Az 1989-es rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized alatt senki nem tett semmit azért, hogy a kalotaszegi termékek jogilag védjegyet kapjanak. Ennek köszönhetően fordulhatott elő, hogy élelmes kínaiak a kalotaszegi tájegységre jellemző hagyományos tárgyakat készítsenek, természetesen tízszer olcsóbban, de megtévesztésig hű másolatban.
A késlekedés okait keresve sorra merülnek fel a kérdések: tájékozatlanság, naivság, érdektelenség, vidékiség? Talán mindegyik, egyszerre. És hogy miért éppen ezen a vidéken? Erre sincs egyértelmű válasz.
Péntek László, a főleg a népművészeti termékek gyártásából élő Körösfő község polgármester-helyettese sem tudott magyarázattal szolgálni. Ellenpéldaként ott a székelyföldiek kezdeményezése, akik már hosszabb ideje sorra „megszülték” a Székely Termék, a Székely Gyümölcs, a Góbé Termék közös márkaneveket.
A témával kapcsolatban előbb Raskai Mária ipari jogvédelmi tanácsadót kérdeztük, akinek nem volt tudomása kínai védjegylevédési lépésről, de szerinte minden további nélkül elképzelhető, hogy idegen állampolgárok levédjenek kalotaszegi márkaneveket.
Varga Gábor, az állami szabadalmi hivatal (OSIM) főigazgatója néhány napnyi nyomozás után lapunknak elmondta: Romániában nem történt ilyesmi kínai vagy más külföldi állampolgárok részéről, ami azonban nem zárja ki, hogy ugyanezt külföldön nem tehették meg. Kínai látogatása során ő is látott áruba bocsátott kalotaszegi varrottasmásolatokat.
Máté András Levente jogász, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szövetség parlamenti képviselői frakciójának vezetője, Kalotaszeg elkötelezett pártolója lapunknak úgy nyilatkozott: első lépésként a kalotaszentkirály-zentelki Kalota elnevezésű, fém- és műanyagablakokat, illetve azok tartozékait gyártó és forgalmazó cég ezekre a termékekre megszerezte a Kalota márkanév levédését Románia és az Európai Unió területére.
Folytatásképpen a Silvanus Ökológiai Egyesület ezekben a napokban teszi le a Kalotaszeg közös márkanév levédéséhez szükséges dokumentációt, és két hónapon belül várható szándékának hivatalos érvényesítése.
Mindez azt jelenteni, hogy bárki jogi vagy magánszemély gyárthat ugyan kalotaszegi termékeket, de azokat csak akkor forgalmazhatja a Kalotaszeg címkével ellátva, ha arra engedélyt kap a márkanév tulajdonosától.
„Ez világszintű levédés lesz. Sajnos, szigorú határidők és nehézkes, bonyolult jogi ügyintézési akadályok nehezítik a gördülékenységet, de mindenképpen megéri megtenni ezt a lépést” – mondta Máté András Levente.
Megjegyzés
A cikkben megfogalmazott kérdésre szinte mindenki - lehet az hivatalos választott vagy kinevezett személy - nyilatkozott de semmiképpen sem a cikkíró által feltett kérdésre válaszolt, de hogy is tehette volna hiszen nem ismerik az érvénybe levő törvénycikkeket.
Pontosítva, nemrég a polgári párt vezetői részéről elhangzott, hogy a "Kalotaszeg" mint név nincs levédve! Pedig a levédési folyamatot már akkor el kellett volna kezdeni, amikor még csak EU-s tagság előtt lettünk volna, sőt nem is került volna pénzbe. A "procedura" hasonlóképpen kellett volna megtenni, mint ahogy azt az anyaországban a "Hungaricum" elnevezés alatt összegyűjtötték azokat a specifikus országra, területre vagy térségre jellemző elnevezéseket amelyek pld. "Transilvanicum" néven be kellett volna az összeurópai dosziéba jelöltetni, de sem akkor sem pedig később nem tették meg az éppen kormányon levők. Mivel a Szövetségiek szinte mindegyik kormányba ott voltak ezt a komoly hibát, most semmiképpen sem tudják lemosni magukról! A cikkben említett "levédést" pedig akárki megteheti, akinek meglenne rá a pénze! Azt rebesgették ezelőtt egy pár éve, hogy alig negyvenezer euróért le tudná védeni akárki, pld. a "kolozsvári káposzta" nevet és akkor fuccs annak aki azután nem kéri a levédőtől, hogy engedje meg, hogy egyen egy kis "hazait" itt a kincses város közepén...
Komolyra fordítva a szót, sajnos az Eu-s tagoknak csak az első években adnak "türelmi időt" az elnevezések nemzeti vagy összeurópai dosziéba bejelölésére, utána sok pénzbe kerül minden!
A cikkben elhangzanak olyanok is amik nem igen állják meg a helyüket, hiszen a név levédést nem lehet az összes termékre pld. varrottasra, sakktáblákra,stb megkapni.
Ha a "kalotaszeg" lesz levédve attól még lehet "kalotaszegi" vagy "kalotaszegről" stb, de lehet "kalota-szeg" is Azokkal nem igen lenne gond. De lehet "KalotaSzeg" is az már más márkanévnek tekintendő. Hasonló, de nem ugyanaz. Aztán ha nem a tájegységre vagy országra szeretnénk a levédést akkor azt nem a hazai, hanem csak az EU-s szerveknél lehetne. Azzal, hogy le van védve hazai szinten ha pld. Bulgáriába van egy gyár, amely olcsóbb terméket adna hasonló forma és díszítés mellett de ha pld. "Kалотасег" olvasható, biztosan jobban lehetne eladni... mert kuriózumnak számítana...stb.stb.
De mi lenne a megoldás? Egyszerű! Újra kell alakítani olyan gazdasági egységet, amely egyben felvásárló is lehetne és amelyiknek a piaci terítés mellett az érdekvédelmet is biztosítja. Mi inkább egy Felvásárló Szövetkezetet tudnánk ajánlani...(régen a Hangya vásárolta fel a gazdák termékeit...)
Amennyiben a Silvanus Öko Egyesületnek mégis sikerülne a névlevédés, akkor biza sok magán eladónak meg kell vásárolja tőlük a névhasználatot! Felmerülhet a kérdés, hogy kinek szolgálna egy ilyen "húzás".
A Silvanus különben is nem lévén termék előállító nagyon kétes. miért éppen Ő kapja meg a "Kalotaszeg" név használatát! Hiszen még az egyesület nevében sem szerepel a "kalotaszeg" Aztán még ha meg is kapják-szerzik a nevet, mivel viszonoznák majd a gazdáknak névhasználatot?
Feltevődik egy kérdés, amit mi is megismételünk: eddig az eltelt 21 év nem lett volna elég egy ilyen "lépés" megtételére? (Éppen azért mert hosszadalmas, nehézkes,stb...)
A "Kalotaszeg" név kis régiós szinten kellene meg-, vagy levédeni azaz egy olyan Közhasznú Társaságot kell alapítani, ahová bejelentkezne minden olyan civil vagy gazdasági tényező és magánszemély, aki számára e név fontos! (Erdélyi Polgár)
