http://www.ujenergiak.hu/bioenergia/biomassza/453-energiafuzzel-futenek-a-kolontari-hazakat
Ha sikerül a kolontári határban indított termesztési kísérlet, hamarosan gyorsan növő energiafűzzel fűthetik a kolontári házakat.
Az iszappal elöntött egyhektárnyi területen a mostanában elvetett őszi vetést december elején beforgatják a földbe, majd ezen a táptalajon energia fűzet ültetnek – jelentett ki Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem docense, akit a Kormányzati Koordinációs Bizottság kért fel a kísérlet irányítására.
Ha sikerül a kolontári határban indított termesztési kísérlet, hamarosan gyorsan növő energiafűzzel fűthetik a kolontári házakat.
A mostan kísérlet azért jelentős, mert az ország 7 millió hektáros termőterületének mintegy tizedén csak veszteséges mezőgazdasági termelés folytatható, viszont az olyan energianövények, mint a gyorsan növő energianád, nyár és akác, vagy a Kolontárra szánt energiafűz, illetve a biodízel alapanyagául szolgáló repce vagy napraforgó termesztésére viszont kiválóan alkalmas.
Az iszapkatasztrófa helyszínén azért döntöttek az energiafűz mellett, mert a mély, vizenyős terep kifejezetten kedvező a növény számára, ráadásul a fűz a talaj tisztítására is alkalmas.
A technológia lényege, hogy a vörösiszap eltávolítása után komposztált tőzegkeveréket terítenek a talajra, majd abba rozs-tritikálé keveréket vetnek. Ezzel valószínűleg gyorsan sikerül a kilúgozott talaj egyensúlyát visszaállítani, ugyanis az új talajban ismét megtelepedhetnek azok a szemmel alig látható élőlények, amelyek segítik a szerves anyagok lebontását, s ezzel új életet lehelnek a talajba. Ezen módszer alkalmazásával akár egy évtizedet is megspórolhatnak: ennyivel hamarabb lesz ismét élő a talaj.
A most telepített energiafűz két év múlva már aratható lesz, s a hektáronként betakarítható 20 tonna alapanyagból készíthető pellet vagy biobrikett 3-4 ház fűtését képes majd fedezni. Amennyiben a szennyezett, mintegy ezer hektárnyi területen áttérnek az energiafűz termesztésére, úgy a gázfűtéshez képest évente 300 millió forintot spórolhat meg az érintett 3-4 ezer háztartás. Ráadásul a fűztermesztők hektáronként évi 100-150 ezer forint bevételre is számíthatnak.