http://www.3szek.ro/load/cikk/44568/zavaros_hegyi_vizek_torpe_eromuvek_erdovideken
A Vargyas-patak a nyomócső telepítése után A szerző felvétele
Hat kilométeres sebhely
Az erőmű három fő részből áll. A faluhoz legközelebb eső a turbinaház. Ez egy kisebb építmény, ebben termelik az áramot. Kívülről nem sokat látni, de vasárnap délben működött a turbina – bizonyította a kihallatszó, sivító hang. Az udvaron amerikai luxus Mercedes terepjáró – ez látszik az útról. Miként az építkezés nyomai is, de távolról nem úgy tűnik fel, hogy az erőmű ezen része ne illeszkedne a természetbe. A bejárat előtt ismertetőtábla, mottója: Egy zöldebb jövőért.
Ami kirívó: a nyomócső – a vizet a gyűjtőgáttól a turbináig szállító vezeték – nyomvonalán végigkövethető a durva beavatkozás a természetbe. A 600 milliméteres cső a föld alatt halad – 1207 méteres tengerszint feletti magasságról indul, 954-re érkezik –, lefektetésével alaposan megbolygatták a Hargitára vezető út és a patak medre közötti szakaszt, a medret is. Hatalmas kőtömböket ástak ki, fagyökerek, rönkmaradványok jelzik útját. A csőre sok helyen másfél métert is meghaladó kőhalom került, a patak folyását sok helyen megváltoztatták, új mederbe terelték, szabályozták.
Ez a látvány kísér – a völgyön végighúzódó rusnya sebhely – hat kilométeres szakaszon, egészen a vízvevő gátig. Nem túl nagy betonépítmény, megvilágítását napelemmel oldották meg. Ami viszont nagy gond: a gát fölött bővizű hegyi patakként rohan alá a Vargyas vize – a gát alatt csermellyé zsugorodik: elveszett az élettere megannyi vízi élőlénynek. A gáton úgynevezett hallépcső is látható, de nem úgy tűnik, hogy víz hiányában ott felkapaszkodhatna az ívásra igyekvő hal.
2011. november 30.,
A Vargyas-patak a nyomócső telepítése után A szerző felvétele
Borzolják a kedélyeket a háromszéki hegyi patakokra telepítendő törpe vízi erőművek körüli történések. Sokan a környezetbe való durva beavatkozástól tartanak, úgy vélik, a helyi közösségeknek semmi haszna nem származhat a létesítményekből.
Sőt, inkább kárát látják, hiszen a feldúlt környezet, az eddig érintetlen természet arculata változhat kedvezőtlenül, veszélyeztetve az erre alapozó vendégforgalmat. A feszültséget fokozza, hogy eddig konkrétumokkal nem igen álltak elő a befektetők. Az Országos Vízügyi Hatóság hozzávetőleg 300 jóváhagyást adott ki, ezzel 3300 folyót és patakot tesznek majd tönkre visszafordíthatatlanul – állítják környezetvédő szervezetek. Nemrég Bukarestben tüntettek ez ügyben, akkor sikerült elérniük, hogy ideiglenesen leállítsák az Argeş megyébe tervezett törpe erőművek építését. Mindezekkel párhuzamosan Hargita megyében, a Vargyas-patak folyásán, Szentegyháza fölött tegnap adtak át hivatalosan is egy törpe vízi erőművet. A hét végén a helyszínen próbáltunk meggyőződni a valóságról.
Hat kilométeres sebhely
Az erőmű három fő részből áll. A faluhoz legközelebb eső a turbinaház. Ez egy kisebb építmény, ebben termelik az áramot. Kívülről nem sokat látni, de vasárnap délben működött a turbina – bizonyította a kihallatszó, sivító hang. Az udvaron amerikai luxus Mercedes terepjáró – ez látszik az útról. Miként az építkezés nyomai is, de távolról nem úgy tűnik fel, hogy az erőmű ezen része ne illeszkedne a természetbe. A bejárat előtt ismertetőtábla, mottója: Egy zöldebb jövőért.
