2013.03.09.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége petíciót készített elő, amelyet azokban a városokban fognak átadni Románia nagyköveteinek, ahol Székelyföld autonómiáját támogató tüntetéseket tartanak vasárnap.
Tisztelt Nagykövet Úr!
Amint minden bizonnyal Ön is tudja, az erdélyi magyarok, és ezen belül a székelyek és a Székelyföld, több mint 1000 éve az Erdélynek nevezett territórium szerves részét képezik.
Tudjuk, hogy az is világos az Ön számára, hogy a Székelyföld mind a Magyar Királyságban, mind az Osztrák-Magyar Monarchia alatt kisebb-nagyobb megszakításokkal kiváltságos jogokat élvezett önrendelkezés formájában. Ezen jogok a későbbi Romániával egyesült Erdélyben is megmaradtak egy ideig. A II. világháború utáni területi átszervezéskor a a tömbben élő magyarok még látszólag területi autonómiát is élvezhettek előbb a Magyar Autonóm Tartomány keretein belül Marosvásárhely székhellyel egészen 1960-ig, amikor is Háromszék elcsatolásával létrejött a Maros-Magyar Autonóm Tartomány. Ez az állapot 1968-ig, a megyésítésig tartott, tehát még a Ceausescu-féle kommunista diktatúra elején is létezett.
Emlékeztetjük Tisztelt Nagykövet urat, hogy az 1918. évi Gyulafehervári Nagy Nemzetgyűlés (1918. november 18/december 1) a román nép nevében a következőt mondja ki a III. fejezet/1. pontjában:
„Teljes nemzeti szabadság az összes együttélő népek számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és ig azságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és ország kormányzásában”.
Ezen történelmi tények fényében, valamint az európai demokrácia és megbékélés szellemében, az erdélyi román-magyar békés együttélés érdekében a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) és a Finnországi Magyarok Egyesülete támogatja az erdélyi (ezen belül Székelyföld, a mostani Kovászna, Hargita és Maros megye) magyar és székely lakosságát az önrendelkezésért folytatott demokratikus harcában, és ugyanakkor kéri a román államot, hogy eme törekvést elfogadja, támogassa és bátorítsa, ezzel is bizonyítva Románia demokratikus nagylelkűségét, és így is biztosítsa a kisebbségi jogok európai normáinak betartását az önrendelkezés tekintetében is.
Akárcsak Ön – aki ismeri az önrendelkezés különböző formáit az északi országokban – mint mi is, különböző állampolgárságú magyarok és románok, akik ezekben az országokban élünk, tudjuk, hogy az autonómia egyetlen formája sem veszélyezteti országaink területi épségét (Ld. land-szigetek/Finnország), épp ellenkezőleg: teljesen megszüntet mindenféle etnikai konfliktust.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége és a Finnországi Magyarok Egyesülete biztos abban, hogy a Székelyföld önrendelkezésének megvalósulása semmiféle területi veszélyt nem jelent a román állam számára, viszont nagyban elősegítheti az Erdélyben és Székelyföldön élő magyar és román ajkú állampolgárok további békés együttélését.
Helsinki – Stockholm, 2013. március 10.
A Finnországi Magyarok Egyesülete és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége
