Itt az Orbán-csomag: kinek hogyan fáj majd a megszorítás?

http://hirszerzo.hu/profit/20110421_kiket_erint_a_megszorts

Hírszerző    2011. április 22. 06:39

A Hírszerző összeszedte, hogyan érinti a nyugdíjasokat, diákokat, betegeket, és legfőképpen a munkavállalókat az Orbán-csomag. Kemény világ köszönt a közalkalmazottakra, a fegyveres testületekre, a bányászokra, de a családoknak is fájni fog a megszorítás.

Ugyan a kormány szerint nincsenek megszorítások, de akonvergenciaprogramban még annál is brutálisabb kiadáscsökkentést vázoltak fel Brüsszelnek, mint amit a Széll Kálmán fedőnevű Orbán-csomagban bejelentettek. A teljes kiigazítás 2013-ig 1152 milliárd forint lesz, a konvergenciaprogramban még további, ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési vágással számol a kormány. Ha a kormánynak sikerül megvalósítania tervét, a régiós összehasonlításban elhízott magyar állam a rendszerváltás óta először versenyképessé válhat a környező országokhoz képest. Ám a kérdés az, hogy milyen áron, ugyanis szinte minden társadalmi csoportnak nagyon fognak fájni a "nem megszorítások".

"Éljen" a dolgos nemzet

A kormányfő a tavalyi választások után nem rejtette véka alá, hogy a szocialisták 8 évi kormányzását zárójelbe teszi, és visszatér az első Orbán-kabinet alatt megkezdett intézkedésekhez. Ez fedezhető fel a "vissza a munkába" jelszó mentén tervezett megszorításokban. A közmunkaprogram és a munkanélküliek járadékfolyósításának drasztikus lecsökkentése kísértetiesen hasonlít ahhoz, amikor 2000-ben 360 napról 270 napra csökkentették az időszakot, illetve a munkanélküli segélyek kifizetését "értékteremtő közmunkához" kötötték. Az a terv, hogy a munkanélküliek mostantól 270 helyett csak 90 napig kapnak segélyt, és utána közmunkára kell menniük, jobban érinti a munkavállalókat, mint a mostani álláskeresőket. Főleg azok járhatnak a legrosszabbul, akik 15-20 éve fizetik a munkanélküli ellátást megalapozó járulékokat, és az új szabályok életbelépése után veszítik el az állásukat. A szabályozás jövőre lép életbe, így akik a jelenlegi szabályok szerint kapják a munkanélküli segélyeket, azokat ez nem érinti, a jövő munkanélkülije viszont három hónap után, ha nem tud elhelyezkedni, közmunkából kell hogy megéljen. A tervek szerint a ciklus végéig 150 ezer munkahelyet hoznának létre a közmunkaprogram keretében: az alacsonyabb iskolai végzettségűek és szociálisan rászorulók napi négyórás elfoglaltságot kapnának, a szakképzettebbeknek több pénzért 6-8 órás munkakört biztosítanának. Orbán egyébként alaposan megvágja a munkavállalók eddig megszerzett jogait a munkáltatóval szemben. Háromról hat hónapra emelik a próbaidőt, a rendes munkaidő csökkentése miatt (mert a megrendelések miatt például nem kellett annyit dolgozni) a vállalkozás a fel nem használt munkaórákat átcsoportosíthatja úgy, hogy a munkavállaló 44 órát is dolgozhat 40 órás bérért. A tervek szerint a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, ami jelentheti, hogy nem engedi el hosszabb időre a dolgozót, illetve a túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a munkaadó megválthatja szabadidőben. Április elsejétől egyébként már kaptak kis ízelítőt a dolgozók az Orbán-csomagból, a táppénz szigorítása miatt 10 400 forint helyett 5200 forint a napi ellátás maximuma. A legnagyobb megszorítást viszont még mindig az egykulcsos adórendszer okozza. Ugyan a Rogán-féle bérkommandó minden követ megmozgat, hogy bebizonyítsa, az adózók 40 százaléka nem járt rosszul idén az új adórendszerrel, a konvergenciaprogramból kiderült, jövőre az adójóváírások szigorításával havi 200-230 ezer forintos jövedelem alatt mindenki rosszul fog járni, még a gyerekesek is, és lehet olyan kör is, ahol a reálkeresetek 8 százalékkal esnek vissza.

