http://www.erdon.ro/szukseges-a-regionalizacio/1704398
Pataki Csaba alprefektusSzakmai szempontból létjogo-sultsága van a székelyföldi és a partiumi régiónak, nem etnikai, hanem funkcionalitásbeli szempontok alapján.
— Szükséges–e Románia területi átszervezése?- kérdeztük Pataki Csaba alprefektustól.
— Az Európai Unió előírja a NUTS2–es szintű adminisztratív egységek, azaz a régiók létrehozását, ugyanakkor az EU alapelve az is, hogy a döntéshozás az állampolgárhoz közel történjen, tehát nem kéri a NUTS2 alatti egységek megszüntetését. Ha megfigyeljük, az EU nagy tagállamaiban (Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország, Lengyelország) jól működnek a régiók, melyek vezetőjét politikai megerősítéssel választják. A régiók mellett vannak a megyei szinten működő közigazgatási egységek, a különböző területi szövetségek (ADI), a községi és a helyi szinten működő igazgatási egységek, tehát a NUTS2–es szintű adminisztratív egységen belül öt szintet különböztetnek meg, és az európai uniós fejlesztési stratégia erre a rendszerre van kiépítve.
— Hogyan működik mindez Romániában?
— Romániában jelenleg a Regionális Fejlesztési Ügynökség köztes hatóságként működik, de ez nem a leghatékonyabb, ezért szükséges a régiók létrehozása, két fontos dolog figyelembe vételével. Egyrészt a régiókat objektív szempontokat (gazdasági helyzet, infrastruktúra, földrajzi elhelyezkedés, emberek közötti kapcsolatok) is szem előtt tartva úgy kell kialakítani, hogy a földrajzi tájegységeket ne vágják ketté. Másrészt fontos úgy megalkotni a régiókat, hogy azok legyenek működőképesek és legyenek előre meghatározva a különböző szintű kompetenciák, ugyanakkor ne legyen semmiféle alá– vagy fölérendeltségi szint.
— Mi a véleménye a regionális prefektúrák létrehozásáról?
— A Liberális Demokrata Párt azon törekvése, miszerint regionális prefektúrákat hoznának létre, nem régiókat, nem vezetne semmi jóhoz, és az EU ezt nem kéri. A prefektúrákat elég lenne regionális szinteken működtetni, akik Bukarestből kapnák az utasításokat, és ezáltal eleget lehetne tenni annak az alapvető elvárásnak is, hogy egy fokkal közelebb kerüljenek a lakossághoz az információk. A közigazgatási szinteket mindenképp lentről felfelé kell építeni.
— Hogyan oldható meg a régiók elosztása Romániában?
— Az átszervezést gyorsan és okosan kell megoldani, de nem szabad politikai csatározásoktól függővé tenni egy régió fejlődését, hisz egy rossz döntéssel 2020–ig félrecsúszhatunk. Ezt a kérdést nem szabad úgy kezelni, hogy kinek hány szavazója van az említett térségben, hanem a tájegységeket kell egyben hagyni, mindezen átszervezést szakmailag kell megközelíteni. Ha szakmailag nézzük arégiók kialakítását, akkor létjogosultsága van a székelyföldi és a partiumi régiónak is, nem etnikai, hanem funkcionalitásbeli szempontok alapján. A NUTS 2 előírásai szerint egy régióba minimum 800 ezer lakos kell legyen, optimálisan viszont 1–2 millió ember köré építhető. Az EU–s regionális politika esetén választott küldöttek irányítanák a régiókat, akik közel állnának az emberekhez. Az új közigazgatási rendszerben a prefektúrák és a helyhatóság két különböző egységet jelentenének, és semmiképp nem kellene plusz embereket alkalmazni, csupán a kompetenciákat kellene tisztázni.
— Szatmár megye melyik régió része kellene hogy legyen?
— 1998–ban Romániában elkészült egy regionális törvény, mely alapján működnek jelenleg a Regionális Fejlesztési Régiók, de a törvény sok előírása akadozottan működött, ezért újra kellene értelmezni a törvényt, és régiókat létrehozni. A kormánypárt (PDL) által a napokban közzétett régiók a jelenleg működő regionális fejlesztési régiók, de ezek túl nagyok, és nehéz őket kezelni. Szatmár megye optimális esetben a partiumi régió része lenne, Bihar és Szilágy megyékkel közösen, mely földrajzi szempontból egységes tájegység, hegyekkel körülvéve, jól kialakított infrastruktúrával és a lakosság összetétele, érdeklődése is hasonló.
Megjegyzés
Végül is inkább a Pataki úrnak kellene igazat adnunk, hiszen a mostani régiók valóban a NUTS-2 nek felelnének meg, csak a régiókialakítás és a régiónalizáció nem ugyanazt fedi...
Más különben pedig valóban a Székelyföld vagy Partium régiós szempontból nem kimondottan etnikai szempontra kellene hallgatnia, hanem inkább gazdasági adottságokra, lehetőségekre és főleg együttes lehetőségekre, amelyek alapján a régió fejlődhet. Van azonban ebben egy másik csúsztatás éspedig e régiók összetételekor a benne foglaltatott kisrégióknak( azaz a NUTS-3-nak) a kialakítása után lenne érdemleges adminisztratív egységeket kialakítani. Akkor jöhetne szóba a helyi választások által kialakított - pártszintű vagy anélküli - testületeknek a felállítása.
Azaz az alulról jövő kezdeményezéssel kialakított NUTS-3 számára a GAL elkészíti Helyi Fejlesztési Tervet majd annak alapján kialakítják a stratégiát-
Ha most előbb a NUTS -2 lesz kialakítva akkor megint a felülről történő leosztásoknak leszünk a tanúi, azaz éppen a NUTS-okat kitalálók ellen teszünk. (Z. S.)