Ami kirívó: a nyomócső – a vizet a gyűjtőgáttól a turbináig szállító vezeték – nyomvonalán végigkövethető a durva beavatkozás a természetbe. A 600 milliméteres cső a föld alatt halad – 1207 méteres tengerszint feletti magasságról indul, 954-re érkezik –, lefektetésével alaposan megbolygatták a Hargitára vezető út és a patak medre közötti szakaszt, a medret is. Hatalmas kőtömböket ástak ki, fagyökerek, rönkmaradványok jelzik útját. A csőre sok helyen másfél métert is meghaladó kőhalom került, a patak folyását sok helyen megváltoztatták, új mederbe terelték, szabályozták.
Ez a látvány kísér – a völgyön végighúzódó rusnya sebhely – hat kilométeres szakaszon, egészen a vízvevő gátig. Nem túl nagy betonépítmény, megvilágítását napelemmel oldották meg. Ami viszont nagy gond: a gát fölött bővizű hegyi patakként rohan alá a Vargyas vize – a gát alatt csermellyé zsugorodik: elveszett az élettere megannyi vízi élőlénynek. A gáton úgynevezett hallépcső is látható, de nem úgy tűnik, hogy víz hiányában ott felkapaszkodhatna az ívásra igyekvő hal.
A befektető tervei
Az Erdővidékre telepítendő erőművekről korábban Borbély Róbert, a Pannon Construct adminisztrátora nyilatkozott, de sokat nem árult el. Így hát annak próbáltunk utánanézni, kik is valójában a befektetők. Mint kiderült, a beruházó, a Pannon Construct cég többségi tulajdonosa Lénárd András. Próbáltunk élő interjút készíteni vele, de azt mondta, elküldhetjük neki kérdéseinket, és írásban válaszol, a közléshez pedig csak eredeti formában járul hozzá.
– Kik a Pannon Construct tulajdonosai?
– A református egyház biztosítópénztára a partnerünk a zöldenergia-előállítási projektben. Az egyház úgy tekinti, hogy a Székelyföldön nekünk, itteni embereknek kell kihasználnunk az adottságokat. Ellenkező esetben elveszik azokat tőlünk, és nem lesz beleszólásunk a helyi erőforrások felhasználásába, elosztásába. Ennek az elképzelésnek a mentén alakult ki az együttműködésünk. És persze abban is teljes mértékben egyeztek a nézeteink, hogy a környezetet nem szabad rombolni az energia előállításával. Ezért nem hőerőművet építünk – amelynek a károsanyag-kibocsátása óriási –, hanem vízi erőművet. Ennek a károsanyag-kibocsátása nulla, az első beruházásunk esetében a melléktermék ivóvíz, Szentegyháza város ellátására használjuk. Azt is fontos látni, hogy nem találjuk fel a spanyolviaszt, Dél-Tirolban, Svájcban vagy akár Skóciában rengeteg ilyen létesítmény működik, tőlük veszünk példát.
(Amit megtudtunk: a céget 2005-ben alapította fele-fele részesedéssel Lénárd András és Csutak Szilárd. A vállalkozás fő tevékenysége az építkezés. Később befagyasztották, majd az idei év elején újraindították. Módosították a tevékenységi területet: fő tevékenység a villanyáram előállítása, szállítása és elosztása. A tavasz folyamán visszavonult a cégből Csutak, helyébe – öt százalékkal – belépett Borbély Róbert, adminisztrátori kinevezést is kapott, Lénárd tulajdonrésze 95 százalék lett. Augusztusban újabb bejegyzést kérnek: 1000 lejre emelik a törzstőkét, 80 százalékos tulajdonrésszel belép a cégbe a magyarországi Hydroenergy Zrt., Borbély és Lénárd 10–10 százalékos tulajdonrészt kap. További változásokról nem tudunk, hacsak időközben nem jelent meg a református egyház biztosítópénztára.)
– Kovászna megyében melyik patakokra terveznek törpe erőműveket? Megkezdték már az engedélyeztetést?