Így járnak a nyugdíjasok

Azt nem merte Orbán Viktor meglépni, hogy megszüntesse a nyugdíjasok utazási kedvezményét, de egy ígéretet azért elvettek. A Bajnai-kormány idején elfogadott nyugdíjemelési szabály 3 százalékos GDP-növekedés felett sávosan egyre nagyobb mértékben emelte volna a nyugdíjakat az inflációkövetés mellett. Az Orbán-kormány viszont az előbbi ígéretet visszavonta, a jövőben a nyugdíjakat csak az inflációval emelik. Az Orbán-csomaggal a rokkantnyugdíjasok is rosszul járnak, a tervek szerint 100-150 ezer embert fognak visszaparancsolni a munkaerőpiacra. Ezt úgy teszik meg, hogy felülvizsgálják a 380 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjast, de nemcsak az egészségkárosodás mértékét határozzák meg, hanem hogy milyen feladat, munka ellátására képes. Ha nem tud elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon - és az eddigi tapasztalatok szerint még azok a rokkantak sem tudnak elhelyezkedni, akik akarnak - akkor szociális rehabilitációs munkahelyen, közfoglalkoztatási program keretében adnak neki munkát. A konvergenciaprogramban viszont az is szerepel, hogy ha így sem sikerül dolgoznia a rokkantnyugdíjasnak, akkor nem marad ellátatlanul.

Vagy a műszaki, vagy a költségtérítés

A bűnös szót, a tandíjat ugyan kerüli a kormány, pedig a jövőben jó néhány egyetemistának fizetnie kell a tanulmányaiért. Ugyan a közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetet visszadobta Orbán Viktor, a konvergenciaprogram alapján biztos, hogy a ciklus végégig 23 ezerrel megvágják az államilag finanszírozott helyek számát, ráadásul csak azokat támogatják majd, akikre a munkaerőpiac és a gazdaság igényt tart, azaz a természettudományos és műszaki képzéseket.

Burkolt gyógyszeráremelés

Jobb, ha már most a fejünkbe véssük a következő hónapok "szijjártói kulcsmondatát": "a kormány úgy tud kivonni 120 milliárdot a gyógyszerkasszából, hogy a betegek terheit nem növelte". Az igazság azonban az, hogy csak annak nem fog drágulni a gyógyszere, aki a kormány által preferált készítményt szedi be. Annak viszont többet kell fizetnie, aki koleszteringondokkal küzd, vagy ragaszkodik a megszokott tablettáihoz. Ezen felül viszont csupán olyanokkal találják magukat szemben, hogy várólista lesz a kórházi gyógyszeres kezelésekre, a patikák nagy része bezár, emiatt vidéken többet kell majd utazni a felírt medicináért.

Ha Orbán és Matolcsy összehajol, az sokaknak fáj majd jövőre Fotó: Túry Gergely

Ugyan a konvergenciaprogramban csak az idei lépéseket konkretizálják, de már azok is alaposan befolyásolják majd a gyógyszerágazat minden szereplőjének - a gyártótól a betegig - az életét. A gyártókra rakott extra befizetések, a generikus program és az új szabályok úgy hatnak a betegekre, hogy egyrészt az orvos már nem az eddig szedett tablettát írja majd fel, hanem hatóanyagot, amely alapján a patikus megpróbálja majd rábeszélni a legolcsóbbra. Aki viszont ragaszkodik az eddig szedett, drágább gyógyszeréhez, az még több pénzért kaphatja majd meg. A koleszterincsökkentő tabletták biztosan drágulni fognak, mint ahogy a 2012-es tervekben az is szerepel, hogy ha a magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők nem működnek együtt, és bizonyos idő múlva nem változnak az értékeik, akkor többet kell majd fizetniük a gyógyszerekért. A közgyógyellátásban részesülők is csak a legolcsóbb gyógyszerek közül választhatnak.

