Rátermettség és újító bátorság Baróton – Korszerű tehenészet készülődik

http://erdely.ma/kisregio.php?id=104300&cim=ratermettseg_es_ujito_batorsag_baroton_korszeru_teheneszet_keszulodik

Barót hegyén jó ütemben halad a régi állami gazdaság felújítása. Az akkori farmvezetők nem hagyták az enyészet sorsára az épületeket és a jó genetikájú fejőstehén-állományt, a amint lehetett, ezelőtt tíz évvel közös erővel vásárolták meg a tejelőtelepet. És a sikertörténet folytatódni látszik.

Az 1991/36-os mezőgazdasági társulási törvény alapján tíz személy alakította meg a Silv Alim mezőgazdasági társulást, amely folyamatosan igyekszik korszerűsíteni a telepet. Miután az 50 százalékos önrészt banki hitelből tudták biztosítani, 2008 végén sikeresen pályáztak a vidékfejlesztési terv mezőgazdasági telepek korszerűsítéséről szóló 121-es fejezete keretében. Az összesen 1,246 millió euró értékű befektetés kivitelezése nem volt teljesen akadálymentes, az elmúlt napokban az új építővel kötendő szerződés részleteit tárgyalták, mivel az istállókorszerűsítést korábban felvállaló háromszéki cég tönkrement, ezért új építőt kellett keresni.

Ennek ellenére Incze Sándor állattenyésztő mérnök, társtulajdonos bízik benne, hogy a szerződésbe foglalt április 18-i határidőre minden elkészül. „A fejőstelep kötött tartással működött, de mára elavult ez a tartási mód – mondta. – Kidobtunk mindent az istállóból, egyéni fekvőbokszos rendszert építettünk ki. A szabad tartás nagy előnye, hogy a munkálatok jól gépesíthetőek, az állatok közérzete sokkal jobb, zavartalan a tejtermelés, és a szabad mozgás is jelentős reprodukciós előnnyel jár. 

Két istállóban lesznek a tehenek, egy harmadik, etetésre berendezett istállóban fogyasztják el a napi fejadagot. A kiegészítő abrakot, a napi tejtermelés függvényében, két automata önetetőből kapják: az etető felismeri az állatokat a rájuk szerelt mikrochip segítségével, és akkora takarmányadagot bocsát a jószág elé, amely az előre kiszámított számítógépes program szerint jár neki."

A fejés külön fejőházban történik, ahová egyszerre 16 tehenet hajt be a síneken futó terelőkapu. A trágyát a járóutakról eke viszi az istállók végén levő gyűjtőmedencékbe, onnan pedig szippantók által kerül a mezőre. Minden istállóban forgó vakarózót is felszereltek, a magasságát automatikusan változtató berendezést az állatok nagyon szeretik, meg is tisztítja őket. A fejőházba új, a teljes fejőrendszert automatikusan kimosó és fertőtlenítő gépsorral felszerelt, korszerű hűtőtank került. A silónak új tárolót építettek összeilleszthető elemekből, megfelelő 4–5 fokos kifelé dőlésszöggel, hogy a zöld szecska jól tömöríthető legyen. Emellett körbálázott és fóliába csomagolt silót is termeltek. A fóliázott körbálában készül köztudottan a legjobb fű, lucerna, vagy akár kukoricasiló, mivel ott sikerül megteremteni leghatékonyabban a levegőtlen környezetet a jó minőségű silókészítéshez.

Bővítették a gépparkot is, két, 150 lóerős Case traktort, valamint takarmánykeverő és kiosztó kocsit vásároltak. Jelenleg 380 hektáron gazdálkodnak – egy része saját, a többi bérelt terület – ,120 hektáron termelnek gabonát, így biztosítva az állatok számára az abrakot, illetve a bérelt területek után a járandóságot. A többi takarmánytermő terület. A fejősállomány jelenleg 110 egyed, de az építkezés befejezése után 250-re szeretnék gyarapítani – másképp a befektetés nem térül meg.

Incze Sándor az időközi értékesítési bosszúságokról is beszélt. A brassói Prodlacta tejfeldolgozóval való korábbi jó együttműködésre alapozva a leadott tej értékében Hollan­diából Holstein vemhes üszőket is vásároltak, de a gyár 2010-ben már akadozva működött, és jelenleg is 250 000 lejjel tartozik a baróti vállalatnak. 

Új felvásárlót kerestek, a tejet jelenleg a Tyromnak adják el, és elégedettek a fizetett árral. A barótiak rátermettségét bizonyítja az is, hogy tavalyelőtt termelői csoportként is elismertették magukat a tej- és a húságazatban, így immár két éve kapják az éves tej- és hústermelésük értékének 5 százalékát kitevő juttatást.

Incze Péter, Háromszék