– Egyelőre a hozamokat, illetve a helyszíneket vizsgáljuk, ha lesznek megfelelőek, akkor biztosan elindítjuk az engedélyeztetési folyamatot. De egyelőre túl korai ezekről beszélni, mert még nem lehet pontosan tudni, milyen lokációk felelnek meg.
(Információink szerint a helyszíni vizsgálatokon túlmenően a megyei tanácstól már területrendezési jóváhagyásokat is kaptak erőművekre. Mégpedig: Barót pataka (562/22. 10. 2010.), Gelence pataka (571/28. 10. 2011.), Ozsdola pataka (582/29. 10. 2010.), az Ojtoz patakának Kovászna és Bákó megyei szakaszára Bákó megyéből (463/17. 12. 2010.). Utóbbira meg is kapják az Országos Környezetvédelmi Ügynökségtől a jóváhagyást (Decizia etapei de încadrare – aláírja Nagy József elnök).
– Egyeztettek-e az érintett felekkel – erdőtulajdonosok, vadásztársaságok, horgászvizek bérlői stb.?
– Mindenkivel egyeztettünk és egyeztetünk, akinek illetékessége van az adott területeken.
(Ezt másként tudjuk, az érintett erdővidékiek hozzáállására visszatérünk.)
– Mekkora vízhozam – köbméter másodpercenként – szükséges egy törpe vízi erőmű működéséhez?
– Az erőmű működésében nagyon sok tényező játszik közre, nemcsak a vízhozam, hanem az esés, a szintkülönbség és egyéb tényezők. A helynek megfelelően kell kiválasztani a technológiát is, ezért erre a kérdésre nem lehet általános választ adni.
– Milyen alapokból finanszírozzák a mikroerőművek építését? Mennyi egy erőmű építésének költsége? Vettek fel, esetleg terveznek felvenni kölcsönt? Ha igen, milyen banki garanciákat tudnak adni?
– Az első, a Hargitán épített, egy megawatt teljesítményű erőmű a tulajdonosok anyagi hozzájárulásával, saját tőkéből, 2,5 millió eurós beruházás nyomán valósult meg. Minden erőmű esetében a finanszírozási forma változik, elképzelhető, hogy akár banki finanszírozáshoz is folyamodunk.
(A hargitai erőművet a H2O Energy Kft. építette. Dokumentumaink szerint a cégnek szüksége volt banki kölcsönre, hiszen a csíkszeredai IRUCOM Rt. június 30-i közgyűlésén úgy döntött, ingatlanjaival vállal garanciát a H2O Energy által felveendő százezer eurós kölcsönért. Ugyanakkor a Pannon Construct 184 100 eurós és az Aqua Providebit Kft. 113 895 eurós kölcsönéért is garantálnak.)
– Van-e tulajdonrésze a Pannon Constructhoz hasonló tevékenységet végző más cégekben is?
– Minden megújuló energiát előállító erőművünket külön cégen keresztül építjük fel, ezek egy anyacégben gyűlnek össze.
– A Pannon Constructnak van-e politikai háttere, politikai támogatottsága? Például RMDSZ-es vagy más színekben megválasztott honatya, polgármester stb.
– A Pannon Construct nem politikai hátterekre épít, hanem üzleti terv alapján működik.
– Van-e kapcsolata a református egyház biztosítópénztárával?
– Amint fennebb is kifejtettem, a református egyház partnerünk ebben a projektben. A biztosítópénztáruk alapjaira kerestek befektetést, és ezt a beruházást alkalmasnak találták arra, hogy partnerként belépjenek. Előzőleg tanulmányozták, miként működnek ezek az erőművek, miután meggyőződtek, hogy teljesen környezetkímélőek, rábólintottak az együttműködésre.
(A református egyház a H2O Energy Kft.-ben 90 százalékos, Lénárd 9,5 százalékos, Borbély 0,5 százalékos tulajdonrészt kapott a cég közgyűlésének április végi, 1-es számú határozata értelmében. Lénárd a hivatalos kft.-közgyűlés idei egyes számú határozata értelmében 90 százalékos részvénycsomagjából 10 százalékot adott át az biztosítónak, nyolcvanat a saját maga által képviselt Hydroenergy Zrt.-nek. A cégből ugyanakkor kilépő Markaly István magyar állampolgár tízszázalékos részvénycsomagját szintén a Hydroenergy kapta. Ezek alapján az üzembe helyezett hargitai erőmű cégének többségi részvényese a református egyház, a megyénkbe tervezett erőműveknél viszont a magyarországi Hydroenergy.)
