2013. február 08. Abos Emőke, PHAR
Az utóbbi időben a sajtóban csak arról olvasunk, hogy július 1-jével 5%-kal nő a földgáz ára, április 15-től 15%-kal az áram, gyakran drágul az üzemanyag stb. De mennyivel is nőtt az energiahordozók ára az elmúlt pár év alatt? És amennyiben 2018-ig tényleg liberalizálják az energiapiacot, meddig fognak az árak növekedni?
Egy romániai hírportál szerit az utóbbi 21 évben a földgáz ára 12 495-szörösére növekedett, az elektromos áram pedig 6853-szor kerül többe, miközben az átlagos árszínvonal 3754-szeresen növekedett. Ezen hatalmas árnövekedésben számos makrogazdasági tényező is közrejátszott. Ezen adatokból is látható, hogy az energiahordozók ára az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben növekedett.
Az utóbbi 6 évben az energiahordozók ára 40–60%-kal növekedett az Eurostat (Európai Statisztikai Hivatal) adatai alapján. Ilyen árak és árnövekedés mellett is, a romániai energiahordozók ára jóval az EU átlaga alatt található.
A földgáz az Európai Unió államai közül Romániában a legalacsonyabb, miközben nálunk 1 kWh földgáz ára 0,0276 €, ugyanennyi energiáért Svédországban 0,1165 €-t, Dániában pedig 0,1085 €-t fizetnek.
A villamosenergia-árak is hasonlóan alacsony szinten találhatóak Romániában (0,1085 €/kWh), e tekintetben az EU országai közül csupán Bulgáriában és Észtországban kerül kevesebbe 1 kWh energia. A csúcstartó Dánia 0,2975 €/kWh-ás árral, őt követi Németország 0,2531 €/kWh-val.
Az energiapiac liberalizálásával az energiahordozók ára még drasztikusabban fog növekedni, hiszen jelentős árkülönbségek tapasztalhatók a Romániai és a többi EU-tagország árai között.
A május közepén elfogadott liberalizációs terv alapján a földgáz és a villamos energia ára folyamatosan fog növekedni: a földgáz esetén kb. negyedévente 2-5%-kal, 2018-ban várhatóan 1 kWh földgáz ára 0,052 €-ba fog kerülni (megközelítőleg 85%-os növekedés), míg a villamos energia esetén félévente fog növekedni az ár, így 2018-ban várhatóan 1 kWh elektromos áram 0,1837 €-ba fog kerülni (60%-os árnövekedés).
A fentiek ismeretében meggondolandó, hogy mennyit is szeretnénk lakásunk, épületünk fenntartására költeni. Számos laikussal és szakemberrel találkoztunk, akik szerint egy passzívház soha nem térül meg. Mi kiszámoltuk. A számításaink másról árulkodnak.
Példaként vettünk egy 100 m2-es épített felületű házat. Az első esetben hagyományos épületet (energetikai besorolása C kategória) „építünk”, ennek építési költsége kb. 300 €/m2, éves fűtési és hűtési energiaszükséglete 271 kWh/m2. Energetikai szempontból az „A kategóriás” épület építése esetén 10%-os többletköltséggel számoltunk, melynek éves fűtési és hűtési energiaszükséglete 98 kWh/m2.
Amennyiben passzívházat szeretnénk építeni, az építési költség kb. 20%-kal magasabb, hagyományos társaihoz képest, viszont éves fűtési és hűtési energiaszükséglete 15 kWh. (Modellünkben nem számoltunk a használati meleg víz, és egyéb elektromos berendezések fenntartási költségeivel, mindhárom típusú épületben használhatjuk ugyanazokat a berendezéseket és elektromos eszközöket.)
Összegezve: egy hagyományos épület építési költsége 30 000 €, fűtés-hűtés éves költsége 800 €-tól kezdődik, mely az energiapiac liberalizálásával fokozatosan növekedni fog, 7 év múlva már 1700€-t kell fizessünk ugyanezért. Viszont ha az „A” kategóriás épület mellett döntünk, építési költsége 33 000 €, fűtés-hűtés éves költsége 270 €-tól kezdődik (7 év múlva 500 €).
Amennyiben passzívházat építünk, építési költsége 20%-kal meghaladja hagyományos társának építési költségeit, így 36 000 €-ra becsülendő, viszont éves fűtés-hűtés költsége 44 €-tól kezdődik, 7 év múlva még mindig nem éri el az évi 100 €-t.
Jól látható tehát, hogy milyen költségekkel jár a 3 típusú épület felépítése és fenntartási költségei (kumulálva). Már az energiaszükségletekből is könnyen érzékelhető, hogy csupán a fűtés-hűtés számlákon évente legkevesebb 700 eurót, viszont amennyiben liberalizálják a piacot, akár évente 1500 eurót is megtakaríthatunk.
A mi számításink alapján egy passzívház többletbefektetése a hagyományos épülethez képest már 7 és fél év alatt megtérülhet.
Mindezek mellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy egy passzív épületben sokkal egészségesebb körülmények között élhetjük mindennapjainkat, a falak belső felülete mindig kellemes hőmérsékletű marad, és állandó friss levegővel vagyunk ellátva, stb. Tehát amennyiben több mint 8 évet szeretnénk az adott lakásban élni, mindenképpen pénzt tudunk megtakarítani, ha passzívházat építünk, és nem egy hagyományosat.
