http://www.hirmondo.ro/web/index.php/riport/23590-Fny-Kirlynje.html
Szűz Mária szőkefalvi jelenései Szerzõ: Bedő Zoltán
Éjszaka messzire világít a szőkefalvi templom előtt álló kereszt
A cikkhez kapcsolodó képek:
Szőkefalva Dicsőszentmártontól 3 km-re, a Kis-Küküllő bal partján fekszik, magyarok, románok, szászok és cigányok lakják, négy felekezettel, ugyanannyi templommal és helyben szolgáló pappal rendelkezik. Az oklevelekben Zeuke néven már 1314-ben említett, 1340-es lélekszámú település felekezeti megoszlása a következő: 500 református, 300 ortodox, 220 katolikus és 110 unitárius. Több etnikum és vallásfelekezet békés együttélésének helye tehát, mely ez idáig példás módon ellenállt a mesterségesen szított gyűlölet hullámveréseinek. Lakóiban mindig volt kellő tartás a vak indulatok elterjedésének megakadályozásához. Fontos ez a számbavétel, mert csak mindezek tudatában döbbenünk rá arra, hogy miért éppen ez a félreeső fészek lett Szűz Mária jelenéseinek színhelye, és miért éppen egy cigányaszszony szájába adta a jó Isten az embereknek szánt üzenetét.
A látnoki képességekkel rendelkező Marian Rózsika állítása szerint 1995 és 2005 között összesen 23 alkalommal jelent meg neki nyilvánosan Jézus édesanyja, és összesen öt üzenetet adott át, hogy közvetítse a világnak. Az első jelenéseket magánjellegüknél fogva nem hozhatta nyilvánosságra, a következőket azonban igen, így hamar híre futott a 13 éves kora óta vak cigányasszony látomásainak.
A plébános és zarándokok ezrei is hisznek Rózsikának
Mivel a látomások mindig egy Mária által előre megadott időpontban következtek be, ilyenkor különböző felekezetekhez tartozó emberek százai, majd ezrei kerekedtek fel Erdélyből és Moldvából, hogy részesei legyenek az isteni kegyelemnek. Időközben ugyanis a Szűzanyától Rózsika megkapta a lelki betegek gyógyításának ajándékát, majd Jézus anyja az áldás közvetítésére is felhatalmazta.
Amint magunk is meggyőződhettünk a velük megejtett beszélgetéseink alkalmával, az ide zarándokolók nem csalódtak. Annak ellenére ugyanis, hogy kézzel tapintható, szemmel érzékelhető csodában nem volt részük, elmondásuk szerint megtapasztalhatták Isten kegyelmét, hiszen a fizikai betegségben szenvedők meggyógyultak, a nyugtalanok lelki békére leltek, az eltévelyedettek megtértek, a gonoszok jóvá váltak. Mindezekről a hívők márványba vésett és a templom falára kiakasztott hálaüzenetei is tanúskodnak.
Amint a 15 éve itt szolgáló György István plébános visszaemlékezéséből kiderül, kezdetben ő is kétkedve fogadta a jelenések hírét, éppen ezért az első kettőn a meghívás ellenére sem vett részt. Csupán harmadik alkalommal ment el, amikor is, volt csíkszeredai hívei kérésének eleget téve, a helyszínre kísérte őket. Akkor nem érzett semmi különöset, de egy későbbi alkalommal olyasmi történt, aminek hatására álláspontja gyökeresen megváltozott, és a mai napig meg van győződve Szűz Mária szőkefalvi alkalmankénti jelenlétéről. A történésekről jelentést tett a gyulafehérvári érseknek, aki, hogy emberileg kiismerhesse, több alkalommal is felkereste a látnok asszonyt. Miután pedig meggyőződött, hogy nem szélhámossal van dolga, Rómában, a hittani kongregáció akkori elnökének, Ratzinger bíborosnak is beszámolt a hallottakról és általa észleltekről. Ez utóbbi immár pápaként kíséri figyelemmel a további fejleményeket.
Keresztútja két nyelven
A jelenéssorozat 1995. június 17-én kezdődött és 2005. június 17- én ért véget, mikor Rózsika Szűz Mária következő üzenetét is tolmácsolta: „A nevem itt, ezen a helyen „a Fény Királynője”. Minden hónap 17. napján hálaadó imára gyűlnek össze azóta is az országból öszszesereglett zarándokok. Megyénkből Dimény Ibolya vezetésével egy berecki, Vida Izabelláéval pedig egy sepsiszentgyörgyi csoport is jelen van havi rendszerességgel ezen az eseményen. Ez utóbbiak meghívásának eleget téve volt szerencsénk részt venni a legutóbbi zarándoklaton, melynek során kiegyensúlyozott, lelki békéjüket meglelő, jóindulattú és szeretettel telített emberek tömegében tartózkodhattunk. Meggyőződhettünk, hogy az egymás iránti tisztelet és kölcsönös megbecsülés nem lázálom szülte utópia, hanem élő valósággá is válhat, ha szívünket megnyitjuk Isten és egymás előtt. Más-más nemzethez és felekezethez tartozó hívők serege imádkozott ugyanis békésen együtt az emberiség jövőjéért, ki-ki a maga, de sokan közülük a másik nyelvén is. Hiszen a Mi Atyánk, ugyanazt jelenti, mint a Tatăl Nostru, Isten egy, mint ahogy mi emberek is egyek kéne legyünk, félretolva a gyűlöletet.
A római és görög katolikus papok vezetésével megtartott keresztútja elvégzése után szentségimádás, majd ugyancsak két nyelven celebrált szentmise következett. Bár éjfél jócskán elmúlt, mire befejeződött, senki sem volt fáradt vagy ingerült, öröm és megnyugvás sugárzott az arcokról, bármerre néztünk.
A szeretet üzenete
A templomhoz való menetelünk előtt felkerestük Marian Rózsika látnokot, akivel alkalmunk nyílt elbeszélgetni. Igaz, nem hosszasan, de éppen elég ideig ahhoz, hogy meggyőződhessünk őszinteségéről. Elgondolkodtató az a mód és stílus, ahogy ez az egyszerű cigányasszony a legnagyobb szenvedések közepette is szólni tud az emberekhez. Befejezésül az ő üzenetét tolmácsoljuk:
„Imádkozzatok, böjtöljetek, szeressétek egymást úgy, ahogy Jézus szeret bennünket és a Szűzanya. Legyen béke a szívünkben, mert ha béke van a szívünkben, akkor bármilyen felekezetűek, bármilyen nemzetűek vagyunk, szeretni fogjuk egymást. Ne feledjük, hogy emberek, Isten gyermekei vagyunk.”
