2013. március 07.
Bár a hazai politikai elit néhány hete terjengős vitát folytat a tervezett régióátszervezésről, a nyilatkozatok, a nyilvánosságra hozott vagy kiszivárogtatott elképzelések ellenére a polgárok többsége nem sokat ért a célba vett átalakításról.
Noha a regionalizáció jelentős mértékben befolyásolja a lakosság életét, az illetékesek képtelenek elmagyarázni, megindokolni, miért is van szükség az ország közigazgatási térképének átrajzolására, illetve mitől lesz majd jobb ezáltal mindenkinek. Miközben a legfőbb érvek egyike az, hogy az új struktúrákkal majd hatékonyabban lehet lehívni az uniós forrásokat, senki nem képes megválaszolni: a korrupción, a bürokrácián és a szakértelem hiányán kívül jelenleg mi a konkrét akadálya a brüsszeli pénzek idecsatornázásának.
Számos tévhit él a köztudatban a folyamattal kapcsolatban, amelyekre a jelenlegi kormány is ráerősít. Ezek egyike, hogy Brüsszel szerint közigazgatási hatáskörrel kell felruházni az új régiókat, holott igazság szerint ezt az „elvárást” csak Victor Pontáék tulajdonítják az Uniónak. De összezavarja a dolgokat az RMDSZ érvelése is, miszerint a jelenlegi fejlesztési régiókat rosszul alakították ki, hiszen tudjuk, hogy a nyolcrégiós felosztás annak a kormánynak a műve volt 1998-ban, amelyben a szövetség is részt vett.
A legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy nem szakmai érvek mentén folyik a vita: a romániai társadalom szinte teljesen etnikai síkra terelte a kérdést. Ezt bizonyítja az a felmérés is, miszerint az ország lakosságának csaknem 80 százaléka elutasítja, hogy a magyar többségű megyék önálló régiót alkossanak. Hát mégis milyen alapon akar beleszólni abba egy botoşani-i, tulceai vagy caracali polgár, hogy Kovászna Hargitával, Szilágy pedig Bihar megyével alkosson-e közös régiót, amikor ezt kizárólag az érintett lakosok illetékessége lenne eldönteni?
Miközben egy erdélyinek, egy székelyföldinek meg sem fordul a fejében, hogy megrajzolgassa a moldvai vagy dobrudzsai régiókat, a jelek szerint a többségi társadalomnak egyedül az számít, nehogy a magyarok számára kedvező megoldás szülessen. Elsősorban a román politikusok bűne, hogy nem az foglalkoztatja a Kárpátokon túli lakosságot, milyen hozadéka lehet számára a régiósításnak. Rostás Szabolcs
Megjegyzés
Örvendetes, hogy más újságíró is le merte írni, hogy a mostani régió-örületes helyzet kialakulássáért a szövetségi vezetők éppen olyan arányban hibásak mint a többi többségi kormány hiszen azokba sok esetben kettő vagy három miniszteri státust kapott, többek közt éppen a területrendezési és adminisztrációsnak is "tulajdonosa" volt a Borbély úr személyében, aki akkor miniszterként több törvényi változtatást is hozott, de éppen a régiósitást "hagyta magára"... vajon miért? (Erdélyi Polgár)
