"Románia lehet az egyik fő kedvezményezettje a 2014–2020-as európai uniós költségvetési tervezetnek, amennyiben az Európai Bizottság a közeljövőben nem dönt a mezőgazdasági források csökkentése mellett, s tartja magát azon elhatározásához, amely szerint a Közös Agrárpolitikára (KAP) és a regionális politikára – tehát a kohéziós alapokra – fordított kiadási szintet továbbra is magasan tartja", tájékoztat Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár kabinetje.
Az államtitkár elmagyarázta: „az új uniós költségvetési tervezet értelmében, amely strukturális és kohéziós alapokra 376,02 milliárd eurót, közvetlen agrárkifizetésekre 281 milliárdot, vidékfejlesztésre pedig 89,89 milliárdot ír elő, Románia számára az a kezdeményezés is jó hír, miszerint elsőbbséget élveznek majd a közúti, energetikai és távközlési infrastruktúrák összekapcsolását célzó befektetések. Az ilyen jellegű beruházások kivitelezésére 50 milliárd eurót biztosít az unió (10 millió a kohéziós alapból származna). Ezáltal Romániának lehetősége lesz juttatásait növelni, ami a helyi vidékfejlesztési projektek, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, illetve a fejlesztéspolitikának az ország minden szegletébe való eljuttatása érdekében nélkülözhetetlen"
– Ahhoz, hogy az ország gazdasága talpra álljon, a leadott projektek minősége javuljon, mindenekelőtt az uniós és a hazai támogatási források hatékonyabb felhasználási rendszerének kialakítására van szükség. Ehhez pedig egy stabil költségvetési politika kialakítása elengedhetetlen, annál is inkább, mivel az új Pénzügyi Perspektíva előírásai szerint a támogatások kiutalása nem egyszerűen igénylés útján történik majd, hanem a kedvezményezettek és az Európai Bizottság közötti partnerségen fog alapulni – mondta el Tánczos Barna. Az Európai Parlament terve szerint a hétéves keretköltségvetés összértéke is nő, 862,36 milliárdról 1025 milliárdra. Székely Hírmondó
Megjegyzés
Két dolog, ami egyszerűen nem igaz és az államtitkár félretájékoztatással lehetne gyanúsítani, azonkívül, hogy elfelejtetni akarja, hogy most még csak 2011-ben vagyunk és nagyon kevés projekt hozott újabb pénzt a minisztériumnak.
De kezdjük azzal, hogy amiről beszél az csak TERVEZET. Aztán azt is meg kell említeni, hogy Románia 2013-ig csak 80 Leader Kistérség megalakítását vállalta és azokat is nem kimondottan vidékfejlesztésre, hanem inkább csak "pilot" azaz bevezető-betanító-kiképző jelleggel!!! Ahhoz, hogy a fenti állítások alátámaszthatóak legyenek idecsatoljuk azt a táblázatot amelyet 2011 július 8-án tett közzé a Vidékfejlesztési Minisztérium az eddigi projektpénzekről:
A kimondottan vidékfejlesztésre (axa 431) 101 projekt lett elfogadva, de ez is több mint a vállalt 80. Az elfogadott projetekre az összeg viszont szinte alig teszi ki a végösszeg 1,5 - 2 %-át.
A Kistérségekben megalakult Helyi Akció Csoportok (HACS) románul GAL-ok tekintetében hazai szinten ez az összeg elenyésző. Annak ellenére, hogy Románia 20 milliónyi lakosságából több mint fele rurális térségben lakik a vidékfejlesztés még mindig gyermekcipőben jár elsősorban mert nincs elég pénzalap. Ha a lakossági számot vesszük alapon és azt a megkötést, hogy minimum 70.000 ember lehet egy Leader típusú kistérségben akkor látható, hogy kb. 280 kistérség hozható létre. az eddigi 101 helyett.
