| Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány elnöke kis farmján négy éve foglakozik mangalica disznók tenyésztésével, és azt szeretné, ha a székely falvakban e fajtát választanák az emberek és minden családban lenne belőlük, mert tartásuk gazdaságos és zsírjuk, húsuk nagyon ízletes. Érdemes mangalicákat tenyészteni, hangsúlyozza Balla Zoltán, hiszen egész évben szabadon lehet őket hagyni, megesznek mindent, még a gyökereket is, és ritkán kell nekik egyéb élelmet, gabonát adni. Jelenleg az alapítványi elnöknek ötven szürke, vörös és fekete mangalicája van, ezek kocák, kanok és malacok. A mangalica disznó húsa évszázadokon át volt a magyarság legízletesebb ételeinek része, a szocializmus éveiben majdnem kiirtották, de a hagyományápolás jegyében egyre többen szereznek be malacokat Erdélyben, többnyire Magyarországról. |
| A magyar népi hagyományban a vaddisznó a balsors, a szelídített házi sertés a jó szerencse és a felvirágzás szimbóluma, ezt jelképezi az újévi szerencsemalac is. A mangalica faj a vaddisznó és házi disznó kereszteződéséből született, őshonos magyar fajta, a történelmi Magyarország területén már az 1700-as években is tenyésztették. Mára négy nagyobb csoportba sorolják őket, van szürke, szőke, fekete hasú és vörös mangalica. Ezeknek különböző a hús- és zsírhozama. |
| Mostanában a mangalicáról az a hír járja, hogy húsa egészségesebb, könnyebben emészthető, kevesebb benne a koleszterin és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz, de ez így csak részben igaz. Élelmiszeripari szakértők véleménye szerint a mangalica zsírjának koleszterintartalma megegyezik bármilyen más sertésével, de ha a természetes környezetben csak makkot, növényeket eszik, és hagyják saját ütemben növekedni, akkor az állat telítetlen zsírsavja magasabb, zsírja alacsonyabb hőfokon olvad, mint a többi sertésé. |
| Balla Zoltán is úgy véli, hogy az igazi mangalicát természetes környezetben kell nevelni, éppen ezért megfelelő a székely falvakba való visszahonosításra. Tehát nem ipari mennyiségben, eladásra, mindenféle tápszerrel etetve, kereskedelmi céllal kell tenyészteni a mangalicát, hanem csak a szabadban, ahol adottak a feltételek akár kintháló kondák alakítására, ahol egy esztendő alatt éri el a száz kilós súlyt, viszont pénzbeli értéke közel másfélszerese a másik disznónak. Az állatok gyakorlatilag három-négy hónapot is kint lehetnek a mezőn, csak télire kell behajtani őket. „Minden falusi háznál kellene legyen egy-két mangalica s ezekből el lehetne látni a családot egészséges zsírral és hússal, mert az nem igaz, hogy főzni az olaj jobb. E cél elérésével próbálkoztam Rugonfalván és Csíkcsomortánban, még kevés sikerrel, de már sok gazdának adtam malacot és a fedeztetésre kant is biztosítottam. Remélem, hogy újra lesz jövője ennek a nagyszerű háziállatnak” – mondja Balla Zoltán. |
|
