http://maszol.ro/velemeny/toro_a_homokozoban_2011_11_28.html
Székely Ervin | 2011-11-28
Székely Ervin | 2011-11-28
Bevallom, az EMNP elkötelezett híveként most nagyon rosszul érzem magam. Szégyenkezem, s talán ki is szeretek választott politikai képviseletemből. Azt írja ugyanis az újság, hogy Toró T. Tibor az EMNP nevében azt javasolja az RMDSZ-nek: a vezető kormánypárttal folytatott tárgyalásai során érvényesítse az etnikai arányosság elvét, amely elkülönített helyeket jelentene a törvényhozásban a magyar szervezetek számára. Így – mondja Toró – a magyar szervezetek a parlamenti képviselet elvesztésének kockázata nélkül versenyezhetnének a számukra fenntartott parlamenti helyekért.
Tessék elképzelni, mit érzek én, hithű EMNP-s, ha azt látom, hogy törvényesen (no jó, ne firtassuk, hogy mennyire törvényesen) bejegyzett pártom nem meri önállóan felvállalni és képviselni a nagypolitika porondján az én akaratomat, hanem megkér egy másik pártot, hogy ugyan, lenne olyan kedves felvállalni a mi érdekképviseletünket is. Ráadásul pont attól az alakulattól kéri ezt, amelyik legfőbb politikai vetélytársunk, akiről pártom spiritus rectora több ízben is megállapította, hogy gazemberek és balekok gyülekezete, utódkommunista és gátlástalanul etnobizniszelő.
Toró T. Tibor kishitűsége egyszerűen kiábrándító. Ha ő maga nem bízik abban, hogy pártja el tudja érni a választási törvények általunk szorgalmazott módosítását egyedül is, akkor én, egyszerű szimpatizáns, hogyan higgyek a diadalban? Ki fog engem győztes választási csatákra vezetni? Az, aki most – amikor a küzdelem még el sem kezdődött – máris az ellenfél kegyeiért kuncsorog?
Azt csak magunk közt jegyzem meg, hogy Toró ötlete ezzel az etnikai arányossági elvvel jogi és politikai értelemben is aggályos. Könnyített feltételekkel, szinte alanyi jogon a jelenlegi szabályozás csak a nem magyar nemzeti kisebbségek számára biztosít parlamenti képviseletet, ez azonban csak egy képviselőre korlátozódik, nem terjed ki a szenátusra. Jogilag ez a megoldás is nehezen illeszthető a választási törvény alapelvei közé, de fogadjuk el, hogy célja a nemzeti kisebbségek – bár szimbolikus – parlamenti képviseletének a biztosítása.
A Toró által javasolt elv ezt a megoldást is felborítaná és a nemzeti kisebbségek képviseletébe is beleszőné az arányossági elvet, ami egyben azt is jelentené, hogy a többi nemzeti kisebbségnek is számarányuk függvényében kellene helyet biztosítani, mi csak a képviselők létszámának növelése vagy a már létező kisebbségi képviseletek megvonása révén lenne lehetséges, ami utóbbi viszont alkotmányellenes lenne.
De ha meg is valósulna a Toró által szorgalmazott törvénymódosítás, az EMNP akkor sem részesülhetne a kedvezményből, azért, mert párt és nem egy nemzeti kisebbséget képviselő érdekvédelmi szervezet. Az pedig, hogy a választók bizalmáért versengő pártok egyike számára más szabályokat alkalmazzanak, mint mások esetében, a választási törvény oly mérvű forradalmasítását feltételezné, amely még a jogállamiságot gyakran zárójelbe tevő Romániában sem lehetséges.
De ha történetesen az EMNP-t is nemzetiségi érdekképviseletként ismernék el, akkor sem lenne lehetséges a parlamenti helyek megosztása az egymással versengő szervezetek között, mert az Alkotmány 62-ik cikkelye második bekezdésének második tétele világosan kimondja: „A valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egyetlen szervezet képviselheti”. Következésképp a romániai magyarság „politikai sokszínűségének” parlamenti képviselete megvalósíthatatlan mindaddig, amíg legalább két magyar szervezet külön-külön is be tud jutni a parlamentbe, ettől azonban még messze állunk.
Politikai értelemben a javaslat "kiskorúsítaná" a magyar érdekképviseletet. Toró ebben a javaslatban a saját és pártja kishitűségét az egész romániai magyar közösségre kiterjesztette. Ez a javaslat ugyanis azt sugallja, hogy mi, romániai magyarok sohasem leszünk képesek olyan politikai programot alkotni, amellyel meg lehet nyerni a választásokat. Tessék inkább minket karanténba zárni, ott lesz nekünk egy kis homokozónk, aztán majd elautonómiázgatunk benne.
