Sajtóhír - Új választási rendszer Romániában: a győztes szinte mindent visz

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/11/16/uj_valasztasi_rendszer_romaniaban_a_gyztes_szinte_mindent_visz
PAP SZILÁRD ISTVÁN
2011. november 16., szerda

Mindig mosolyt csal az emberek arcára az a könnyedség, amellyel Románia a legalapvetőbb politikai döntéseit meghozza. A politikusok egyik napról a másikra szabják át az oktatási és az egészségügyi rendszert, teljesen észrevétlenül új polgári és büntetőtörvénykönyvet fogadnak el, fizetéseket és nyugdíjakat csökkentnek vagy emelnek kedvük szerint. Most a választási rendszeren volt a sor, a kormányzó hárompárti koalíció zárt ajtók mögött csakhamar megegyezett a jelenlegit gyökeresen átalakító formuláról. A „hatékony” döntéshozás nem is vett figyelembe sok érvet és körülményt, egyedül az számított, hogy 2012-ben is ők győzhessenek.

A hétfői koalíciós ülésen a Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) megállapodtak a jövő évi választások lebonyolításának legfontosabb részleteiről. A korábbi gyakorlattal szembemenve, jövőben összevonják, azaz egy napon tartják a helyhatósági és a parlamenti voksolást, csökkentik a honatyák létszámát, és megreformálják a választási rendszert.

Kattintson és nézegessen képeket is!

Mint arról már korábban beszámoltunk, az összevont választások ötlete már jó ideje motoszkál a bukaresti kormányerők fejében, hiszen mindhárom párt úgy érzi, a törvényhozási forduló összekapcsolása a helyhatóságival a helyi hatalmasságok irányába tolja el az erőegyensúlyt. Ez pedig jól jönne az országos szinten megnyirbált népszerűséggel rendelkező kormánypártoknak, amelyek jól kiépült, hatékony helyi pártgépezetekkel, szavazatgyártó gépekkel rendelkeznek.

Kisebb parlament

A honatyák létszámának csökkentése mögött is vannak hasonló megfontolások. A megállapodás értelmében az eddigi 471-ről 389-re csökkentik a választottak számát, így jövőre háromszáz képviselő és nyolcvankilenc szenátor ülhet majd a parlamentben. A létszám megnyirbálása Traian Băsescu köztársasági elnök régóta dédelgetett álma, saját pártja a PDL most ennek az igénynek látszik eleget tenni. Az államfő azonban ennél radikálisabb lépést látna szívesen, ő háromszáz alá csökkentené a szenátorok és képviselők együttes számát. Ezzel kapcsolatban 2009-ben népszavazást is kiírt, az állampolgárok jelentős többsége a kisebb és egykamarás törvényhozás mellett foglalt állást, a nép akaratát azonban még azóta sem ültették gyakorlatba.

Egy hétfő esti televíziós szereplésben az államfő világossá tette, nem támogatja a kormánykoalíció által javasolt mérsékelt csökkentést, és igen meglepő módon az ellenzék által már benyújtott javaslat támogatására szólított fel. Az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) néhány hónapja terjesztette be a Băsescunak tetsző módosítást, persze nem azért, hogy politikai ellenfele kedvébe járjon, hanem, hogy elhalássza előle ezt a népszerűnek számító témát. Ám az kétséges, hogy mennyire őszintén szeretnék a parlament zsugorodását, hiszen elemzők szerint ez nem föltétlenül kedvezne nekik. A két nagy és egy törpepártot magába foglaló balliberális szövetség ugyanis már így is belharcoktól szenved, a betölthető székek ígéretének fogyatkozásával pedig tovább gyarapodhat az elégedetlen, mandátumra éhes politikusok és helyi potentátok sora.

A győztes szinte mindent visz

A kormánykoalíció azonban biztosra szeretne menni az ellenzék ellehetetlenítése ügyében, ezért egy harmadik változásról is döntött. Az eddigi vegyes választási rendszer meglehetősen szerencsétlen és abszurd módon kombinálta a többségi rendszerre jellemző egyéni választókerületek létezését a részarányos végkifejlettel, amely az arányos formula tulajdonsága. Abban mindenki egyetért, hogy ezt a 2008-as választások előtt sebtében elfogadott szisztémát meg kell változtatni, ám azt már kevesen támogatják, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló hévvel és motivációval történjen ez.

