http://manna.ro/porta/kevesebb-a-magyar-tobb-a-roma-szatmar-megyeben-2011-11-25.html
2011.11.25
Fogyott a magyar, a sváb és a román közösség, nőtt a roma Szatmár megyében.A megye harmadik legnagyob kisvárosának,Tasnádnak a lakossága 10 000 fővel csökkent.
Az RMDSz Szatmár megyei tagszervezete közzé tette a 2011-es népszámlálás frissen feldolgozott részadatait.
Aranyosmeggyes községben szintén jelentős a népességfogyás, itt 7249-ről 6526-ra esett vissza a lakosság száma. Vámfalubanháromszáz emberrel élnek kevesebben 3669-ről 3358-ra csökkent a lélekszám. Érkáváson 2539-ről 2350-re, Sződemeteren 1468-ról 1293-ra módosult a regisztrált lakosok száma.
A Szatmárnémetihez közeli településeken fordított a trend. Szatmárpálfalván majdnem négyszázzal (4359-ről 4727-re), Vetésen pedig majdnem kétszázzal (4475-ről 4654-re) emelkedett a lakosság száma. Szatmárpálfalván majdnem kétszázzal nőtt a magyarok (2063-ról 2291-re) és és hússzal a románok (1888-ról 1906-ra) száma. Vetésen majdnem százzal nőtt a románok száma (2183-ról 2274-re), csökkent viszont a magyaroké (2050-ről 1966-ra). Jelentősen megnőtt ugyanakkor a romáké: 116-ról 263-ra.
A romák száma leginkább Aranyosmeggyesen (184-ről 458-ra) és Érkáváson (116-ról 419-re) emelkedett és az újonnan vizsgált hét község közül egyedül Vámfaluban esett vissza: 74-ről 12-re. Ezzel szemben a magyaroké csak Szatmárpálfalván, a románoké pedig csak ott nőtt, ahol az összlakosság is nőtt: tehát Szatmárpálfalván és Vetésen.
A most elemzett településeken egyre inkább elolvad a németkisebbség: amíg számuk Tasnádon 71-ről csak 61-esett vissza, addig Aranyosmeggyesen 36-ról hatra.
Az újabb adatok is megerősítik, hogy a romák csak elenyésző mértékben jelölik meg a cigányt anyanyelvükként - számuk Tasnádon 221, miközben 960-an vallották magukat cigánynak. Ezzel szemben Érkáváson 828, önmagát magyarnak valló személy mellé 1203 magyar anyanyelvű jut. Hasonló a helyzet Szatmárpálfalván (2291 -2749) vagy Vetésen (1966 - 2673). Utóbbi két településen 510 illetve 263 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek - de csak heten illetve öten mondták azt, hogy cigány az anyanyelvük.
Pusztadarócon (3491/3759), Halmiban (4729/4845), Egriben(1604/1980) és Kálmándon (1376/1410) nőtt a lakosság száma. Jelentős a csökkenés Bogdándon (3227-2866) Csaholyban(1996/1576).
A magyarok aránya Pusztadarócon 2866-ról 3296-ra, Egriben 1253-ről 1266-ra és Avasújvárosban 2369-ről 2413-ra módosult.A románok száma összesen négy községben emelkedett:Pusztadarócon, Halmiban, Csanáloson és Egriben - utóbbi szinte megkétszereződött, 273-ról 557-re ugrott fel. A németek száma csökkent Krasznabélteken és Kálmándon is, egyedül Csanáloson nőtt 339-ről 359-re.
Jelentősen nőtt a romák száma Hadadon, Szoporon ésBogdándon. Ugyanakkor Kolcsban a harmadára esett vissza (108-ról 33-ra), Avasújvárosban pedig 139-ről 19-re csökkent.
Szilágypérben 868-an vallották magukat magyarnak, ám 1025-en válaszolták azt, hogy a magyar az anyanyelvük. 150 roma közül csak 15-en mondták magukat roma anyanyelvűnek. Kálmándon907 magyar, de 1358 magyar anyanyelvű személy él. Itt viszont a 320 németből csak 1 mondta azt, hogy német az anyanyelve. Hasonló a helyzet Csanáloson is, ahol 359, magát németnek valló lakosból senki sem nevezte meg a németet anyanyelvének. Ezzel szemben 816 magyarra „jut" 1329 magyar anyanyelvű személy. Ami a romákat illeti, Mikola és Börvely kivételével csak elenyésző mértékben vallják anyanyelvüknek a romanit.
Szatmár megyében mellesleg a már tárgyalt négy nemzetiség mellett élnek még ukránok, szerbek, törökök, olaszok, szlovákok, orosz-lipovánok és ruszinok is. Ebben a tekintetben Mikola a legszínesebb község, itt 580 személy vallotta magát ukránnak - és öt kivételével az ukránt tüntették fel anyanyelvüknek. Egriben 153 ukránból 155-en vallották ukrán anyanyelvűnek.
manna.ro/sajtóközlemény