– Olcsóbb lesz-e a Kovászna megyei patakokon megtermelt áram a helyi fogyasztók részére? Milyen előnyük származhat a helyieknek a törpe vízi erőművekből?
– Az energia árát egy központi hatóság szabályozza, ennek mozgatására sajnos nincs eszközünk. Ami a helyiek előnyeit illeti, elmondhatom, hogy az említett hargitai erőmű kivitelezésekor több mint száz embert foglalkoztattunk, még a mérnökeink is helybeliek voltak. Technológiát, tudásalapot hozunk a térségbe, és munkahelyeket létesítünk. A megtermelt haszon részét a helyi közösségek támogatására fordítom, mint tettem eddigi beruházásaim során is. Az egyház társadalmi szerepe pedig vitathatatlan, erre további alapokat nyernek azzal, hogy a megújuló energiában rejlő lehetőségeket kihasználják.
– A beruházásból mennyit szánnak a környezetvédelmi, illetve tájrehabilitációs ügyekre?
– Elmondhatom, hogy a beruházás jelentős hányadát a környezet helyreállítása teszi ki, erre mindig odafigyelünk.
Az Erdővidékre telepítendő erőművekről korábban Borbély Róbert, a Pannon Construct adminisztrátora nyilatkozott, de sokat nem árult el. Így hát annak próbáltunk utánanézni, kik is valójában a befektetők. Mint kiderült, a beruházó, a Pannon Construct cég többségi tulajdonosa Lénárd András. Próbáltunk élő interjút készíteni vele, de azt mondta, elküldhetjük neki kérdéseinket, és írásban válaszol, a közléshez pedig csak eredeti formában járul hozzá.
– Kik a Pannon Construct tulajdonosai?
– A református egyház biztosítópénztára a partnerünk a zöldenergia-előállítási projektben. Az egyház úgy tekinti, hogy a Székelyföldön nekünk, itteni embereknek kell kihasználnunk az adottságokat. Ellenkező esetben elveszik azokat tőlünk, és nem lesz beleszólásunk a helyi erőforrások felhasználásába, elosztásába. Ennek az elképzelésnek a mentén alakult ki az együttműködésünk. És persze abban is teljes mértékben egyeztek a nézeteink, hogy a környezetet nem szabad rombolni az energia előállításával. Ezért nem hőerőművet építünk – amelynek a károsanyag-kibocsátása óriási –, hanem vízi erőművet. Ennek a károsanyag-kibocsátása nulla, az első beruházásunk esetében a melléktermék ivóvíz, Szentegyháza város ellátására használjuk. Azt is fontos látni, hogy nem találjuk fel a spanyolviaszt, Dél-Tirolban, Svájcban vagy akár Skóciában rengeteg ilyen létesítmény működik, tőlük veszünk példát.
(Amit megtudtunk: a céget 2005-ben alapította fele-fele részesedéssel Lénárd András és Csutak Szilárd. A vállalkozás fő tevékenysége az építkezés. Később befagyasztották, majd az idei év elején újraindították. Módosították a tevékenységi területet: fő tevékenység a villanyáram előállítása, szállítása és elosztása. A tavasz folyamán visszavonult a cégből Csutak, helyébe – öt százalékkal – belépett Borbély Róbert, adminisztrátori kinevezést is kapott, Lénárd tulajdonrésze 95 százalék lett. Augusztusban újabb bejegyzést kérnek: 1000 lejre emelik a törzstőkét, 80 százalékos tulajdonrésszel belép a cégbe a magyarországi Hydroenergy Zrt., Borbély és Lénárd 10–10 százalékos tulajdonrészt kap. További változásokról nem tudunk, hacsak időközben nem jelent meg a református egyház biztosítópénztára.)
