http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/51145
2010. december 11.
A Kerekdombon nincs magyar tannyelvű iskola. Pedig valamikor 8 évet itt jártam, és nagyon jól éreztem magam az akkori iskola magyar tagozatának diákjaként. Lassan 40 év távlatából visszatekintve állítom, hogy színvonalas oktatás folyt itt, kedves tanító nénik, hozzáértő tanáraink voltak. Természetes volt, hogy egyedül mentem elsős koromtól kezdve, hiszen az iskola óvodánk tőszomszédságában helyezkedett el. Óvodába is csak a legelején kísértek el szüleim, nagyszüleim, nagycsoportosként már ciki lett volna. Sőt, negyedikig a kicsi iskolába jártunk, csak azután nagyiskolába.
Hol tartunk ma már ettől? Elit óvodát igénylünk, aki megengedheti magának az még elitebb iskolát, mert elitet akarunk faragni a csemetéből legkisebb korától. Elit óvoda, iskola csak a belvárosban lehet. Mindenki autóval, busszal, taxival fuvarozza reggel és délben a csemetéjét. Vajon miért lett általános ez a paradigma? Én a szerény külvárosi iskolából a szuperelit iskolába, az akkori 11-es líceumba, mai Báthory István Elméleti Líceum fizika osztályába kerültem. Nem ért különösebb trauma, megálltam a helyemet, soha senki nem kérdezte tőlem, hogy „ezt miért nem tanították meg neked?”. A kilencedikes felvételi vizsga előkészítőjére például olyan diák járt hozzánk a külvárosba, aki elsőtől ebbe a szuperelitbe járt, és padtársam lett tízedikben.
Tehát a színvonal a kerületben is megvolt. Miért rohan most mindenki a belvárosba? Ha megkérdeznék a gyerekeket, ha ők választhatnának iskolát, akkor bizonyosan a reggeli félórával több alvást választanák, hogy ne kelljen buszozniuk, hogy esetleg szünetben hazaugorhassanak az otthon felejtett füzetért. Miért fontos nekünk, szülőknek, hogy a csemeténk a belvárosba járjon elemibe? Felsőbb szinten természetesen, mert akkor már tudnak megkülönböztetni, érzik, látják a színvonalat, kell nekik a kihívás.
Felmerül a kérdés – szükség van-e kerületi iskolára? Jó az, ha a gyerek lakóhelyéhez minél közelebb van az iskola? Melyek azok a kritériumok, amelyek alapján iskolát választunk a gyerekeinknek?
A konjunktúra kedvez a külvárosi iskolák fejlődésének, kedvezőek a feltételek a magyar osztályok alakulására a meglévő román osztályok mellett. A gyereklétszám enyhén növekedésnek indult. A finanszírozás rendszere miatt a román iskolaigazgatók is szívesen látják a magyar osztályokat iskolájukban.
Kolozsváron a vasúttól északra nincs magyar osztály. Iskola van több is, de kikoptak belőle a magyar osztályok. Most lehetséges ezen változtatni.
Ezen kis szöveg gondolatébresztő, vitaindító, vélemény-kikérő. Aki úgy érzi, van létjogosultsága a magyar osztályoknak a külvárosban – kérem, jelezze. Lobby csoport indul új magyar osztályok létrehozására. Mindenki véleménye fontos: ha egyetért, ha nem. Bogya Zoltán, bogyazoli@yahoo.com
 |
| Cél a személyes ismerkedés és kapcsolatteremtés |
Hagyományos iskolabemutatóját tartotta meg december 9-én, csütörtökön délután a Györgyfalvi negyedbeli Nicolae Titulescu Általános Iskola magyar tagozata. A rendez-vényen az iskola igazgatósága és tantestülete találkozott azokkal a szülőkkel, akik egy-két év múlva ebbe az iskolába szeretnék beíratni gyerekeiket. Az esemény célja az intézmény és az itt folyó munka bemutatása az érdeklődőknek, személyes ismer-kedés, kapcsolatteremtés az iskola dolgozóival.
Köszöntő beszédében Kőmives Şoimiţa, az iskola igazgatója kifejtette, hogy a volt 1-es számú iskola, amely 45 éve román és magyar tagozattal működik, modern infrastruktúrával és jól képzett szakemberekkel biztosítja a színvonalas oktatást. Nem véletlen tehát, hogy eredmények tekintetében is első helyen áll az általános iskolák megyei toplistáján.
Az újonnan megalakult Iskolai Szülői Szövetség aktív és kreatív együttműködési lehetőséget kínál a szülőknek az iskolával. Balog György aligazgató hangsúlyozta: a tagozat összevonás következtében az iskola magyar tagozata és tantestülete megerősödött, és az idei tanévtől az egyes osztályok optimális létszámmal működhetnek hosszú távon is. Török Zita tanítónő a hagyományos és új módszerek összehangolását, hatékony alkalmazását ismertette, kiemelte a nevelőmunka, a tehetséggondozás, versenyszellem, hagyományápolás, rekreatív tevékenységek fontosságát az iskolában.
Az anyanyelvoktatás elsődlegességéről, megalapozó szerepéről, alsó és felső tagozatos oktató-nevelő tevékenységek csapatjellegéről Tamás Éva magyartanár beszélt. Fülöp Emese angoltanár az angol nyelv oktatásának fontosságát, módszereit ismertette, amelyet ötödik osztálytól emelt óraszámban tanulhatnak itt a gyerekek. A találkozót hangulatossá tette Nagy Borbála földrajztanár vetítőképes előadása, amely bepillantást nyújtott a gyerekek tevékenységeibe.
A rendezvényt az iskola megtekintése, majd kötetlen beszélgetés zárta.
A szülőket elkísérő kisgyerekek játszó- és alkotóházban szórakoztatták át a délutánt Kiss Júlia-Boglárka, Péterfi Borbála tanítónők, Kiss Melinda és Bényi-Czeller Annabella tanárnők irányításával.
A tagozat-összevonást, amiről az aligazgató úr beszél nem a tanári kar megerősödéséért kellene megejteni, hanem a diákok érdekeit kéne szolgálja, de amint a cikkből is kiderül erről senki sem beszél! Nem mer vagy nem akar teljesen mindegy, hiszen az csak arra volt jó, hogy a tanfelügyelőségiek újabb "győzelemről" tudjanak beszámolni a minisztérium felé...
Az első cikkhez csak annyit fűzhetünk hozzá, hogy a Kolozs megyei és a kolozsvári MPP vezetősége már az "első" osztály összevonásra is felhívta a figyelmet rámutatva, hogy a gyermekszám nőni fog az elkövetkező években amiért nem tartja helyesnek a tanfelügyelőségiek cselekedetét! Kérjük Bogya Zoltán vegye fel velők a kapcsolatot! (Erdélyi Polgár)