A hatalom képviselői most egy szinte teljesen többségi formula, az úgynevezett „győztes mindent visz” rendszer enyhe módosítása mellett döntöttek. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyolcvankilenc szenátor egy fordulós egyéni választókerületes voksolás révén kerül be a felsőházba, mindegyik választókerületben a legtöbb szavazatot szerző jelölt jut mandátumhoz. A képviselők esetében kétszázat ugyanígy jelölnek ki, százat pedig az országos, ún. kompenzációs pártlistákról választanak.

Ez a „győztes szinte mindent visz” mechanizmus főként a nagy pártoknak kedvez, így mind a PDL, mind az USL előnyösnek érezheti. Mindazonáltal főként a PDL profitálhat belőle, hiszen a hangsúly nem az országos népszerűségére kerül, amely egyébként igen halvány, hanem inkább a helyi, egyéni jelöltek ismertségére és kapcsolataira. Így a legnagyobb kormánypárt jövőre is megőrizheti vezető pozícióját, annak ellenére, hogy az elmúlt egy év válságkezelése erős nyomot hagyott a megítélésén.

Készülnek a győzelemre

A két kisebbik párt sem panaszkodhat azonban. Az UNPR viszonylag új párt, a 2009-es államfőválasztás után jött létre az ellenzéktől a kormány oldalára átpártolt képviselőkből. Országos ismertsége alacsony, ám rendelkezik rengeteg híres és népszerű jelölttel, amelyek az egyéni körzetekben könnyen győzhetnek, még akkor is ha a párt máshol gyengén szerepel. A sokak által árulók pártjának titulált tömörülés így akár parlamenti jelenlétét is köszönheti az új rendszernek. A honatyák létszámának csökkenésének köszönhetően pedig újabb politikusokat csábíthat át a Szociálliberális Unió táborából.

Magyar-magyar párharc

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is profitálhat, hiszen a tömbmagyar megyék választókerületein túlmenően olyan vidékekről is képviselőt adhat, ahol a magyarság számaránya nem éri el az ötven százalékot. A román szavazatok megoszlásával egy harmincöt százalékos magyarsággal rendelkező választókerületből is RMDSZ-es jelölt kerülhet ki győztesen. Ehhez azonban az is kell, hogy a választókerületek megfelelő módon rajzolják meg. A választókerületek kijelölése a kormány feladata, így nincs okunk kételkedni abban, hogy a Szövetség számára előnyös térkép kerül elfogadásra. És ha a számítások mégsem jönnek be, akkor ott van a kompenzációs lista, ami biztosítja, hogy az RMDSZ-nek így is meglegyen az eddigi hét százalékos parlamenti aránya.

Az még kérdéses, hogy a választási reform hogyan hat az RMDSZ-Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) párharcra. A többségi rendszer elméletileg nem követeli meg a parlamenti küszöb jelenlétét, így akár mindkét tömörülés is parlamenti székekhez juthatna. A kompenzációs lista létezése azonban feltételezné a küszöb létét. Nem világos még, a kormány hogyan oldja meg ezt a dilemmát. Annyi biztos, hogy az összevont választások nem kedveznek a Tőkés László nevével fémjelzett új alakulatnak, az egyéni választókerületes rendszer pedig szintén problémákat okozhat, hiszen eddig nem sikerült előrukkolniuk olyan kaliberű jelöltekkel, amelyek érdemi kihívói lehetnének az RMDSZ-eseknek.

Fejlett demokráciákban a választási rendszerrel nem szokás babrálni egy évvel a választások előtt. Nem illik, mert nyilvánvaló, hogy az mindig önös érdekeket szolgál, és nem igazságos az ellenfelekkel szemben. Romániában, úgy tűnik, nem érvényesek ezek a szabályok, négy éve is, most is az éppen aktuális hatalmat szolgáló módosítások történtek. A választási mechanizmusokkal lehet játszani, manipulálni lehet őket bizonyos mértékig, ám a választói akarat végső soron mindig megbünteti a népszerűtlent. Minden trükközés ellenére 2008-ban a Nemzeti Liberális Pártnak el kellett hagynia a kormányhivatalokat, jövőben ez a sors várhat a demokrata-liberálisokra is.