– Kovászna megyében melyik patakokra terveznek törpe erőműveket? Megkezdték már az engedélyeztetést?
– Egyelőre a hozamokat, illetve a helyszíneket vizsgáljuk, ha lesznek megfelelőek, akkor biztosan elindítjuk az engedélyeztetési folyamatot. De egyelőre túl korai ezekről beszélni, mert még nem lehet pontosan tudni, milyen lokációk felelnek meg.
(Információink szerint a helyszíni vizsgálatokon túlmenően a megyei tanácstól már területrendezési jóváhagyásokat is kaptak erőművekre. Mégpedig: Barót pataka (562/22. 10. 2010.), Gelence pataka (571/28. 10. 2011.), Ozsdola pataka (582/29. 10. 2010.), az Ojtoz patakának Kovászna és Bákó megyei szakaszára Bákó megyéből (463/17. 12. 2010.). Utóbbira meg is kapják az Országos Környezetvédelmi Ügynökségtől a jóváhagyást (Decizia etapei de încadrare – aláírja Nagy József elnök).
– Egyeztettek-e az érintett felekkel – erdőtulajdonosok, vadásztársaságok, horgászvizek bérlői stb.?
– Mindenkivel egyeztettünk és egyeztetünk, akinek illetékessége van az adott területeken.
(Ezt másként tudjuk, az érintett erdővidékiek hozzáállására visszatérünk.)
– Mekkora vízhozam – köbméter másodpercenként – szükséges egy törpe vízi erőmű működéséhez?
– Az erőmű működésében nagyon sok tényező játszik közre, nemcsak a vízhozam, hanem az esés, a szintkülönbség és egyéb tényezők. A helynek megfelelően kell kiválasztani a technológiát is, ezért erre a kérdésre nem lehet általános választ adni.
– Milyen alapokból finanszírozzák a mikroerőművek építését? Mennyi egy erőmű építésének költsége? Vettek fel, esetleg terveznek felvenni kölcsönt? Ha igen, milyen banki garanciákat tudnak adni?
– Az első, a Hargitán épített, egy megawatt teljesítményű erőmű a tulajdonosok anyagi hozzájárulásával, saját tőkéből, 2,5 millió eurós beruházás nyomán valósult meg. Minden erőmű esetében a finanszírozási forma változik, elképzelhető, hogy akár banki finanszírozáshoz is folyamodunk.
(A hargitai erőművet a H2O Energy Kft. építette. Dokumentumaink szerint a cégnek szüksége volt banki kölcsönre, hiszen a csíkszeredai IRUCOM Rt. június 30-i közgyűlésén úgy döntött, ingatlanjaival vállal garanciát a H2O Energy által felveendő százezer eurós kölcsönért. Ugyanakkor a Pannon Construct 184 100 eurós és az Aqua Providebit Kft. 113 895 eurós kölcsönéért is garantálnak.)
– Van-e tulajdonrésze a Pannon Constructhoz hasonló tevékenységet végző más cégekben is?
– Minden megújuló energiát előállító erőművünket külön cégen keresztül építjük fel, ezek egy anyacégben gyűlnek össze.
– A Pannon Constructnak van-e politikai háttere, politikai támogatottsága? Például RMDSZ-es vagy más színekben megválasztott honatya, polgármester stb.
– A Pannon Construct nem politikai hátterekre épít, hanem üzleti terv alapján működik.
– Van-e kapcsolata a református egyház biztosítópénztárával?
– Amint fennebb is kifejtettem, a református egyház partnerünk ebben a projektben. A biztosítópénztáruk alapjaira kerestek befektetést, és ezt a beruházást alkalmasnak találták arra, hogy partnerként belépjenek. Előzőleg tanulmányozták, miként működnek ezek az erőművek, miután meggyőződtek, hogy teljesen környezetkímélőek, rábólintottak az együttműködésre.
