A prefektúra elsősorban a procedúra be nem tartása miatt kérte a megyei tanács népszavazásról szóló határozatának visszavonását – jelentette be György Ervin, a kormány Kovászna megyei megbízottja. Tudott a jogászok kifogásairól, ismerte a megyei tanácsnak elküldött indoklás tartalmát, és az alprefektus is felhívta telefonon, megkérdezte, aláírhatja-e a dokumentumot távollétében – mondta el tegnap reggel.
A kormánybiztosi hivatal két ponton is hibásnak találta a határozat elfogadásának eljárását – magyarázta György Ervin. A 2000/3-as törvény értelmében ilyen jellegű határozatot az elnök terjeszthet be vagy a tanácstagok egyharmada, a székelyföldi népszavazásról szóló határozatot pedig kilenc MPP-s tanácstag kezdeményezte, a tizedik, az RMDSZ-es Molnár Endre a tanácsülésen csatlakozott, tehát utólagos aláírásával már nem tekinthető indítványozónak – mondta el a kormánybiztos a jogászai által felhozott kifogást. A másik hiba, hogy az ilyen határozatokat közvitára kell bocsátani a testületi szavazás előtt, meghirdetni újságokban, kifüggeszteni, és lehetővé tenni, hogy bárki véleményt mondjon róla, ez a 2003/52-es törvény előírása – hangsúlyozta György Ervin.
A prefektus szerint azonban a procedúrán túl gyakorlati hibákat is találtak a megyei tanács által megszavazott határozatban, a referendumtörvény szerint a megyék határainak megváltoztatására vonatkozó népszavazást csak az államelnök vagy a parlament rendelheti el. Kovászna megye prefektusa szerint a Konstanca megyében jóváhagyott határozat egészen másról szólt, mint az itteni, ott arról kérdezték az embereket: akarják-e, hogy megyéjüket feloszlassák, és nem arról, hogy egyetértenek-e egy új közigazgatási egység létrehozatalával. „Egyébként a konstancaiak döntését is megtámadta az ottani prefektúra, utóbb a bíróság ítélte mégis jogszerűnek" – mondotta György Ervin. Elismerte azonban, ha a háromszéki tanácstagok nem referendumnak, hanem konzultációnak nevezik kezdeményezésüket, akkor egész más elbírálás alá esett volna.
A kormánybiztos azt is kiemelte, nem tudtán kívül támadta meg helyettese a megyei határozatot, ő kérte a jogászoktól, hogy a törvények felsorolása mellett írják le részletesen a kifogásokat, Rétyre kellett mennie az Antos-ház avatóünnepségére, ekkor hívta fel Valentin Ionaşcu, hogy elkészült az indoklás, és aláírhatja-e? Ő igent mondott. A Háromszék kérdésére válaszolva azt is elmondta: a kormány megbízottja nem azért támad meg határozatokat, mert román vagy magyar ügyet képviselnek, hanem azért, mert törvénytelenek, feladata a jogszerűség fölött őrködni. „Ha nem támadom meg, leváltanak, és két hét múlva a frissen kinevezett kormánybiztos megteszi. Ha valaki azt hiszi, csak azért kell magyar prefektus, hogy esetleg ne támadjon meg bizonyos határozatokat, az téved" – fejtette ki.
A Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozataláról szóló népszavazást az MPP kezdeményezte, de felvállalta az RMDSZ is, és október 31-én megszavazta a megyei testület. Tamás Sándor megyei RMDSZ- és tanácselnök szombaton bejelentette, ő nem javasolja a határozat visszavonását, ha kell, bíróságon védik meg igazukat. A kezdeményező MPP megyei elnöke, Kulcsár-Terza József is úgy látja, nem szabad visszalépni, ki kell javítani a hibákat a prefektúra útmutatásai alapján, de folytatni kell az utat, amely a népszavazás megszervezéséhez vezet. Farkas Réka, Háromszék
Megjegyzés
Sajnos a Kovászna megyei prefektus kormánybiztosnak képzeli magát és nagyon féltheti a bársonyszékét, mert a napvilágot látott tevékenysége azt láttatja, hogy mindig a nemzete ellen tesz, de... De vajon nem csupán a saját, hanem a sötét dolgokat intézőket, no és azokat, akik oda abba a bársonyszékbe felterjesztették jogait "is" védi... A feltett kérdésre az a válasz amit olvashat az olvasó elárulja félős mivoltát hiszen feltételezi, hogy leválthatják ha nem támad meg egymás után mindent ami az MPP vagy más ellenzékitől származik.
Vitatkozni lehet a KTJ úr felvetésével is miszerint ki kell javítani a hibákat, hiszen milyen "útmutatás" az, amit csak akkor hoz nyilvánosságra a kormánybiztos úr, ha már a dolog kezd pozitívan alakulni?
Vita tárgya lehet az is, hogy a megtámadási "procedura" sem volt betartva, hiszen nem lehet "távollét"-nek tekinteni egy alig 20 km távolságot és "akadályoztatás"-nak sem lehetne elfogadni, hogy valaki avató ünnepre megyen és éppen akkor mikor tudomása volt arról, hogy törvény szegést követtek el a tanácsosok!
Azaz a Rétyre ment, mikor tudta, hogy az általa vezetett hivatalban is "berzenkedés" tapasztalható...
Azon kívül hogyan és mikor ruházta fel a helyettes kormánybiztos urat arra, hogy egy el nem olvasott dokumentumra helyette pecsétet és aláírást tegyen?
Mennyivel fontosabb egy avató ünnepség mint egy törvényszegés?
Nem éppen állja a meg a helyét az a kijelentése sem, hogy nem lett volna közvita tárgya ennek a referendumnak a tartalma, hiszen ide s tova két évtizede, tehát a 2003-as törvény cikkelyeiknek a "be nem tartása" nem meríti ki a cikkeben elhangzott hiányosság tételét. Ha még nem volt szavazás alá terjesztve, akkor akárki lehet aláírója mert a kezdeményező és az aláíró nem meríti ki azt amire a 2003-as törvénybe meg van fogalmazva.
Ezért el lehetne azt is mondani, hogy a kormánybiztos úr részrehajlással kezelte ezt a dolgot és nem kimondottan magyarellenesen...
Azt azonban le kell írni, hogy nem igen lehet rá olyan mondani amit ő saját magáról állít, miszerint azért nem támadhat meg valamit mert ő magyar, hiszen a törvénytisztelet mindenképpen fontos kellene legyen hiszen az az etnikai hovatartozástól független... Hogy erre is adjunk példát, amikor a szélsőjobboldal a megyéjében etnikai töltettel "demonstrált" nem igen lehetett hallani szavát, vagy legalábbis a sajtóba nem volt visszhangja...
És még egy dolog, hamis dolognak tetszik egy jogásztól,amikor azt fitogtatja hogy az általa megtámadott - törvénytelennek talált - dolog csak a magyarokat érinti! Ez a megye egész lakosságát érinti, hiszen ott egy harmad román ajkú is él. Ezért az ilyen fajta hozzáállást el kellene feledje... (Erdélyi Polgár)
