http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/49_ezer_hektar_parlag_arad_megyeben.php
Arad
Csütörtök, 2011. április 21.,
A megyebeli helyzet felől a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon Naghiu Monica ügyvezető igazgatónál érdeklődtünk, aki elmondta: a polgármesteri hivataloktól szerzett információk szerint, a megye 300 ezer hektárnyi szántóterületéből hozzávetőleg 49 ezer tavaly parlagon maradt. A megmunkálatlanság okai igen szerteágazók, legtöbb tulajdonos a pénzhiányra hivatkozik, mások viszont meg sem indokolják. Az igazgató szerint a földjeiket elhanyagoló tulajdonosok nem vonhatók addig kérdőre, amíg a területek nincsenek telekkönyvezve. Ha ez megtörténik, megfelelő törvényes rendelkezés támogatásával, a fináncokkal közösen akár bírságolni is lehet. Addig viszont annyi a veszteségük, hogy megműveletlen területre az APIA
Ha később is, de megművelik
Zimándújfalu község több mint 6000 hektár szántóterületéből kisebb nagyobb foltokban összesen 100 hektár alatti a belvíz miatt megműveletlen terület. Ha viszont az idő szárazabbra fordul, némi késéssel, de ezeket a területeket is megművelik – mondta el érdeklődésünkre Kocsis József alpolgármester.
Apadó parlag Tőzmiske községben
A Simonyifalvát, Vadászt és Bélzerindet is magában foglaló Tőzmiske község 6000 hektár szántóterületének mintegy 60%-án a belvíz miatt nem lehetett elvégezni az őszi mélyszántást és a vetéseket. Az időjárás javulásával, a talaj szikkadásával azonban immár a jelzett területeknek a többségén is lehet dolgozni. Ha kétheti késéssel is, de megművelik a túlnyomó többségét. Azzal együtt, hogy a községi szántóterületből idén is parlagon maradhat 500-600 hektár. Méghozzá azért, mert apró parcellákból állnak, ezért nagyüzemi módszerekkel nem lehet megművelni őket, de a tulajdonosaiknak a túlnyomó többsége is idős ember vagy távol él. Akik bérlik a szántóterületeket, azok 10 hektárnál kisebb parcellával nem szívesen foglalkoznak. A meg nem művelt területek aránya az utóbbi időben kialakult magas gabonaárak által sarkallva, folyamatosan csökken, az apróbb parcellákat viszont idővel megvásárolják a szomszédok – összegezte a községbeli földviszonyokat Haász Tibor polgármester.
Idegen kézre jutnak a parlagföldek
Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás 360 hektár őszi vetéseinek a 10-15%-a tönkre ment a belvíz miatt. A mély talajon az őszi vetéseknek a vegyszerezését is repülővel kellett elvégezniük. Még mindig vannak olyan foltok, amelyekre erőgépekkel nem lehet rámenni, noha az utóbbi száraz idő sokat javított a helyzeten. Szabó Zoltán elnök abban reménykedik, hogy kedvező időjárás esetén a Társulás minden
Nagy- és Kisperegen is megjelenik a parlag
Nagypereg történetében talán még soha nem volt ilyen magas vízállás, mint az utóbbi hónapokban – kezdte értékelőjét Nagy Sándor polgármester. Aki szerint a község 3100 hektár szántóterületéből kisebb, nagyobb foltokban akár 100 hektár is víz alatt állhat. A kisperegi kutakban a víz a földszinttől 0,8-1,2 méter mélyen van, tehát a lapos területeken álló belvíznek az apadására sem igen van kilátás. A polgármester ugyanis a vízügyi szakemberek véleményére hivatkozva azt állítja: Nagypereg, illetve a két település közötti távolság közepéig terjedő területnek a vízszintje a Maros vízállásától függ, míg Kispereg vízszintje, a magyar határig terjedő Punga-dűlővel együtt, a Tisza vízállásának a függvényében alakul. Sok helyen úgy dolgoznak, hogy bevetik a földnek a két végét, miközben a közepe víz alatt marad. Olyan hely is kerül, ahol a dűlőút áll vízben, mivel ott lapos a terület. Maga a közelmúltban traktorral járt a mezőn, ahol nem egy helyen kellett jókora kerülőt tennie, nehogy bennragadjon a sárban. A 30 évvel ezelőtti eset, amikor a Mezőhegyes, illetve a Tornya felőli részen állt a belvíz, ami azonban meg sem közelítette a jelenlegi szintet. Nagy- és Kisperegen eddig ismeretlen fogalom volt a parlagföld, ezután azonban meg kell barátkozniuk a gondolattal, mivel még olyan parcella is kerül, amelyikről még nem tudták betakarítani a kukoricatermést – fejezte be szomorú helyzetjelentését Nagy Sándor polgármester.