(A református egyház a H2O Energy Kft.-ben 90 százalékos, Lénárd 9,5 százalékos, Borbély 0,5 százalékos tulajdonrészt kapott a cég közgyűlésének április végi, 1-es számú határozata értelmében. Lénárd a hivatalos kft.-közgyűlés idei egyes számú határozata értelmében 90 százalékos részvénycsomagjából 10 százalékot adott át az biztosítónak, nyolcvanat a saját maga által képviselt Hydroenergy Zrt.-nek. A cégből ugyanakkor kilépő Markaly István magyar állampolgár tízszázalékos részvénycsomagját szintén a Hydroenergy kapta. Ezek alapján az üzembe helyezett hargitai erőmű cégének többségi részvényese a református egyház, a megyénkbe tervezett erőműveknél viszont a magyarországi Hydroenergy.)
– Olcsóbb lesz-e a Kovászna megyei patakokon megtermelt áram a helyi fogyasztók részére? Milyen előnyük származhat a helyieknek a törpe vízi erőművekből?
– Az energia árát egy központi hatóság szabályozza, ennek mozgatására sajnos nincs eszközünk. Ami a helyiek előnyeit illeti, elmondhatom, hogy az említett hargitai erőmű kivitelezésekor több mint száz embert foglalkoztattunk, még a mérnökeink is helybeliek voltak. Technológiát, tudásalapot hozunk a térségbe, és munkahelyeket létesítünk. A megtermelt haszon részét a helyi közösségek támogatására fordítom, mint tettem eddigi beruházásaim során is. Az egyház társadalmi szerepe pedig vitathatatlan, erre további alapokat nyernek azzal, hogy a megújuló energiában rejlő lehetőségeket kihasználják.
– A beruházásból mennyit szánnak a környezetvédelmi, illetve tájrehabilitációs ügyekre?
– Elmondhatom, hogy a beruházás jelentős hányadát a környezet helyreállítása teszi ki, erre mindig odafigyelünk.
Ki szólhat bele?
Az egyház szerepéről éppen akkor jelentek meg az első nyilatkozatok, miután erre vonatkozó kérdésünket elküldtük Lénárd úrnak. A Hargita Népe, a Krónika, az MTI is foglalkozott a kérdéssel. A vízi erőművek környezetbarát jellegének hangsúlyozása mellett az egyház részvételét is magyarázták.
"A református egyházat, akárcsak a többi romániai egyházat, kiszorították az országos nyugdíjbiztosítás rendszeréből. Ekkor kénytelenek voltak létrehozni egy saját pénztárat, azóta az egyházi alkalmazottak ebbe a biztosítópénztárba fizetnek be. A kommunista időkben alkalmazott létszámi korlátozások voltak érvényben, ám a rendszerváltást követően az egyház több lelkészt tudott képezni, illetve több alkalmazottat foglalkoztat, így a biztosítópénztárukban levő többletet okosan szeretnék felhasználni úgy, hogy a közösség számára is fontos beruházások jöjjenek létre, mondta el Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese" – írta a Krónika. A nyugdíjalap kezelésével megbízott püspökhelyettes a Hargita Népének így nyilatkozott: "Befektetési lehetőséget kerestünk nyugdíjalapunk részére, hiszen mi nem vagyunk része az állami nyugdíjpénztárnak, saját magunk kezeljük az alapunkat. Egyelőre nagy a többlet, sokkal többen fizetnek be, mint ahányan nyugdíjjogosultak, de ezzel a pénzzel okosan kell bánni."
A tegnap átadott hargitai erőmű teljesítménye egy megawatt. Lénárd sajtónyilatkozatai szerint jövő év végére a teljesítmény eléri a tíz megawattot, amikor cégét jegyezteti a Budapesti Értéktőzsdén. Mindezek illeszkednek az egyházi nyugdíjpénztár jövendő stratégiájával: "Akár a jelenlegi tagsági adatokra (a 2060 alkalmazott és 600 nyugdíjas aránya 3,43), akár a rendelkezésünkre álló tartalékalapra hivatkozunk, egy igen stabil és jól működő egyházi intézménnyel rendelkezünk. Isten után a mi kezünkben van. Áttekinthető és biztonságos rendszer. Felelősséggel és kellő óvatossággal a jövőben is ki fogjuk használni a piacgazdaság kínálta lehetőségeket: a pénzalapok kamatoztatása, ingatlanokba való befektetések, részvények vásárlása. Meggyőződésünk, hogy ezzel a hozzáállással a Nyugdíjintézet évtizedek múlva is sikeresen teljesíti felvállalt feladatait."
