ügynökséghez tartozó főcsatornákat nem sikerült kitakarítani, ezért egyes kertekből és termőföldekről a belvíz nem tud lefolyni.
Szigorú tanácsi határozat szükséges
Nagyszintye község települései közül csupán a szapáryligeti kolónián vannak komolyabb gondok, ahol a lakosokkal nem tudtak megegyezni az utcai vízelvezető árkok kitakarítása ügyében. Egyesek még azt sem engedték, hogy a házuk előtt lévő árkot a szomszéd tegye használhatóvá, ezért 12-13 portáról a belvíz nem tud lefolyni. Ha további csapadék érkezik, akár a házak is veszélybe kerülhetnek. A helyzet normalizálása érdekében Erdős Bálint polgármester szigorú tanácsi határozatot kíván előterjeszteni.
Nem égető kérdés
Nagypereg községben is áll a talajvíz bizonyos lapos területeken. Főleg a kisperegi határnak a Tornya felőli részén, illetve a Mezőhegyes közelében lévő Punga-dűlőben. Nagy Sándor polgármester szerint a községben belvíz alatt álló terület összesen nem haladja meg az 5 hektárt, tehát egyelőre nem égető kérdés.
Ha karbantartanák a vízelvezető csatornákat
Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulásnál már a tavaszi esők is gondot okoztak. Jelenleg kisebb-nagyobb foltokban a belvíz mintegy 20 hektárt borít, aminek a fele őszi vetés. A bajt fokozza, hogy a vízfoltok környéke is annyira puha, hogy nem lehet elvégezni rajtuk az őszi mélyszántást. Legtöbb helyről nem lehet a vizet leereszteni, mivel a dűlők közepe táján vannak, de a vízelvezető árkok is megteltek, azokból sem tud továbbfolyni a belvíz. Ahol lehetett, a Társulás alkalmazottai ástak kisebb levezető árkokat. Ha a vízelvezető csatornákat valaki karbantartaná…
Hihetetlen tehetetlenség…
Kisiratos határának a nyugati része lennebb fekszik a többinél – kezdte helyzetismertetőjét Almási Vince polgármester –, éppen ezért építettek itt egy vízelvezető csatornarendszert, amit azonban nem takarít senki, azt teljesen benőtte a nád, a gyom. Mivel a víz nem tud lefolyni, 60-70 hektár szántóföld jelenleg is víz alatt áll, aminek nagyjából 30%-a bevetett terület. Ugyanakkor víz alatt álnak olyan területek is, amelyekről a kukoricát nem tudták betakarítani, másokon nem tudják elvégezni az őszi mélyszántást. Az Országos Talajjavító Hivatal hatáskörébe tartozó szivattyúk működnek ugyan, de a földdel, szeméttel eltömődött árkok miatt ők sem tudják a vizet lehúzni a földekről. Állítólag Almási Vince évek óta egyeztet a hivatal szakembereivel annak érdekében, hogy egy erőgép 2-3 hét alatt kitakarítsa azt a csatornát, amelyik miatt a kisiratosi belvizet nem lehet leszivattyúzni, de mindig a pénztelenséggel védekeznek. Hihetetlen – méltatlankodott a tehetetlenség miatt a kisiratosi polgármester.
Nem volt pénz csatornatisztításra
A megyében tapasztalt rendellenességekkel, illetve Almási Vince kézzelfogható panaszával kezdtük a beszélgetést Probszt Károllyal, az Országos Talajjavítási Ügynökség Arad megyei munkatársával. Csatornatakarítással kapcsolatban elmondta: nem mind, csak a főcsatorna tartozik hozzájuk, míg a községekben lévő kisebbek a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartoznak. Amikor megtudta, hogy a főcsatorna érintett, amelyiknek a kitakarításán egy erőgépnek csupán két hetet kellene dolgoznia, elmagyarázta a lényeget. Vagyis: nekik egyetlen erőgépük sincs, ezért a munkálatokat közbeszerzési szerződés alapján, más vállalatokkal végeztetik. Idén azonban egyetlen vállalattal sem kötöttek közbeszerzési szerződést, mivel nem volt pénzük. Az ügynökség pénztelenségét leginkább példázza, hogy a megyebeli 150 alkalmazott az októberi fizetésnek is csak az előlegét kapta kézhez.
Szerinte mégsem teljesen reménytelen a helyzet, mert januártól az országos ügynökséget átszervezik, ezért várják a változásokat, amelyek remélhetőleg kimozdítják a holtpontról a belvízelvezető csatornák kérdését is. Addig is annyit tehetnek, hogy a megyében lévő 43 szivattyútelep közül annyit működtetnek, amennyi szükséges. Jelenleg Feketegyarmattól Nagylakig több mint 10 szivattyútelep dolgozik a belvíznek a termőterületről való lehúzásán. Árok-, illetve főcsatorna tisztítására nem volt pénzük közbeszerzési tárgyalást hirdetni, de a szivattyútelepeket, ahol szükséges volt, ott működtették – mondta el Probszt Károly.
Tanulságok
Az összeállításból több tanulság is levonható:
• ha a Mezőgazdasági Igazgatóság nem tud róla, valószínűleg nincs belvízveszély a megyében;
• ha mégis van, a kezeléséhez nincs pénz, de talán kellő határozottság sem;
• ha a gazdálkodók vagy a társulások a termőföldjeiknek a végében húzódó mellékárkokat az út rövidítése érdekében nem tömték volna be, hanem ellenkezőleg, kitakarították volna saját erőből, talán nem állna víz a vetéseiken;
• attól tartok, ha a közbeszerzés útján történő csatornatakarításra kerülne is pénz, csupán a jelenlegi belvízzel borított területnek a harmada mentesülne a bajtól, lévén, hogy szép hazánkban a közhasznú beruházások alig valamivel több mint 30%-os hatékonysággal működnek