Juhászokkal, belvízzel szemben nincs ellenszer
Nagyiratos községben a 3700 hektár szántóföldből tavaly csak mintegy 150 hektár maradt parlagon, mert akkor is több mint 30 hektáron belvíz állt. A Szederhát és Nagyvarjas közötti gyepen tanyázó juhok miatt sem lehetett megművelni jelentős területeket. A juhászokat Szénási Sándor alpolgármester szerint megpróbálják rendszabályozni, csakhogy elzavarni nem lehet őket, mivel vásároltak maguknak valamennyi földet, amelyiken nappal legeltetnek, éjjel viszont az övék az egész határ. Bejárják az összes parlagföldet, aminek a területe idén remélhetően csökkenni fog, mert az egyik német földtulajdonos hozzáfogott a megműveléséhez. Az olasz tulajdonos azonban visszament a hazájába, az 50 hektár földjét ráhagyta egy helybeli intézőre, aki nem igazán törődik vele. A valamikori rizstelepen – ahol néhány áron van még belvíz – viszont olyan mély a talaj, hogy egy bemerészkedett traktort a napokban 3 erőgéppel lehetett csak kivontatni.
Pénztelenség miatt?
Sofronya községben a belvíz nem okoz komoly gondot, ezzel együtt, tavaly mintegy 500 hektár parlagon maradt. A tulajdonosok legtöbbje a pénzhiányra panaszkodott, egyelőre nem lehet őket a megművelésre kötelezni – mondta Covaci Maria mezőgazdasági referens.
Akik akarják, megművelik
A Ménest és Kuvint is magában foglalkozó Gyorok község 2500 hektár szántóföldjéből tavaly mintegy 200 hektár maradt parlagon, főként Gyorokon. Ahol a földek egy részét belvíz borította, a többi megműveletlen területnek a gazdája viszont külföldi, nem érdekelt a földművelésben. Kuvinban viszont egy vállalat 40-50 hektáron kavicsbányát akar nyitni, az engedélyeknek a megszerzése előtt amúgy sem óhajtotta megművelni. Manapság a mélyen fekvő területeken található ugyan belvíz, de akik akarták, Lőrincz István alpolgármester szerint meg tudták művelni a földjeiket.
Javuló kilátások Nagyszintye községben
Az Ágyát és Szapáryligetet is magában foglaló Nagyszintye község 6800 hektár szántóföldjéből mintegy 10-15%-ot takar belvíz. Az elmúlt évben a földterületnek csupán a 30-40%-át művelték meg. A tavalyi magas gabonaáraktól serkentve, idén sok befektető érkezett a községbe, jelenleg is folyik a földbérleti szerződéseknek a megkötése, amit a polgármesteri hivatal is minden minden
40-50 hektár őszi vetés elpusztult
Kisiratoson a 2400 hektár szántóföldből belvíz miatt mintegy 40-50 hektár őszi vetés elpusztult, további 50-60 hektárra még most sem lehet erőgéppel rámenni. Ha a víz visszahúzódik, valamivel bizonyára bevetik ezeket a területeket is, lévén, hogy Kisiratoson ismeretlen fogalom a parlag. Itt minden
Nagyzerinden nem panaszkodnak
Nagyzerind község két településén egy hónappal ezelőtt voltak nagyobb belvízzel borított foltok. Azóta viszont folyamatosan működtek a szivattyúk, meg aztán az időjárás is szárazabbra fordult, ezért Simándi Sándor polgármester az utóbbi időben nem hallotta a gazdálkodókat a belvíz miatt panaszkodni. A parlagon maradó területek sem számottevők.
Pécskán megoldották
Pécskán a több mint 20 ezer hektár szántóterület magasabban fekszik, ezért belvíz gondok nem nehezítik a munkát. Ugyanakkor a városi tanács megpróbál oda hatni, hogy minden
Rendteremtés szükséges
A helyzetjelentések magukért beszélnek, de szinte kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy végre rendet kellene tenni a termőföldeknek a telekkönyvezése, a tulajdonosaik kilétének a tisztázása érdekében. Ami lehetőséget nyújtana a parlagföldek felszámolása, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának az előmozdítása érdekében. Addig viszont csak derülhetünk a mezőgazdasági miniszter azon panasza miatt, hogy a kocsmák egész nap népesek, miközben nem lehet vállalkozót találni sem egy kertnek a felásására, sem egy parcella termőföldnek a megművelésére. Mindez azt jelentheti, hogy gazdag ország vagyunk, ahol munka nélkül is meg lehet élni? Talán inkább azt, hogy a vezetőség tehetetlensége miatt valahogy éldegélünk?