Lénárd válaszaiból egy részt ragadunk ki, miszerint Székelyföldön nekünk, itteni embereknek kell kihasználnunk az adottságokat, ellenkező esetben elveszik őket tőlünk, és nem lesz beleszólásunk a helyi erőforrások felhasználásába, elosztásába. Mindezek alapján kérdezhetjük: az erdővidékiek beleszólhatnak-e az erőművek létesítésébe, vagy a bármi áron való profitszerzés elve a közösségi érdek, természeti értékek fölött is áll? Bokor Gábor.
Az egyház szerepéről éppen akkor jelentek meg az első nyilatkozatok, miután erre vonatkozó kérdésünket elküldtük Lénárd úrnak. A Hargita Népe, a Krónika, az MTI is foglalkozott a kérdéssel. A vízi erőművek környezetbarát jellegének hangsúlyozása mellett az egyház részvételét is magyarázták.
"A református egyházat, akárcsak a többi romániai egyházat, kiszorították az országos nyugdíjbiztosítás rendszeréből. Ekkor kénytelenek voltak létrehozni egy saját pénztárat, azóta az egyházi alkalmazottak ebbe a biztosítópénztárba fizetnek be. A kommunista időkben alkalmazott létszámi korlátozások voltak érvényben, ám a rendszerváltást követően az egyház több lelkészt tudott képezni, illetve több alkalmazottat foglalkoztat, így a biztosítópénztárukban levő többletet okosan szeretnék felhasználni úgy, hogy a közösség számára is fontos beruházások jöjjenek létre, mondta el Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese" – írta a Krónika. A nyugdíjalap kezelésével megbízott püspökhelyettes a Hargita Népének így nyilatkozott: "Befektetési lehetőséget kerestünk nyugdíjalapunk részére, hiszen mi nem vagyunk része az állami nyugdíjpénztárnak, saját magunk kezeljük az alapunkat. Egyelőre nagy a többlet, sokkal többen fizetnek be, mint ahányan nyugdíjjogosultak, de ezzel a pénzzel okosan kell bánni."
A tegnap átadott hargitai erőmű teljesítménye egy megawatt. Lénárd sajtónyilatkozatai szerint jövő év végére a teljesítmény eléri a tíz megawattot, amikor cégét jegyezteti a Budapesti Értéktőzsdén. Mindezek illeszkednek az egyházi nyugdíjpénztár jövendő stratégiájával: "Akár a jelenlegi tagsági adatokra (a 2060 alkalmazott és 600 nyugdíjas aránya 3,43), akár a rendelkezésünkre álló tartalékalapra hivatkozunk, egy igen stabil és jól működő egyházi intézménnyel rendelkezünk. Isten után a mi kezünkben van. Áttekinthető és biztonságos rendszer. Felelősséggel és kellő óvatossággal a jövőben is ki fogjuk használni a piacgazdaság kínálta lehetőségeket: a pénzalapok kamatoztatása, ingatlanokba való befektetések, részvények vásárlása. Meggyőződésünk, hogy ezzel a hozzáállással a Nyugdíjintézet évtizedek múlva is sikeresen teljesíti felvállalt feladatait."
Lénárd válaszaiból egy részt ragadunk ki, miszerint Székelyföldön nekünk, itteni embereknek kell kihasználnunk az adottságokat, ellenkező esetben elveszik őket tőlünk, és nem lesz beleszólásunk a helyi erőforrások felhasználásába, elosztásába. Mindezek alapján kérdezhetjük: az erdővidékiek beleszólhatnak-e az erőművek létesítésébe, vagy a bármi áron való profitszerzés elve a közösségi érdek, természeti értékek fölött is áll? Bokor Gábor.