Csapás a közalkalmazottakra

Kemény világ köszönt a közalkalmazottakra, a kormány ugyanis fenntartaná a bérstopot a közszférában a következő években is. A konvergenciaprogramban az áll, hogy nem emelkednek a közalkalmazottak illetményei, ami a bérek nominális befagyasztását jelenti. A közszférában foglalkoztatottak létszámát egyébként már idén korlátozták, az illetmények sem emelkedtek, és jelentősen csökkentek a béren kívüli juttatások. Emellett az adójóváírás eltörlése is rosszul érintené a közalkalmazottakat, azonban a kormány azt ígéri, hogy a bérkompenzációval a következő években is kiegyenlíti a veszteségeiket. Emellett a közszféra létszámát is csökkentené a kabinet mintegy 5 százalékkal, ami a 700 ezer munkavállaló esetében nagyjából 35 ezer állás megszűnését eredményezheti. A létszámcsökkentésMatolcsy György szerdai tájékoztatása szerint úgy fog végbemenni, hogy a kormány nem pótolja a közszféra természetes fogyását. Az önkormányzatokban viszont ennél fájdalmasabban is alakulhat a történet, ugyanis a tervezett államosítások álláshelyek megszűnésével járhatnak, például a feleslegessé váló, azonos munkakörökben. A közalkalmazottakra mér csapást, hogy a kormány felszámolja a korhatár alatti nyugdíjazási formák között a korkedvezményes nyugdíjazást is. Ez a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit, például a rendőröket, a börtönőröket, a vámosokat, a tűzoltókat és a katonákat fogja érinteni, de ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik nehéz és az egészségre veszélyes körülmények között dolgoznak, mint a bányászok, az atomerőművi dolgozók, vagy a röntgenorvosok. Az viszont még nem tisztázott, hogy a 2012-től életbe lépő új szabályozás az eddig megszerzett korkedvezményes nyugdíjakat érinteni fogja-e, mint ahogyan az sem, hogy csak az új munkába állókra fog vonatkozni vagy azokra is, akik már az érintett munkakörökben dolgoznak. A korkedvezményes nyugdíjak felszámolásával a kormánynak az a célja, hogy emelje az effektív nyugdíjkorhatárt, ami Magyarországon indokolt, ugyanis nálunk túl sokan az öregségi nyugdíjkorhatár előtt elhagyják a munkaerőpiacot. Ugyanakkor komoly problémát okozhat, hogy az érintett munkakörökben olyan alacsony a fizetés, hogy a korkedvezményes nyugdíj lehetősége az egyetlen vonzó szempont a dolgozók számára. A közösségi közlekedés átalakítása is fájhat majd az állami alkalmazottaknak, ugyanis az ő utazási kedvezményeiket (például a vasúti dolgozókét, vagy a közalkalmazottakét) nagy valószínűséggel megszünteti a kormány.

Csapás a kismamákra

A családokat is rosszul érinti a megszorítás, ugyanis a kormány nominális szinten befagyasztja a családtámogatásokat (például a családi pótlékot), tehát ezek a szociális juttatások az évek során lassan elinflálódnak majd. A kormány a konvergenciaprogramban azzal védekezik, hogy a családok támogatását a családi adókedvezménnyel oldja meg. A kismamákra mér csapást a kormány azzal az új munkaerő-piaci szabállyal, hogy egy évről fél évre csökkenti azt az időszakot, amit egy dolgozó gyermekgondozás vagy -ápolás miatt fizetés nélküli szabadságon tölthet. A májusban életbe lépő táppénzváltoztatásokkal a veszélyeztetett terhes nők is rosszul járnak, az eddigi szabályokkal ellentétben már az első naptól táppénzt kapnak, melynek összege számos esetben alacsonyabb, mint a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. Nem esik majd jól a családoknak a szociális- és családtámogatások összegének maximálása sem. A kormány össze akarja fésülni az államtól és az önkormányzattól kapott segélyeket, és az a cél, hogy a teljes összeg a minimálbér alatt legyen.