A másik lényeges dolgot, amit ugyan megemlített de egészen más kontextusba helyezve: azok a pénzalapok amelyekre számíthatna Románia "a helyi vidékfejlesztésre" lehetne megpályázni! De ha addig a kistérségek nem alakulnak meg , akkor nem is pályázhatnának! Az újabb 7 éves periodusra megadott összegek alapján is látható, hogy az EU-s gondolkodásban a "kifizetések" értéke 35-40 % nagyobb mint a vidék fejlesztésére megpályázható összeg, azaz még mindig arra törekszenek, hogy a gazdák ne termeljenek, elsősorban a piacok megtartása végett!
Ami a "félrevezetést illeti elég ha elolvassa az olvasó az alábbi cikket ahonnan kiderül hogy EU-tagsága négy és fél éve alatt Románia csupán a rendelkezésre álló 31 milliárd euró 3,5%-t használta fel! Akkor vajon hogyan fogja felhasználni a több mint 1000 milliárdos összeget? (Erdélyi Polgár)
Ami a "félrevezetést illeti elég ha elolvassa az olvasó az alábbi cikket ahonnan kiderül hogy EU-tagsága négy és fél éve alatt Románia csupán a rendelkezésre álló 31 milliárd euró 3,5%-t használta fel! Akkor vajon hogyan fogja felhasználni a több mint 1000 milliárdos összeget? (Erdélyi Polgár)
Pénzalapok
http://erdely.ma/publicisztika.php?id=95612&cim=penzalapok
Fekete felhők gyülekeznek a Romániának szánt EU-s pénzalapok fölé. Méghozzá két irányból: országunkban a lehangolóan alacsony felhasználási ráta felől, illetve a Nyugaton véget nem érő gazdasági világválság irányából.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Bukarestbe küldött minapi levélben fejezte ki aggodalmát Románia rendkívül alacsony lehívási arányával kapcsolatosan. Az óvatos diplomáciai hangnemben írt szöveg valós üzenete azonban egyértelmű figyelmeztetés: Brüsszel hatékonyabb együttműködést vár el Romániától. EU-tagsága négy és fél éve alatt Románia csupán a rendelkezésre álló 31 milliárd euró 3,5%-t használta fel! Lengyelország ugyanabban a négy és fél éves időszakban szinte teljesen felhasználta a számára elkülönített 68 milliárdot, Varsóban alig maradt valami morzsa 2012-re és 2013-ra.
Ilyen körülmények között a 2014-ben kezdődő következő hétéves pénzügyi ciklusban Brüsszelben nehéz lesz megindokolni a Romániának elkülönítendő összegeket. Minek adjunk pénzt Romániának, ha úgy sem kell neki? Főleg, hogy a kontinens nyugati felén, a donor országokban is egyre súlyosabb a helyzet. Görögország, Írország és Portugália jelentős pénzügyi támogatásra szorul, Spanyolország és újabban Olaszország helyzete is egyre aggasztóbb. A 10 millió lakosú Görögország és Portugália megmentése is komoly teher, mi lesz, ha a 40 milliós Spanyolországot, netán a 60 milliós Olaszországot kell kihúzni a gödörből? Akkor bizonyára sokkal mélyebben kellene a zsebbe nyúlni, ami tovább szűkíti az EU pénzforrásait. Arról nem beszélve, hogy a nyugatiak, élen Németországgal kezdik megelégelni mások megsegítését – az észak-európai népek szemében a dél-európai szemlélet, korrektség és törvényesség sok kívánnivalót hagy.
Emil Boc kormányfő (mintegy felfedezve a spanyolviaszt) fokozott szigorúságot követelt tegnap minisztereitől az uniós pénzalapok lehívása ügyében, hiszen nemzetközileg is fokozódik a verseny, miközben szűkülnek a pénzforrások. Az utóbbi időben megnövekedett leszerződtetések ellenére Románia aligha tekinthető versenyképesnek.
De ha e szigorúság, akárcsak az utóbbi két és fél évben, megreked deklaratív szinten, a felzárkózás nagy vesztesei maradunk. Chirmiciu András, www.nyugatijelen.com
